Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint "sérti" az emberi jogok védelméről szóló egyezmény 3. cikkelyét az olyan tényleges életfogytiglani büntetés, amely egyáltalán nem teszi lehetővé az ítélet valamikori felülvizsgálatát. A strassburgi bíróság ezt három brit gyilkos beadványa nyomán mondta ki. Egyikük a feleségét ölte meg, a második családja öt tagját, a harmadik pedig négy homokost. A tényleges életfogytiglani ítéletek Magyarországon hasonlóak, mint a briteknél, így például a tizenegy éves Szita Bence gyilkosai is nyerhetnének Strassburgban, ha panaszt emelnének ott "a büntetés megalázó voltára hivatkozva".
Az emberi jogok védelméről szóló európai egyezmény harmadik pontja arról szól, hogy senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. Ha valakitől a szabadulás minden esélyét megvonják, az a strassburgi bírói nagytanács 16:1 arányban hozott döntése szerint "megalázó". Az egyik – feleségét halálosan megkéselő – panaszos ügyében a brit államot negyvenezer eurós kártérítésre és a perköltségek kifizetésére kötelezte a strassburgi bíróság, amely kimondta, hogy egy életfogytiglani ítélet esetén valamilyen felülvizsgálati esélyt adni kell, az viszont már nemzeti hatáskör, hogy mikor és milyen feltételekkel.
A brit kormány, élén David Cameron miniszterelnökkel élesen bírálta az ítéletet, a kormányfő szóvivője egyenesen kimondta: ha a konzervatívok győznek a következő választáson, megfontolják az emberi jogi egyezmény felmondását. A brit közvélemény rettenetesen frusztrálónak és nehezen érthetőnek fogja tartani a döntést – mondta a brit igazságügy-miniszter, egy tory képviselő pedig kijelentette: az ítélet Strassburg „betegesen elfogult erkölcsi iránytűjének” a bizonyítéka.
Magyarországon a július elsején hatályba lépett új büntetőtörvénykönyv (Btk.) indokolásában egyrészt osztja a strassburgi bíróság érveit, miszerint egy minimális reményt minden életfogytiglani büntetésnél meg kell adni. Másrészt a legsúlyosabb két esetben kimondottan megtiltja, hogy egy bíróság lehetővé tegye a felülvizsgálatot.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara büntetőjogász elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi jogi bíróságon precedensjog van, tehát ha ugyanolyan panasszal ugyanazért fordul oda egy magyarországi elítélt, akkor a perben az állam csak veszíthet.
(ATV nyomán)