Pénteken napsütéses időben folytatódott a Jobbik Nemzeti Majálisa a Hajógyári szigeten, a programokat a nemzeti párt képviselőinek előadásai indították. A szervezők szerint - a rendőrség mérései alapján - csütörtökön mintegy 22 ezer ember jelent meg a Nemzeti Majális első napján.

Háromszázezer emberre a Kossuth téren lenne szükség Z. Kárpát Dániel szerint ahhoz, hogy változzon a történelem, az ország azonban annyira depresszív, hogy nem képes megmozdulni céljai eléréséért. A parlamenti képviselő szerint társadalmi összefogásra van szükség a multik és a bankok ellen. „Mi nem akartunk politikusok lenni” – mondta, taglalva, hogy a szükség vitte rá őket a politizálásra, ellenben azokkal, akiket direkt erre képeztek ki a rendszerváltáskor.

Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy a magyarok nincsenek tudatában valódi hatalmuknak, pedig ha a lakosság együtt mozdulna meg, akkor nem lenne előtte akadály. Az EU-kérdésre kitérve elmondta, óriási ígérgetéseket kaptak, de a fejlesztések terén ezek elvesztek, a gazdaság fellendítése és a munkahelyteremtés helyett értelmetlen dolgokra lehetett csak költeni a pénzt. A Jobbik képviselője szerint nem kormányváltásra, hanem egyenesen rendszerváltásra van szükség, de addig ez nem fog megtörténni, amíg a politikusok az emberekre, az emberek pedig a politikusokra várnak.

Vannak olyan népek, amik példát mutatnak nekünk – mondta Z. Kárpát Dániel arról, hogy egy bolíviai városban privatizálták a vízhálózatot, majd megemelték a díjakat, a lakosság viszont egyszerűen lépett, és elzavarta a befektetőket. Z. Kárpát Dániel szerint most még jó esélyünk van lépni, amihez még elég az is, hogy fegyverek helyett a szavazólappal harcoljunk. Hozzátette: biztos benne, hogy egyszer Jobbik-kormány alakul majd Magyarországon. Kitért rá, hogy egy felmérés szerint a magyar lakosság mintegy 80 százaléka szerint az őket érintő döntéseket nem Magyarországon hozzák, ez pedig a Jobbik politikusa szerint egy nagyon sokatmondó, és fontos üzenet.

A Lisszaboni Szerződés elfogadása utáni irányvonal alapján egy totális brüsszeli irányítást akarnak kiépíteni, mondta előadásán Balczó Zoltán Jobbik-alelnök, a párt EP-listájának második helyezettje. A magyar Országgyűlés alelnöke szerint birodalomépítés folyik, a Jobbik pedig nem lesz egyedül, mert vannak euroszkeptikus pártok is Brüsszelben. A beszélgetésen az N1TV-s Lánczi Richárd tett fel kérdéseket az alelnöknek, így szó esett a Lisszaboni Szerződésről is, amit „cinikus módon” fogadtattak el, mondván, az Unió elitje elszakadt a lakosság céljaitól.

Balczó Zoltán szerint Orbán Viktor csak olyan témákban vállalta a harcot az Európai Unióval, amelyek nem jelentettek semmit a magyar gazdaságnak. Hozzátette: Magyarországra ráerőszakolták a megszorításokat, miközben Varga Mihály gazdasági miniszter is elismerte, hogy „Amit Brüsszel tőlünk kér az szükségtelen, méltánytalan és igazságtalan, de teljesítjük”.

A képviselő a vádakra kitérve leszögezte, hogy a Jobbik jelenlegi céljai között nem az Európai Unió elhagyása szerepel, hanem a csatlakozási szerződés újratárgyalása. Erre korábban már volt példa, és ezzel érhetnék el azt, hogy magyar föld csak magyar személy vagy intézmény tulajdonába kerüljön, a földet pedig ne tőkének tekintse a szerződés. Az elsejével életbelépett földtörvény értelmében olyan országok cégei is magyar földhöz juthatnak, akik nem rendelkeznek még csak uniós székhellyel sem, mégis „magyar földművesnek” számíthatnak. A Jobbik azt mondja, hogyha tovább zajlik a „birodalomépítés”, akkor kell népszavazást tartani arról, hogy maradjunk-e tagok egyáltalán – mondta Balczó Zoltán. A képviselő szerint ugyanakkor a magyar lakosság még nem eszmélt rá, mekkora veszélyt jelent a magyar föld kiszolgáltatása.

Balczó Zoltán szerint a termelés visszaesése, az áfacsalások és a vámbevételek visszaesése miatt (ennek az Unió kapja a 75 százalékát, ami önmagában évente 167 milliárdos veszteség) jóval többet veszt az ország, mint amennyit kap az EU-tól. Ebben pedig még számos terület mellett nincs benne, mint például a munkanélküliség kérdése. A Jobbik mindenképp a magyar önrendelkezés fenntartásáért fog dolgozni Budapesten és Brüsszelben is – jelentette ki az alelnök.

Dr. Staudt Gábor előadását követően Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője tartott sajtótájékoztatót. Mint a képviselőasszony elmondta, a tízéves tagság jó apropót ad arra, hogy mérleget vonjunk arról, gazdaságilag jól járt-e az ország az Európai Unióval. Dúró Dóra arról beszélt, hogy a Jobbik a multik dolgozóinak kikövetelné a nyugati bérek legalább 80 százalékát, hiszen ugyan azért a munkáért kapnak kevesebbet, ugyan azon cégtől, mint külföldön.

Hozzátette: Sokan piacot vásároltak maguknak Magyarországon. Ilyen a cukoripar is, ahol a legtöbb gyárat felvásárolták, majd bezárták, esetenként még le is rombolták, az ország jelenleg pedig importra szorul cukorból. Dúró Dóra szintén kitért arra, hogy a Jobbik a csatlakozási szerződés újratárgyalását kívánja elérni, azzal pedig nem foglalkoznak, hogy a baloldali pártok nácizásra építik a kampányukat.

Dr. Staudt Gábor, a Jobbik EP-listájának negyedik helyezettje, aki jó eséllyel május 25. után Brüsszelbe készülhet, az Unió kialakulásáról, struktúrájáról beszélt pénteki előadásában. A parlamenti képviselő azt mondta, hogy a „nemzetállamok lebontása” valójában egy hosszú terv célját képzi.

A honatya részletesen taglalta, hogy a Lisszaboni Szerződés, mint európai alkotmány az Európai Egyesült Államok koncepcióját szolgálja, ellenben azzal a Nemzetek Európája elképzeléssel, amit például a Jobbik is támogat. Staudt Gábor arról is beszélt, hogy az uniós országok parlamentjei 75-80 százalékban olyan törvényeket fogadnak el, melyeket Brüsszelben „írnak”, így felmerül a kérdés, mennyire működik a parlamentáris demokrácia a tagországokban. Ehhez hozzáfűzte, a magyar Országgyűlésben is volt olyan elszólás, hogy amit Brüsszel mond, arra bólogatni kell – a képviselő szerint ráadásul a magyar képviselők általában még túl is teljesítik ezeket az „elvárásokat”.

Ilyen volt például az is, amikor a kormánypárti képviselők bevezettek egy törvényt, miszerint ingyenes állami jogsegély jár minden, akár illegális bevándorlónak is. A képviselők – mondta Staudt- azzal érveltek, hogy ezt uniós kötelezettség bevezetni, de a jobbikos honatya elmondta, az előírás ennek csak a lehetőségét kérte, a bevezetését nem. Így a jelenlegi helyzet szerint akkor is ingyenes jogsegély jár egy bevándorlónak, ha közben jelentős vagyonnal rendelkezik, holott erre irányuló kikötéseket nyugodtan be lehetett volna vezetni. Ezt követően kitért rá, hogy Írországban a Lisszaboni Szerződés elbukott a helyi népszavazáson, amit ezt követően –sajátos uniós demokráciafelfogást bemutatva- újraszavaztattak.

Dr. Staudt Gábor emlékeztetett, az uniós Alapjogi Chartát a Bajnai-kormány úgy fogadta el, hogy Csehország kizsarolta az Uniótól a Benes-dekrétumok érvényességét, ami a magyarokat és a németeket rasszista alapon fosztotta meg jogaitól.

A képviselő kitért arra is, hogy Magyarország jól járt-e gazdaságilag az Uniós tagsággal. Mint mondta, az már eleve árulkodó, hogy hivatalos felmérések nem készülnek az arányokról, pedig ha valóban annyira jól járt az ország, akkor azt nyilván reklámoznák. Ellenben a Fidesz nem támogatta a Jobbik azon javaslatát, hogy egy külön parlamenti bizottság vizsgálja a számokat, mert szerintük „egyértelmű”, hogy jól jártunk.

Hozzátette: a befizetések oldalán érdekesség, hogy 19 milliárd forintot egyenesen az angol gazdáknak utalunk évente, de a teljes befizetendő összeg évi 300 milliárd forint. Ellenben kifizetéseknek csupán töredékét tudjuk lehívni, a Jobbik szerint ezért kellene utánaszámolni az uniós pénzeknek.

Értelmetlen célok, nehezen lehívható pénzek és óriási korrupció – jellemezte Dr. Staudt Gábor az EU helyzetét, majd arról beszélt, hogy egy brit felmérés szerint Magyarország a világ 12. legtöbbet vesztett országa, ami nem személyenként, hanem összesen értendő. Hozzátette, hogy az offshore-cégek rengeteg pénzt visznek ki az országból, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség viszont képtelen volt ez ellen bármit is tenni.

Brüsszel jelenleg a világ legnagyobb szabályozatlan lobbiközpontja – mondta arra célozva, hogy Brüsszelben mintegy 30 ezer lobbista tevékenykedik, komoly beosztású pénzügyi biztosok pedig mandátumuk lejárta után is gyakran ilyen cégekhez kerülnek.

(alfahir.hu nyomán)