2009 decemberének elején hirdette meg a Kuruc.info Székelyföld nem Románia! elnevezésű "pályázatát", ily módon is próbálva arra buzdítani a különféle tolvaj népek megszállása alatt élő Magyarország őslakosait, hogy jelezzék minél több helyen, minél több módon: nem fogadjuk el a hazánk kétharmadát egykori kisebbségeink között koncként szétosztó trianoni diktátumot, és nagyon jól tudjuk, meddig terjed a Kárpát-haza.
Az ötletet már létező Székelyföld nem Románia! feliratot ábrázoló képeket beküldő olvasóink adták, innen kapta a nevét is az akció, javasoltuk ugyanakkor, hogy terjesszük azt ki egész Erdélyre - hiszen például Kolozsvár ugyanúgy nem Románia, mint Székelyudvarhely -, sőt, az egész Kárpát-medencére, "így várjuk az olyan képeket (vagy akár videókat) is, amelyeken például Felvidék nem "Szlovákia", Délvidék nem Szerbia, Kárpátalja nem Ukrajna vagy Csonka-Magyarország nem Izrael felirat szerepel" - írtuk.
Szinte korlátlan műfaji szabadságot ajánlottunk a pályázóknak, ötleteket adva, a dél-tiroli gyakorlatot is bemutatva - mindennek ellenére sajnos nem mondhatjuk, hogy túlságosan sok pályamű érkezett. Derék magyar testvéreink elsöprő többsége ugyanis ezúttal is elmorfondírozott azon, milyen jól mutatna például a Szadesz-székházon a Magyarország nem Izrael! felirat, majd a finom sült kolbásztól elnehezedve sok szerencsét kívánt a mozgékonyabbaknak. De persze azzal is tisztában vagyunk, hogy sok emberhez nem áll közel ez a fajta hadviselés, akinek tehát nem inge, ne vegye magára a baráti feddést.
Következzék tehát az eredményhirdetés. Mint ígértük, három beküldőt áll módunkban díjazni, valamennyien Tormay Cécile Bujdosó könyvének első és második kötetét kapják ajándékba, mely sebészien pontos képet rajzol a Trianon előtti Buda- (vagy inkább Juda-)pestről.
Az első díjat a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Magyar Gárda csíkszeredai tagjai érdemelték ki, hiszen ők már tavaly nyáron készítettek Székelyföld nem Románia! feliratú pólókat és matricákat - csak éppen mi nem találkoztunk velük.
A HVIM és a Gárda Csíkszeredában már fél éve készíti az ilyen jellegű pólókat, matricákat. Legelőször a Székely Szigeten láttak napvilágot, majd a Magyar Szigeten voltak kaphatók - írta a Kuruc.infónak Szőcs Csongor, a HVIM csíkszeredai elnöke.
Kiderült, már FankaDelinek is van:
A második díjat az alábbi, fényképekkel színesített írást beküldő olvasónk nyerte. Ő nem készített Székelyföld nem Románia! vagy Csonka-Magyarország nem Izrael! feliratot, jóval többet tett annál. Bajtársaival telket vásárolt és házat épít Székelyföldön (de közben matricázgatnak is azért becsülettel). Ez a honvisszafoglalás egyik formája, és a mindenkori, 1990 utáni "magyar" kormány bűne, hogy nem hozott létre egy komoly alapot erre a célra - így húsz esztendeje vásárolják fel az egyre fogyó magyarok házait a betolakodók Nagyváradtól Sepsiszentgyörgyig.
Alább a levél.
Tisztelt Szerkesztőség!
Szeretnék egy tényleg kellemes és bátorító történetet megosztani.
Sokadmagammal Székelyföldön jártunk a nyáron, egy Hargitafürdő nevű kis faluban szálltunk meg. A falu 1300-1400 m-en fekszik a Hargita szívében, teljesen magyar. Az egykor mofettáiról híres települést bányateleppé változtatták, de aztán a bányát bezárták, így újra a turizmusból él, nagyon sok kulcsosház van, és jó néhány menedékház is (mind helyi magyarok tulajdonában). Helyi viszonylatban jelentős síközpontnak számít (a sípályáknak is magyar nevük van), a helyzet pedig javulni fog, ha a fejlesztések is egyszer megvalósulnak. Innen be lehet túrázni az egész Hargitát (a Madarasi Hargita-csúcsot, ahol magyar zászlók lengenek), valamint könnyen el lehet érni mind Székelyudvarhelyt, mind Csíkszeredát. A helybéliek nagyon jó srácok, összebarátkoztunk velünk, és sokat segítettek nekünk. Több házon is kint leng a magyar és a székely zászló. A helyi Szent István fatemplom most lett felújítva, épül mellé az új sekrestye, ahová állítólag újra pálosokat akarnak visszatelepíteni Budapestről, mert - azt mondják - régen is éltek itt, csak a Habsburgok elűzték őket.
Szóval annyira megtetszett a hely, hogy egyik barátommal kitaláltuk: összeállunk, és telket veszünk itt. Bár székelyföldi viszonylatban nem számít olcsó helynek, de vettünk egy kis telket, amelyen, reméljük, jövőre egy kis ház is fog állni (most terveztetjük egy helyi irodával). Sajnos telket csak cégre lehet vásárolni, úgyhogy „alapítani” kellett a közeli Csíkszeredában egyet ("külföldi" állampolgár nem vásárolhat, ahogy nálunk sem, csak ha céget „csinál”, ahogy a kajmánok is művelik a csonkaországban). Nem szabad megijedni, mindent sokkal olcsóbban és 100%-os magyar ügyintézéssel el meg lehet oldani akár két kiutazás során.
Aki megteheti, vásároljon Erdélyben telket, ottani testvéreinknek sem árt egy kis biztatás és felvilágosítás, vannak, akik nem sokat tudnak a mai anyaországi dolgokról, reményt kell nekik mutatni, hogy hamarosan, ha az Isten is úgy akarja, első lépésként már lehet piros-fehér-zöld igazolványuk, és az még csak a kezdet.
Motiválásképpen néhány kép, amelyek bizonyítják, megéri:
A Madarasi Hargita csúcsa
Hargitafürdő táblája (rajta a Magyarország-matricával, melyet a helyiek segítettek felrakni)
A tábla érdekessége, hogy a Csíkszeredához tartozó falu tábláján már a magyar név van elől, ami jelzi, hogy az önkormányzat jó kezekben van. Továbbá javaslom a kiutazóknak, hogy vigyenek magukkal matricákat, és minél több helyiségnévtáblára ragasszuk ki. (Még a felvett stoppos kislánynak is adtunk egyet, hogy adja oda apukájának, ő majd megtalálja a helyét.)
Apostoli Magyar királyság-tábla a telkünkön jó magasan (ugyancsak a helyiek segítségével felszerelve)
Ilyen tábla kerül egy kinti kedves ismerősünk piros-fehér-zöld sorompójára is
Hargitafürdő a csicsói Hargita-csúcsról
Hargitafürdő a Kossuth-szikláról
Szebb jövőt!
A harmadik díjat több nagy sikerű (és körlevél-küldözgetők tucatjai által a készítő és a forrás megjelölése nélkül továbbítgatott) grafika készítője, Scenic nevű olvasónk kapja.
Dicséretben részesülnek az alábbi pályaművek (melyeket a beküldők magyarázatával együtt mutatunk be):
Tisztelt Kurucok!
Ezt írtátok az egyik cikketekben: Tudassuk a világgal, hogy (Nagy-)Magyarország a magyaroké!
Ezt én már hónapok óta teszem egyik oldalamon, ahová egész Európából járnak. Ez egy európai internet-sebességmérő oldal: www.speedtestnet.eu.
Másik olvasónk plakátja:
(Palesztin)
2007. október 1., 1000 éves határ, 30-as őrház.
A lényeg ugyanaz! - írja olvasónk.
Logóterv egy másik Kuruc-olvasótól:
A csíki pólók Budapesten is fellelhetők, bizonyítja egy olvasói levél:
Szilveszteri bulin voltam a Hazatérés Templomában. Ott készítettem ezt a két fényképet:
Adjon az Isten!
A fölirat Móron készült - tájékoztat az olvasó, akinek utolsóként mutatjuk be a küldeményét. Utoljára, de nem utolsósorban - hangzik a mondás, mely itt is megállja a helyét, hiszen ez az egyetlen "pályamű", mely az "eredeti", székelyföldi feliratokhoz hasonló stílusban készült.
A végére egy kis költészet: oldalunkon már olvasható volt József Attila elhallgatott, majd híressé vált verse, egy olvasónk javaslatára most ismét felelevenítjük:
Nem maradhat el Juhász Gyula szívszorító költeménye sem:
Még egy gyönyörű Juhász-vers az Osztováta együttes feldolgozásában:
Végezetül, megköszönve olvasóinknak a beküldött anyagokat, egy jópofa matricamintát ajánlunk a vállalkozó kedvűek figyelmébe (fellelhető a világhálón, de nem mindenki találkozott vele):
(Nagyobb méretben itt.)
Kuruc.info
Kapcsolódó:
- Tragikomédia: a székelyek "visszarománosítását" követeli egy magyaros nevű oláh Erdélyben
- Önként vállalt Trianon - Lipusz Zsolt 2004. december 5. okairól
- Magyarkép a szlovák történelemkönyvekben
- Debretin, Macau, Solnoc és Seghedin - a tervezett Nagy-Románia nyugati részének 1915-ös térképe
- Legalább fél tucat revíziós lehetőség volt '89 után
- Szaniszló Ferenc: A mostani állapotok 1920 óta ideiglenesek
- Magyar gyász: nemzetgyilkossági kísérlet Trianonban
- Kiváló videó, szép irredenta plakátok tárháza
- Lipusz Zsolt: Magyar revíziós külpolitikát, avagy kövessük a zsidó példát!