Soron következő lapszemlénket azért tartottam fontosnak feleleveníteni, mert 1942-ben történt papírra vetésének ellenére a benne említett „állatfajok” nemhogy nem haltak ki, de sokkal többen lettek.

Létezhet ugyanis bármilyen pozitív kezdeményezés, tehetünk akármilyen erőfeszítéseket, mindig lesznek olyanok, akik vagy feladatuknál, vagy naivságuknál fogva destruktívan lépnek majd fel bármilyen építő szándék ellen. Ma is divat – főleg a közösségi média világában – az „alternatív hírforrásokra” való hivatkozás, a véget nem érő okoskodás, a fotelforradalmárkodás.



Antifa verziós fotelforradalom (kép: Flickr)

Mindezt az internet sokszorosára növelte – erről a Magyar Futár szerkesztősége akkoriban még mit sem sejthetett. Azonban akkor és most is szintén visszatérő mintázat, hogy ezek a kártékony elemek gyakran hivatkoznak egy, a valóságban hamis és kifordított „hazafiságra”. „Hazafiságra” hivatkoztak az angolszászokkal kokettáló, valójában a saját egzisztenciájukat, hatalmukat féltő szalonkonzervatív politikusaink a két világháború közötti Magyarországon, szintén erre a szovjet szuronyok mögött tobzódó antifasiszták, a cselekvés helyett örökösen csak okoskodó nyárspolgárok, de „hazafinak” tartja magát a jelenkorban a NER brigádja, vagy a wishes messiás Magyar Péter mókusőrse is.

Ezen destruktív örökség pedig közös: a társadalom butítása, a cselekvőképes emberek elbizonytalanítása, hírek hamisítása, a valóság teljes eltorzítása. A „beteg korok lelkei” ma is itt járnak közöttünk, mert rettegnek a valódi változástól, létüknél fogva érdekük a bábszínház fenntartása, miközben jó szándékú embereket is magukkal ránthatnak.

Amíg a Horthy-korszakban Magyarország világháborús részvételét és az Új Európába vetett hitet akarták aláaknázni ezek az önjelölt megmondóemberek, ma a „jobboldal” leple alatt erőszakolják meg az európai gondolatot, és akarják azt perverz módon a filoszemitizmus és az Izrael-imádat béklyójába csavarni, vagy nyíltan, baloldali lobogó alatt akarják káoszba taszítani az országot és Európánkat. A „rossz hírek” és a „váratlan nehézségek” pedig szintén nem új keletűek, gondoljunk csak arra, hogy a két nagy tömb miként akarja elhitetni velünk, hogy ők és csak ők lehetnek a megfelelő választás.

Van azonban még egy „kaszt”, amely szintén az írásban található halmazba tartozik: ez pedig a mindenre legyintő, a mindenben csak a rosszat látó „kisember”. Aki szerint minden mögött hátsó szándék húzódik meg, semmilyen kezdeményezés vagy terv nem lehet őszinte, minden mögött meghúzódik valami „rejtett szál”. Ők azért veszélyesek, mert a kisugárzó negativitásuk azt a kevés hitet is ki tudja sütni a tettre kész honfitársainktól, akik egyébként alkalmasak lennének a megfeszített munkára. Minden bizonnyal így volt ez 1942-ben is.

A „beteg korok lelkei” tehát ma is fertőzik társadalmunkat, nekünk pedig az a feladatunk, hogy semlegesítsük a mérgeiket, miközben összekaparjuk még Európából azt, ami megmaradt!

Így látták ezt a Magyar Futár újságírói is akkoriban.

Beteg korok lelke

Beteg korok lelke kísért az elsuttogott pletykák, a félig megírt igazságok s a mondvacsinált, sekélyes kis kérdések körül, amelyekkel az elomló régi világ hívei, a magyar közvéleményt történelmi feladatainak látásától, elfordítani igyekeznek.

Zsidók és zsidó kegydíjasok, sértődött, volt előkelőségek, elvétett utakon feltörő új nagyságok értelmes és korlátolt nyüzsgők, kis érdekcsoportok szolgái, megtévesztett jóravaló emberek, örök túlzók bármilyen irányban s örök reakciósok minden új letörésében; –vállvetve küzdenek a józan ész és az idők sürgető nemzeti követelményei ellen.

Hiszen marják egymást is ezek a lazán egyirányú csoportok, de együtt bomlasztják a közösségi ösztönt, bármilyen jelszót, irányt s programot hirdetnek, romlott lényegük rejtegetésére. Rekedten suttognak nagy változásokról, rossz hírekről, váratlanul beállott nehézségekről, határnapokat emlegetnek, amelyek ha elmúlnak, zavartalanul új dátumot nyomnak a régi helyébe, idéznek „pontosan", soha el nem hangzott beszélgetéseket, hivatkoznak valóban tekintélyes hírforrásokra s pirulás nélkül félreértésnek nyilvánítanak mindent, ha nagyritkán nem tudnak kitérni a komoly felelősségre vonás elől.

Ezt az alvilági tevékenységet, a felszínen szép hímes szavak takarják s dörgő szólamok, az „igazi" hazafiasság mibenlétéről. Kiérdemesült marxista vezérek döngetik féltéglával honfiúi mellüket s munkától szabadult emberek siratják éjjel-nappal a magyarságot. Mit siratnak ma rajtunk? Mire való s micsoda célokat szolgál ez a sírásói hangulat?...

Harcban állunk győzedelmesen, ősi földünk sok megsiratott része visszakerült, jövendőnket magunk kovácsoljuk s minden erőnkre szükség van a történelmi pillanatok kihasználására. Dolgozni kell s harcolni az országért! A jó magyar álljon meg szilárdan a munkahelyén, nézzen körül ezer tennivalónkon, segítsen a kisembereknek az élet terheit hordozni, küzdjön a dolgozókért, a magyar lélek és a magyar test erősítésére s ne sirassa a magyarságot, mert az halhatatlan!

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info

Korábbi Magyar Futárból származó lapszemlék:

- A végzetet hajszolta lihegő törtetéssel a zsidóság - Magyar Futár-lapszemle (1944. április 26.)

- Túlhangosan - Magyar Futár-lapszemle (1943. május 26.)

- Az erős népek - Magyar Futár-lapszemle (1942. január 22.)

- A Golgotha tövében – Magyar Futár-lapszemle (1944. április 5.)

- A megfogyatkozott gyertyákat... - Magyar Futár-lapszemle (1942. december 23.)

- Az igazságnak tartozunk... - Magyar Futár-lapszemle (1943. október 27.)

- Mit várhat a magyar az ellenségeitől? - Magyar Futár-lapszemle (1943. június 2.)

- A levegő terroristái Budapest fölött - Magyar Futár-lapszemle (1944. április 12.)

- 1000 nap - Magyar Futár-lapszemle (1942. június 3.)

- A honvéd a csatatereken - Magyar Futár-lapszemle (1944. október 18.)

- Németh Szilárd figyelmébe: Döntő harc a magyar földért! - Magyar Futár-lapszemle

- Veszedelmes… - Magyar Futár-lapszemle (1944. január 5.)

- Egy király, Bukarestben… - Magyar Futár-lapszemle (1944. augusztus 30.)