Ugrás a cikkhez
Reklám

Miskolc belvárosának járdáin is megjelentek a gyalogosbosszantó réztáblák - derül ki a Minap híréből.




A botlatóköveket Gunter Demnig rakta le. A "művész" azt szeretné, ha "a holokauszt áldozatainak neve soha nem merülne a feledés homályába".




– Remélem, hogy amikor az emberek megállnak itt, és elolvassák a feliratot, elgondolkodnak a múlton. Ez különösen a fiatalok körében fontos, mert ez egy másfajta, játékos történelem-tanulás. Amikor a könyvekben 6 millió áldozatról olvasnak, az elvont. Ellenben amikor látják, hogy itt élt egy család, ebben a házban, valósággá válik, ami a könyvben van – fejti ki a szobrászművész. A tábláiért kapott jó kis zsebpénzről persze mélyen hallgat.

Az elsőt 1995-ben tette le Kölnben. Azóta 55 ezernél is több került Európa utcáira (ami 450 euróval számolva - lásd a fenti hivatkozást - potom 24 750 000 euró - a szerk.).




– Ez egy folyamatosan bővülő, épülő holokauszt-emlékmű – fogalmaz Takáts Annamária, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ügyvezetője.

– Ezek a kövek egyes sorsokat mutatnak meg, és embereket, akik itt éltek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogyha valaki ezt meglátja, akkor elgondolkodjon ezeknek az embereknek a sorsán.




Az első botlatókövet 2007. április 27-én Budapesten, a Ráday utcában helyezte el Gunter Demnig, Azóta több százat rakott le az országban. Idén kilencvenötöt helyeznek el, ebből 25 Miskolc belvárosába került.

Frissítés: A nyíregyháziak is kerülgethetik a bosszantóköveket

Úgynevezett botlatókövek is emlékeztetnek majd szerdától bennünket Nyíregyházán a történelem sötét fejezeteire, a holokauszt szörnyűségeire - fogalmaz a Szon.

– A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) keresett meg bennünket, hogy szeretnének Nyíregyházán nyolc helyszínen is elhelyezni ilyen múltat idéző emlékeket – mondta el a megyei lapnak Somos Péter, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség hitéleti vezetője.

"Az ő rokonuk nevére ne lépjen rá senki"

– Küldtek egy listát, amit kiegészítettünk, illetve meg is változtattunk Tímár Éva segítségével, aki sok zsidó vonatkozású iratot átnézett már a levéltárakban, s könyvet is írt dr. Bernstein Béla főrabbi nyíregyházi éveiről. A névsor módosításánál arra törekedtünk, hogy olyan nevek maradjanak fenn ezeken a réztáblákon, akiknek már nem élnek hozzátartozóik. Többen ugyanis úgy nyilatkoztak, hogy nem szeretnének ilyen jellegű emléket, az ő rokonuk nevére ne lépjen rá senki.

A botlatókövek ötlete Gunter Demnig német szobrászban fogalmazódott meg az 1990-es évek elején. 1994-ben mutatta be az első 250 követ a kölni evangélikus ­templomban. Próbaképpen 1995. január 4-én helyezte el az első botlatóköveket Kölnben, engedély nélkül, amiért eljárás indult ellene. Később már hatósági engedélyekkel is rendelkezett, s kezdeményezése kiterjedt egész Európára.

Hiteles adatok

Gunter Demnig holoüzletember azt vallja, hogy „egy embert csak akkor felednek, ha neve feledésbe merült”, s ezért kezdte el gyűjteni a német nemzetiszocializmus ideje alatt üldözöttek és deportáltak adatait. Amikor megszerezte egy-egy személy halálának "hiteles" adatait, elkészítette a „felejtés útjába állított” macskaköveket, és azokat az áldozatok egykori lakhelye előtti közterületen, a földbe süllyesztette.



Gunter Demnig Budapestet is teleszemetele bosszantókövekkel

Minden kis emléktábla az „Itt lakott” szöveggel kez­dődik, melyet a név, a születési idő, valamint az illető sorsának alakulása követ. A kövek telepítése minden esetben az egyén utolsó, szabadon megválasztott lakhelyén történik.

– Nyíregyházán a nyolc helyszínen a holokauszt huszonnégy áldozata kap most emléket, a botlatóköveket mint mindenhol, a szobrász maga helyezi el. Természetesen megkérte a nyíregyházi önkormányzat engedélyét a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület a kövek beépítéséhez. Nagy örömömre a nevek között van Bernstein Béla, a status quo hitközség egykori rabbija is. Amikor Krúdy Gyula a papok padjáról írva rabbit is emleget, akkor reá gondol. A legenda szerint, amikor elhurcolták a koncentrációs táborba a nyíregyházi gettóból, csak a botját és a bibliáját vitte magával. Egyébként az egyházközségünk a Nyíregyházi Városvédő Egyesülettel közösen már kezdeményezte a város önkormányzatánál, hogy az a tér, ahol a holokauszt-emlékmű található, Bernstein Béla rabbiról legyen elnevezve – osztotta meg a fantasztikus hírt befejezésül Somos Péter.

Korábban írtuk:

- Holonyerészkedés magas fokon: remek üzleti lehetőséget jelentenek a bosszantókövek

- Balesetveszélyesnek ítélték a botlatóköveket Debrecenben - de csak amíg a Mazsihisz rá nem szólt a polgármesterre

- Várostörténeti emléket képviselő aknafedlapokat tüntetett el a "Magyar" Telekom - de kiemelt védelmet élveznek a botlatókövek

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából