Csak kesernyés derűvel lehet szemlélni egykori állambiztonsági főtisztek és változatlanul pozícióban lévő ügynökök időnkénti kompenzációs nyüzsgését. S azon "rendszerváltás" utáni miniszterek, államtitkárok, tábornokok gyermeteg és ostoba nyilatkozatait, akik elszabotálták az ügynökügyek törvényes rendezését, az állambiztonsági múlt feltárását, a közélet megtisztítását a hatalmukat átmentőktől. Ma a legsötétebb figurák tűnnek fel újgazdag üzletemberként vagy az Orbán-adminisztráció képviselőjeként.

Meglessük, kik állnak Pintér mögött

Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere - akinek semmittevését egyetlen "akció" szakította meg annak idején: az utolsó pillanatban megakadályozta, hogy az Antallt átverő önkéntes testőr, a pitiáner besúgó Rácz Sándor István óbudai kisiparos az operatív-technikai igazgatóság parancsnok-helyettese legyen ezredesi rangban - korábban azt ismételgette: milyen nagy károkat okozna az ügynöknévsor nyilvánosságra hozása, most azt verklizi: milyen nagy károkat okozhat az ilyen kémügyekkel való nyílt foglalkozás. Csak ne tisztázódjon semmi, csak meg ne tudjon valamit a közvélemény, ez a biztosíték arra, hogy tovább süllyedjünk a bizalmatlanság, a zsarolhatóság, a törvényesen fenntartott háttérhatalom mocsarában.

De Boross Péter a legderűsebb. Hiába írtuk, hogy már csak mikulásünnepségeken lenne szabad fellépnie, ő időnként elbődül Gálszécsyvel együtt. Halvány lila gőze sincs arról, mi mozgatja a kémsztorit a mélyben, de igyekszik aktualizált okos kritikát mondani, például így: "... a magyar és nyugati titkosszolgálatok meglehetős fenntartásokkal kezelték annak idején Laborcz Sándor kinevezését a Nemzetbiztonsági Hivatal élére azért, mert a szovjet titkosszolgálat (KGB) akadémiáján tanult."

Mily rövid a hóbagolyi emlékezet! Első kedvence, Nagy Lajos ezredes, az NBH főigazgatója, karhatalmista múltjával többször volt továbbképzésen a KGB-nél Moszkvában. Még 1990 nyarán is baráti kapcsolatot ápolt a KGB budapesti rezidensével, Juscsuk ezredessel. Amikor 1990 őszén távozott beosztásából, Boross Péter úriembernek nevezte, akinek tekintélye és tartása volt az állomány előtt.

Nagy Lajos

Ez az úriember meghálálta az elismerést. Kapcsolatait pénzre váltva üzletelni kezdett, alapítóként támogatta a Földesi-Szabó ezredes nevével elhíresült Egymásért - Egy Másért Alapítvány bűnügybe torkollott maffiavállalkozását. Lebukása előtt kitüntette Mádl Ferenc köztársasági elnök - Kiss Péter kancelláriaminiszter javaslatára -, s egyszerre két rendfokozattal léptette elő: ezredesből vezérőrnaggyá.

Kocsis Kálmán
Boross másik kedvence: Kocsis Kálmán, a III/I volt csoportfőnök-helyettese, akiből annak ellenére csinált főigazgatót a hírszerzés az Információs Hivatal élén, hogy Kocsis összesen három évet tanult a Szovjetunióban. (A Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete nem textilfestőket, lírai költőket vagy pr-menedzsereket képzett.) Kocsis ma Pintér Sándor öt politikai főtanácsadójának egyike havi 560 ezer forintért. Tanácsai az Alkotmányvédelmi Hivatal (az NBH utódja) működésére és az operatív technika (volt III/V csoportfőnökség) felhasználására vonatkoznak. Tanácsait Pintér kabinetfőnökén, Tasnádi László rendőr ezredesen keresztül juttatja el a miniszterhez, illetve a felügyelt két terület vezetőihez.

De ki is ez a Tasnádi László, akit Pintér Sándor belügyminiszter maga helyett küldött el a Nemzetbiztonsági Bizottság legutóbbi ülésére, hogy képviselje véleményét az orosz titkosszolgálatokkal összefüggésbe hozott kémügy zárt tárgyalásán? (Csatlakozott hozzá Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója, aki minden eddigi vezetői beosztásában megbukott szakmailag, legutóbb Veszprém megyei rendőrfőkapitányként.) Az csak természetes, hogy Tasnádi elvtárs a hírhedt BM III-as Főcsoportfőnökségről emelkedett fel az utóbbi 20 esztendő nemzeti együttműködésének eredményeképp a belügyminiszter kabinetfőnöki posztjára. Az 58 éves ezredes 1989-ben a BRFK III/II-2 alosztályának operatív tisztje. (A kémelhárító osztály egyik alosztálya a szovjet katonai objektumok védelméért felelt.) Nagy Imre és társainak újratemetésén, 1989. június 16-án "Amur" és "Vera" fedőnevű titkos megbízottak kapcsolattartó tisztjeként dolgozott, irányítva a két konkrét feladatot kapott hálózati személy mozgását. Sikeresen átmentette magát a '90-es években, s 2000 szeptemberében már a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (a rendőrség belső elhárítása) helyettes vezetője. Ilyen fiatal demokratára volt szüksége a Fidesznek, ezért kinevezték az APEH Bűnügyi Igazgatósága vezetőjévé. 2002 decemberében azonban engedély nélküli tájékoztatás miatt azonnali hatállyal felmentették beosztásából. Tárt karokkal fogadta Pintér Sándor háttérbirodalma, a miniszter tulajdonában állt Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. vezérigazgatója, és a Pajzs 07 Biztonságvédelmi Zrt. igazgatósági tagja lett. Ma pedig az egykori III/II-es rendőr százados kezén megy át minden fontos, titkos döntés a rendőrségről és a titkosszolgálatokról, s magabiztosan mozog a Parlamentben is, a Nemzetbiztonsági Bizottság alultájékozott, amatőr tagjai között.

Samu Attila
Havi 556 ezer 600 forintért ad kommunikációs tanácsokat (így a Kuruc.infóval kapcsolatban is) Pintérnek a Samu Attila névre hallgató senki, aki se nem újságíró, se nem rendőr, inkább kora ifjúságától rendőrspicli hajlamú jellemtelen kalandor, ám cionista üzleti érzékkel milliárdossá gazdagodott olyan intrikus, akinek beteges örömöt az okoz, ha árthat másoknak. Sikerült teljesen elidegenítenie a sajtót a Belügyminisztériumtól, tanácsainak köszönhetően ma már szinte mindenki utálja Pintért. Samu a rendszerváltás előtt arról híresült el, hogy zavaros jelszavakkal labilis idegállapotban, párttagsági könyvét lobogtatva be akart menni az MSZMP utolsó kongresszusára, hogy felszólaljon, mondván, neki ehhez joga van. Nem hívtak mentőt hozzá, csak kizavarták az épületből.

A Reform bűnügyi tudósítójaként nyalta be magát - nem előzmények nélkül - Pintér főkapitány bűnügyi főigazgatója Kacziba Antal vezérőrnagy mellé (be)súgónak. Bennfentes információival külsőzött a Népszabadság hírrovatánál, Vajda Péter rovatvezetőnél (volt ávós százados) és helyettesénél, Fekete Gy. Attila torzszülöttnél. Információival visszaélve zsarolt egyeseket, még rendőrtiszteket is, aki nem engedelmeskedett, azt kinyírta felettesei és a sajtó segítségével, így például egy tűzoltó tábornokot. Gazdag családi háttérrel, információs monopolhelyzetben megvette a Hajnali Krimi című bulvárlapot, mely egy darabig bújtatta a politikai rendőrség bukott vezetőjét, majd nyíltan ügyvezető igazgatót csinált Horváth Józsefből, a BM III/III egykori csoportfőnökéből. (Aki viszont hálából törvénytelen gyereket nemzett a szerkesztőség ifjú titkárnőjének.) Gyurcsány idején Samu a BRFK sajtófőnöke, meleg barátságot ápol Lapid dandártábornokkal, Gergényi közbiztonsági helyettesével, a Budapestre is ellátogató izraeli miniszterelnök-helyettes rokonával.

De tévedés azt hinni, amit írt a sajtó, hogy régi motorosként, a BRFK sajtófőnökeként tért vissza Pintér politikai főtanácsadójának. Az idén februárban botrányosan felszámolt Zóna-Service Zrt. első vezérigazgatójaként jegyezték utolsó törvényes munkahelyét. Csaknem tíz évig a citadellás Veres István sajtó- és propagandaügyeinek intézője, samesza majd üzlettársa, együtt alapítják meg - a ferihegyi repülőtér utasainak nem nagy örömére - a kétes hátterű Zóna-Service Zrt.-t, megannyi régi állambiztonságival és rendőrrel. Samut maga Veres követte a vezérigazgatói székben.

Szálloda nyitását is tervezték, de közbejött Pintér főtanácsadói ajánlata, s ez megint jó ugródeszka az üzlet szélesítéséhez, melybe beletartoznak Samu hazai és külföldi média tulajdonosi érdekeltségei is, ciprusi kerülővel, melyekről majd máskor szólunk. Annyit jegyezzünk még meg, hogy a zsíros állást a milliárdos elégedetlenségével éli meg, mert még nem teljesült régi álma: a Nemzetbiztonsági Hivatal sajtófőnöki posztja. Pedig hányszor próbálkozott az elmúlt húsz évben! Ott azonban eleve hiányolták a kiegyensúlyozott ideg- és elmeállapotot, s visszatetszést keltettek hol arrogáns, kiszámíthatatlan, magamutogató, hol alattomos, sunyi és bosszúálló személyiségvonásai. És ráadásul Vajda Péter nyerte el az állást a szóvivői feladatokkal együtt. Mögötte pedig - jól tudja - csak nyeretlen kétéves lehetett. De nem biztos, hogy fel kell adnia, lehet még esélyesen pályázó fiatal demokrata, ha olyan „szakemberek” is támogatják Pintéren kívül, mint Kövér és Demeter.

Valenta László
Méltatlanul kerül csak most sorra a belügyminiszter öt politikai főtanácsadójának legjobban megfizetett éllovasa, a havi 880 ezer forintot kereső, minden hájjal megkent gazdasági-pénzügyi szakembere, Valenta László ny. rendőr dandártábornok. (Egy bírósági jegyzőkönyvből tudjuk, hogy szakmai beceneve: „Hány százalék?” illetve „Tizenkét százalék”.) Az 1976-ban még baleseti helyszínelő, a rendszerváltáskor már a budapesti rendőrfőkapitány anyagi és pénzügyi helyettese, aki tudja, hogy az informatikában még nagyobb az üzlet, ezért 1991-től már az ORFK gazdasági és informatikai főigazgatója. A ciklusváltás miatt átmenetileg a Preventív Rt. Tulajdonos igazgatója, majd 1998-ban visszajön Pintérrel, és 2002-ig a belügyminiszter kabinetfőnöke. Akkor megint vissza kell húzódnia az újgazdagok szervezett világába, és a P+V Tanácsadó Kft. ügyvezető résztulajdonosa. Piliscsabán lakik, akárcsak Kocsis Kálmán. 2011-től ismét a tulajdonostárs közelében feszít - azon kívül, hogy a Rendőrtábornokok Egyesületének kincstárnoka. Szimbolikus, testhezálló tisztség.

Idő híján hagyjuk máskorra a negyedik és ötödik főtanácsadó, a havi 770 ezret haza vivő Örményi István és a havi 600 ezerért szolgáló Sömjéni László érdemeinek és nélkülözhetetlenségének méltatását.

(Csak bujkál bennünk a kisördög, és nem álljuk meg, hogy meg ne említsük - természetesen az előzőektől teljesen függetlenül, merő véletlenségből -, hogy Valenta Lászlóné Gombos Jolán (1946, Tirgu-Mures (azaz Marosvásárhely), Németh Jolán) nevét olvastuk azon az ügynöklistán, melyet az '56-os Intézet hozott nyilvánosságra két éve, Nagy Imre újratemetésének 20. évfordulóján. A Somogyi Néplap kaposvári újságíróját, Bencsik András sógornőjét 1978-ban szervezte be a III/III-4-c „Viktória” fedőnéven, hazafias alapon a kulturális elhárítás területére. A titkos megbízott jelentései 1982-ben „személyi körülményei miatt” megszakadtak, de 1988. októberében új területen, a III/III-6-a alosztályon újra aktivizált szerepben folytatódtak, ez az alosztály hajtotta végre azokat az akciókat, melyek az „ellenséges propagandaanyagok készítését és terjesztését” - tehát a szamizdatokat - voltak hivatottak elhárítani.)

S ha már Kaposvárott vagyunk: Somogy megyei hét volt Széles Gábornál az Echo TV-ben és a Magyar Hírlapnál. Az olyan állandó jelleggel megjelenő stabil besúgó szereplők , mint Boros Imre, az Orbán-kormány volt minisztere („D-8”-as főoperatív tiszt, BM III/II-8) vagy Dalia László („Vitéz László” fedőnevű titkos megbízott, BM III/III-4) mellé megjelentek a somogyi volt besúgók is. (Csak azért állunk meg egy pillanatra, hogy megjegyezzük: amikor a Magyar Hírlap egyik rovatvezetője megunta Boros népszerűsítését, és két napra a fiókjába tette annak kéziratát, mire a harmadik napon felhívta egy hang a Fidesz közeléből, és megkérdezte: tényleg ki akarja rúgatni magát? Nem akarta. És a mai napig gondolkodás nélkül közli a „D-8”-as minden írását. Ugyanezt teszi az Echo TV szerkesztője is Boros képernyős meghívásával. A dúsgazdag zalai földbirtokosnak nem lehet ellent mondani. És még az is lehet, hogy fiatal demokrataként helyet kap az átalakuló Orbán-kormányban…)

Boros Imrét nyugállományba helyezik

A somogyi nyári futamot ismét Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere vezette, aki 1980-tól 1989-ig szolgálta a kémelhárítást titkos megbízottként. „Krakus Péter” fedőnéven hazafias alapon vállalta a katonai objektumok védelmét, ám nemcsak a külföldi gépkocsik rendszámát írta fel, hanem szemrebbenés nélkül jelentett saját rokonságáról is. 1982 nyarán például azt, hogy unokanővére férjével együtt megérkezett az NSZK-ból, és Fonyódligeten nyaralnak. 1983. augusztusában arról számolt be, hogy húga esküvőjére megjöttek a rokonok az NSZK-ból, köztük unokanővérének apósa, aki régebben a német belügynél dolgozott.

Szita Károly jelenti: húga esküvőjére megérkeztek a rokonok az NSZK-ból

Somogy bemutatásához nélkülözhetetlen volt Dr. Magyar Kálmán régész, történész, középkori várkutató, a Somogyi Reneszánsz Szövetség elnöke, aki tavaly október 20-án feltűnt , és előadást is tartott Piliscsabán a bencés rend konferenciáján is. De készített ő már olyan, a figyelmet magáról elterelő dolgozatot is, amely a BM III-as Főcsoportfőnökség hivatásos állományának tagjait foglalta lajstromba. Ahhoz még nem volt bátorsága, hogy bevallja: nem sokkal a rendszerváltás előtt, 1988-ban mondott igent a politikai rendőrségnek, és hazafias alapon, titkos megbízottként „Óvári” fedőnéven dolgozott a kulturális elhárításnak.

Magyar Kálmán 6-os kartonja

A kis besúgók persze könnyebben elvegyülhetnek ott, ahol mások díszpolgári címet kapnak ismert múltjuk ellenére. Kaposvár díszpolgára például az emléktáblát is kapott H. P. történész, akit még az ÁVH szervezett be „Halász Pál” fedőnéven Földes Ferenc hadnagy révén az I/3-a osztályra. Tevékenységének feldolgozását a III/II-2-a végezte el 1969-ben. Emléktáblát kapott 2000-ben Kaposvár önkormányzatától dr. Nyíri Tamás teológus, filozófus professzor is. Ha tájékozódott volna a polgármester, illetékes helyen elmondták volna, hogy Nyíri professzort, a Hittudományi Akadémia tanárát 1974-ben szervezte be az egyházi elhárítás, a III/III-1-a. „Igali” fedőnéven és hazafias alapon vállalta feladatát a római katolikus egyház felső vezetőinek körében.

Békés Sándor
Kaposvárott vezet főiskolai kommunikációs tanszéket továbbá Békés Sándor a BM Állambiztonsági Főcsoportfőnökségének egykori AC-25-ös számú szigorúan titkos állományú őrnagya, III/III-as operatív főtiszt, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának volt vezetője.

Csobbanjunk egyet a Balaton somogyi partján, Siófokon „a balatoni régió legnagyobb 4 csillagos welness- és konferencia szállodájában”, ahol nemrég Orbán Viktorral az élen mindenki megjelent, aki számít a Fideszben. (Érdekes módon nem a „fideszes szállodának” becézett közeli, szintén modern hotelben foglaltak szállást, mely a Széchenyi terv keretében épült. Igaz, az nem a víz partján fekszik.) Nos, ennek a menő szállodának (gyógyvíz + welness + a tó vize) az egyik igazgatója, aki a hivatalos titulus szerint „humánpolitikai és munkaügyi vezető” egy 67 éves partiumi, nagykárolyi születésű hölgy igen nagy érdemeket szerzett 1968 és 1983 között a magyar kémelhárítás és a katonai hírszerzés körében „Fekete Edit” fedőnéven.

A csinos aradi ifjúsági tornászbajnokot, magyar-olasz szakos középiskolai tanárt a III/III-4-a szervezte be a sajtó vonalára. Elhelyezték a Magyar Újságírók Országos Szövetségébe, megfordult annak balatonszéplaki nemzetközi újságíró üdülőjében is. Szenzációs dolgokat jelentett a MUOSZ akkori főtitkárának nemzetközi üzleteiről, a prágai központú Nemzetközi Újságíró Szövetség pénzforrásairól; eredményesen beépült a budapesti román nagykövetségre, Bukarestben a legfelsőbb párt-és kormánykörökben mozgott kapcsolatai révén. 1977-ben átvette a III/III-5-a, a kiemelt sajtóobjektumok (tévé, rádió, hírügynökség, vezető lapok) területe. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában két dossziéban olvashatók jelentései, melyek sajátos képet adnak a hetvenes-nyolcvanas évek pesti értelmiségéről, újságíró krémjéről, szerkesztőségi viszonyairól. Különösen izgalmasak a Nemzetközi Újságíró Üdülőből küldött beszámolói a szobákban zajlott furcsa összejövetelekről, illegális portai kulcsfelvételről, azt is hallja, miről beszélnek a park padjain. S részletesen jellemzi egy feltűnően viselkedő, mindig a középpontban és mindig időzavarban lévő kolleganőjét, aki roppant nagy jelentőséget tulajdonít a kapcsolatainak; munkásőr is, s nagyon sok munkaidőn kívüli elfoglaltsága van. De „Fekete Edit” titkos megbízott nem jön rá, hogy megfigyelt kolleganője - aki csak 3 évvel idősebb nála, s Széplaktól nem messze a Balaton partján született - szintén a III/III-4-a-nak dolgozik „Gyarmathy Csilla” fedőnév alatt, hálózati tevékenységét a III/II-nél kezdte 1963-ban, szintén a MÚOSZ-ban. Mielőtt elmélyednénk mindkét dossziéjában, van egy ajánlatunk az igazgatónőnek: írjuk meg együtt tanulságos történetét. Csaknem 30 esztendő elteltével mesélje el nekünk a saját verzióját, láttassa velünk saját szemszögéből, s belülről az állambiztonsági hálózati munka egykori megpróbáltatásait, izgalmait, lelkiismereti problémáit, következményeit. Jelentkezzen szerkesztőségünk e-mail címén, s mi felkeressük.

„Fekete Edit” jelenti a román nagykövetségről

Ugorjunk egy állambiztonsági céges futamra Nyíregyházára. A Nyíregyházi Főiskola szenátusa „A Főiskola Tiszteletbeli Polgára” címet adományozta Cserhalmi Imre újságírónak, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiája címzetes főiskolai tanárának, az életműveket elbíráló Aranytoll Bizottság és a Választmány tagjának. Gratulálunk a fideszes többségű szenátus tájékozottságához, jól megalapozott döntéséhez, melyre minden bizonnyal kellő körültekintéssel felkészült. Cserhalmi (Friedman) Imre (1934, Budapest, Wittenberg Gabriella) az állambiztonság „Újságíró” fedőnevű „T” (titkos találkozó) lakásgazdája volt 1959-től a XIII. kerület Pannónia utca 42. I.1. szám alatt. Már korábban is kipróbált hálózati személy, 1956. októberében a XI. kerületi karhatalmi század operatív csoportjának dolgozott, amelyet Kónya Pál r. hadnagy vezetett. A „T” lakásban mint albérlő lakott az „Újlaki” fedőnevű informátor, Szalkai Sándor újságíró, későbbi televíziós rendező is.

Cserhalmi Imre: „Önként felajánlom használatra a BM. állambiztonsági szerveinek…”

Szegeden összenő, ami összetartozik: Botka László MSZP-s polgármester barátságosan és mindenkit meglepő módon megegyezett, üzletet kötött egy nagy értékű újszegedi ingatlan adásvételéről Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspökkel, az egykori „Lawrence” titkos megbízottal. Kiss-Rigót nagyon későn, 1989. június 30-án szervezte be az egyházi elhárítás, a III/III-1-a hazafias alapon. (Beszervezettségét a mai napig tagadja, s mert beszervezője, Péter-Bartha Gábor a bíróság előtt hazudott érdekében, még pert is nyert egy történésszel szemben.) A magyar katolikus egyház vezetése azonban személyében kecskére bízta a káposztát, amikor Várszegi Asztrik lemondása után őt kérte fel az egyház állambiztonsági múltjának feltárására, egyes személyek szerepének tisztázására hivatott Lénárd Ödön Alapítvány kuratóriumi elnökének. Kiss-Rigó gyakorlatilag minden alapítványi tevékenységet leállított, eredményt nem tud, és nem is akar felmutatni.

Kiss-Rigó László: „Lawrence” titkos megbízott

Lesz az idén is Prima Primissima díjátadó gála, csak az elviselhetetlen Takács Ildikótól, Demján rossz szellemétől tudnánk megszabadulni, továbbá a most közzé tett Társadalmi Tanácsadó Testületi tagok névsorban szereplő két komoly hálózati múlttal rendelkező személytől: a „Képesi Endre” fedőnevű volt II/5-ös ügynöktől , a „nagy rendezőtől” és az Antall-kormány „Doki” fedőnevű titkos megbízottjától, akit az NSZK ellen vetett be 1977-től a kémelhárítás III/II-2-a alosztálya. Nincs szégyenérzetük, mindent vállalnak.

Megkezdődtek az előfutamok a Magyar Újságírók Országos Szövetsége év végéig tartandó két küldöttgyűlésére is. Találtunk céges beütést már a Szervező Bizottság tagjai között is, de erről majd legközelebb. Annyi már most bizonyos, hogy komoly cionista erők mozdultak meg Vincze Mátyás, az MTI volt elnök-vezérigazgatója, a B'nai B'rith (A Szövetség fiai) magyarországi első embere elnökké választása érdekében. Érte kampányol például Wisinger István korábbi elnök és a halálarcú etikai abszurd, Halák László, aki annak ellenére az Etikai Bizottság elnöke akar maradni, hogy még a Zsindex is azt írta róla: „…amíg ez a Halák nevű vezető tisztviselő a MÚOSZ-ban, addig nyugodtan tekinthetjük az újságíró szövetséget az MSZP fiókszervezetének vagy lábvizének.”

Még néhány megyés akció vidékfejlesztés címszó alatt, aztán Széles Gábor (volt KGB-kapcsolat), aki negyedszer sem lesz miniszter, a nézettség és a példányszám vészes csökkenésének mérséklése céljából stand up comedy-adásokat tervez. Első alkalommal augusztus 20-án a nemzeti együttműködés jegyében Vámos György mentalista szuperprodukciója várható az Echo TV-ben: egy asztalhoz ülteti Paul Lendvait (Cole Michael állambiztonsági társadalmi kapcsolat) és besúgóját, Vajda Pétert (volt rendőr százados, „Mohácsi”, jelenleg Népszava). Az adás kritikáját már megrendelték a szép és mértéktartó Fáy Miklósnál (Népszabadság). Szorítunk a szorgos mentalistának.

(Kuruc.info)

Hasonló érdekes anyagokat itt olvashat: Dosszié: besúgók, ÁVH-sok, titkosügynökök - titkos dokumentumok 1990 előttről