Az Európai Bizottság elnöke merész tervet hirdetett meg szerda délben Strassburgban. A nemzetállamok föderációját akarja, összeurópai pártokkal, új alapszerződéssel, közös adópolitikával és kezességvállalással. Szerinte ha ez nem lesz, akkor Európa elbukik.




Strassburgban José Manuel Barroso bizottsági elnök szokatlanul határozott beszéddel nyitotta meg az Európai Parlament őszi ülésszakát. Több ízben kimondta például a föderáció szót. Rögtön utána jelezte azt is, hogy nem szuperállamot akar, ám nagy tervének lényege az volt, hogy vagy sokkal erősebb lesz Brüsszel a tagállamok kormányaihoz képest, mint most, vagy Európát felzabálja a válság, és teljesen lemarad Kína és az USA mögött.

Európai föderáció

Barroso tavaly szeptemberben is harcos és ambíciózus beszédet mondott ugyanezen a helyen, ugyanebből az alkalomból: akkor a „föderalizmus pillanata” fordulata keltett figyelmet, és az, hogy határozottan kiállt az eurókötvények mellett, amit Németország azóta is határozottan ellenez. Most ugyan nem szólt a kötvényekről, de felszólította a tagállamok kormányait, hogy ne vonakodjanak lemondani hatalmuk egy jó részéről Brüsszel javára.

Az európai föderációt nemcsak említette egy félmondatban, hanem kívánatos célként tűzte ki a kontinens elé. Ezzel összhangban saját ciklusa végére (2014-re) egy új alapszerződés tervét is beígérte. Az új alapszerződés újraosztaná a szerepeket Európában, és nyilvánvalóan a közös intézményeket erősítené a tagállamok kormányaihoz képest. Cserébe Barroso egy versenyképes, gazdaságilag és katonailag is erős Európa képét ígérte.

„Ne féljünk a szavaktól: a nemzetállamok föderációja felé kell mozdulnunk. Erre van szükségünk. Ez a politikai jövőnk. Ez kell hogy vezesse a munkánkat a következő években. Ma a nemeztállamok föderációjáért szólok” – mondta szerdán Barroso.

Európai Egyesült Államok

A nyáron rettenetes víziók sora ijesztgette Európát. Az őszre teljes szétesést jósoltak közgazdászok és politikusok is Európának. Múlt csütörtök óta viszont több bejelentés is igyekszik javítani az euró megítélését. Múlt csütörtökön jelentette be az Európai Központi Bank (EKB), hogy kész korlátlanul állampapírokat venni bajba jutott államoktól – persze nagyon szigorú feltételekkel. Az ehhez szükséges pénzt az ESM nevű alapból vehetné az EKB, aminek felállítását júliusra tervezték, de nem jött össze. A német alkotmánybíróságra kellett várni, amely szerdán jóváhagyta a német részvételt az állandó mentőalapban. Harmadik fordulatként Barroso szerdán lényegében meghirdette az Európai Egyesült Államok tervét.

A Barroso által most felvázolt új alapszerződés ötletét először még augusztusban német politikusok kezdték elővezetni, jelezve, hogy ezzel lehetne a legkönnyebben feloldani a mostani patthelyzetet. Mivel a németek pénze nélkül biztosan nem lehet a mostani adósságcsapdából kiszabadítani az eurózónát, így ez a körülmény jelzi, hogy Barroso beszéde nem csak egy álmodozó és ambíciózus politikus ötletelése volt.

Közös adórendszer

A Barroso-terv szerint 2014-ben kezdődne az új alapszerződés tárgyalása, de már addig is lépéseket kellene tenni az erősebb közös felügyelet felé. Munkajogban, adózásban is egységesítésre hívott fel. Új intézmények felállítását viszont nem erőltetné. Az adópolitikák összehangolását több kormány is nagyon ellenzi, ezek között van Magyarország is. Ugyanakkor Barroso tett néhány gesztust a baloldalnak is, hitet tett az európai jóléti modell, az erős szociálpolitika mellett, elmondta, hogy ez a rendszer nem omlott össze. Ezt persze többen is vitatják, e tekintetben beszélt például Orbán Viktor magyar miniszterelnök többször is a nyugat hanyatlásáról.

Európai választások álma

Az egyik legerősebb érv a nagy európai föderációs tervekkel szemben, hogy a brüsszeli központ hatalma kevésbé demokratikus, mint az otthon választott parlamenteké. Barroso a megoldást az Európai Parlament erősítésében látja.

Azt javasolta, hogy a 2014-es EP-választásokon már európai pártok induljanak, mert most úgyis csak az otthoni ügyekről van szó a kampányokban. Ez azt jelentené például, hogy Magyarországon a Fidesz helyett az Európai Néppárt, az MSZP helyezett az Európai Szocialisták Pártja állítana például listát.

Barroso azt is javasolta, hogy az európai pártok állítsanak bizottsági elnökjelölteket is. A bizottsági elnököt a tagállamok vezetői, vagyis a tanács nevezi ki, de az EP-nek vétójoga van. Ha a bizottsági elnök megválasztásába az EP jobban beleszólhatna, az tovább gyengíthetné a kormányok erejét.

(Index nyomán)