Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjánál nagyobb a mellékjövedelmük, melyeket álláshalmozóként eddig felvehettek akár más politikai tisztségek után is. 2014-től ennek vége, köszönhetően főként a Jobbiknak, melynél eddig is tiltott volt a pofátlan álláshalmozás. A 100 legnagyobb összjövedelemmel rendelkező képviselő közt nincs jobbikos, csak a "független" Pősze Lajos (93.), míg a 10 legkevesebbet kereső honatya közül 4 a nemzeti ellenzék tagja: Szabó Gábor, Novák Előd, Dúró Dóra és Schön Péter.
A teljes, nagyítható lista ide kattintva érhető el.
Az éllovas Gyurcsány jövedelmének legfőbb forrása az Altus Befektetési Zrt. osztaléka. Mögötte üzletemberek, ügyvédek állnak a lista élmezőnyében. Puch László (MSZP) csak havi 700 ezer forinttal maradt le az elsőségről; az MSZP gazdasági főembere kft.-je, az M-Luxor osztalékából él, a cég 58 millió forintot hozott neki tavaly. A bronzérmes Papcsák Ferencnek (Fidesz) a képviselői juttatásain túl havi 587 ezer forintos polgármesteri javadalmazására és évi 40 milliót jövedelmező ügyvédi irodájára is szüksége volt a dobogós bevételhez. A 4-5-6. helyen is kormánypárti ügyvédek állnak, Rubovszky György (KDNP) havi összjövedelme is kétmillió fölé ugrott a jogászkodás segítségével. Ennek tudatában érthető, hogy míg a Hit Gyülekezete vagy Alföldi Roberta ügyében soha nem élt ultimátummal a KDNP, addig az álláshalmozás tiltása ügyében megzsarolták a Fideszt.
Rubovszky György, a KDNP frakcióvezető-helyettese csak saját javadalmazásuk ügyében szállt szembe a Fidesszel
A pusztán politikából élőknek sem havi bruttó 47 ezer forintból kell elindulniuk a „biztonságos megélhetés” Matolcsy-féle útján. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos például havi 2,2 milliós állami jövedelemhez jut. Az üldözőcsapatot, jellemzően havi 1,5–1,9 millió forintos bevétellel, jórészt olyan képviselők alkotják, akik egyúttal önkormányzati vezetők is, így itt abszolút Fidesz–KDNP-túlsúly van, egyedül a Szegedet irányító Botka László (MSZP) tudott befurakodni a 29. helyre.
A képviselői jövedelmi toplista a 2011. végi (idén február 1-jéig leadott) vagyonnyilatkozatokon alapul. Némelyek nem közölték nyugdíjuk összegét (a jobbikos Nyikos László vagy a Fidesz-frakcióból Horváth János és Wittner Mária). Horváth már csak „nyugdíjas tanárként” határozta meg magát, összeg említése nélkül, miközben 2007-re még havi 5 ezer dolláros amerikai nyugdíjról számolt be. A 72 éves Kovács László (MSZP) egykori uniós biztos is hallgat „búcsúpénzéről” (ahogy 2010-ben is tette), mondván, nincs kereső foglalkozása a képviselőségen túl. Harrach Péter KDNP-frakcióvezető viszont beszámolt havi 214 480 forintnyi saját jogú nyugdíjáról, ahogy Fónagy János fideszes államtitkár is bevallott 197 186 forintot e címen.
A képviselői javadalmazás új rendszere csak a következő ciklustól lép életbe, így addig a tiszteletdíj szempontjából furcsa módon az a meghatározó, ki milyen messze lakik Budapesttől, a választókerületi pótdíj azzal arányos. Na meg persze a különböző bizottsági helyektől, tisztségektől függ, ki mennyit keres ezzel a munkájával.
A képviselői vagyonnyilatkozatok kitöltésénél a hibáknak, elhallgatott tényeknek nincs érdemi következményük. Sem jogi, sem politikai értelemben. Minden további nélkül megtehető, hogy egy „lebukott” törvényhozó egyszerűen csak kicseréli a bevallását, az ilyen határidőn túli javítás is belefér a szabályokba. Ennél is aggasztóbb, hogy a nyilatkozatszabályok egyszerűen kicselezhetők, mert nem naprakész dokumentumokról van szó. A legáttekinthetőbb akkor lenne, ha online nyilvántartásként működne a rendszer úgy, hogy például három napon belül minden változást be kellene jelenteni. Ez azért is fontos, mert az irat egyben érdekeltségi nyilatkozat is, vagyis látni lehet belőle, kinek éppen milyen cégtulajdona vagy -tisztsége van. Vagy inkább csak lehetne, hiszen ma törvénysértés nélkül eljátszható például az a trükk, hogy valaki január 1-jén vállal posztot egy gazdasági társaságnál, majd december 30-án lemond, s így e tisztsége az évzáró vagyonnyilatkozatból sosem derül ki. Sőt, másnap újra folytathatja...
Ahogy az álláshalmozás tiltását is a Jobbik harcolta ki, úgy a hamis vagyonnyilatkozat szankcionálását is csak a nemzeti ellenzék javasolta, utóbbit eddig eredménytelenül.
(HVG, Kuruc.info)