Lapszemle a forró nyári melegben. Hogyan és miként igázta le a szovjet bolsevizmus Európa szabad népeit? A tengelyhatalmak ellen létrehozott kapitalista-bolsevista szövetség elsőrendű célja volt a nemzetiszocializmus és úgy általában az európai, patrióta gondolat elpusztítása, ám végső soron a kultúra- és néppusztító kommunizmus volt az, amely főként profitált a világégésből és a nyugatiakkal kötött szentségtelen szövetségből.

A Nyugat elévülhetetlen bűne, hogy a tengely elleni háború oltárán a kezdetektől feláldozta Kelet-Európát a szovjet imperializmusnak, egyszersmind megtagadva mindent, amit a "népek szabadságáról" összehordtak.

Kép forrása: bookline.hu

Mit várhat a magyar – az ellenségeitől? …

Erre a kérdésre már igazán nem kell részletes választ adni az értelmes hazafinak. A világháború végső kiteljesedése megérződik a nemzetközi politika lázas tevékenységében.

Washington, London és Moszkva, most ígérgetnek mindent egymásnak. Most feszíti könyökét a nyughatatlan Benes, most ágálnak maguk megmutatására a régen elfelejtett emigránsok, most rajzolódnak ki veszett körvonalai a szovjet-pánszláv nagybirodalmi terveknek, s a keresztény európai kultúra lelkiismeretlen elárulásának. Nagy a tülekedés az ígéretek piacán, az ellenségeink között.
Kanavász helyett országok sorsában utazgatnak az ügynökök, s egymásra licitálnak a legfantasztikusabb tervek ajánlásában. A szovjet-politika a kényelmes középponton ringatja a hintát, s kegyesen megengedi szövetségeseinek, hogy körülhízelegjék, s újabb és újabb engedményekkel versenyezzenek kétesértékű segítségéért. A Kreml urai jól tudják, hogy mit jelent az ő előnyükre az a szenvedélyes amerikai vita, amely az európai és kelet-ázsiai hadszíntér elsőségének kérdése körül zajlik…

Ha Churchill elmélete győz, s az angolszász erők elsősorban Európa megtámadására vállalkoznak, akkor a szovjet támogatás biztosítása érdekében, be kell, hogy illesszék jövendő terveikbe Moszkva hódító szándékait…

Ha Kelet-Ázsiában kerülne sor egy általános angolszász támadásra, akkor is Sztálinhoz kell folyamodni, a hőn óhajtott szovjet légi támaszpontok átengedése miatt.

Ez a helyzet olyan előnyöket biztosít a szovjetnek, hogy kizsákmányolásukra érdemes átmenetileg a III. Internacionálét is szögre akasztani, különösen amióta a moszkvai pánszláv nagygyűlés megteremtette helyette a bolsevizmus délkelet-európai új szervezetét…
Ahogy Wheeler amerikai szenátor mondotta – Churchill látogatása után – , „most már megbízható forrásokból tudjuk, hogy Szovjet-Oroszország igényt tart Lengyelország nagyobbik felére, az egész Baltikumra, a Balkán tekintélyes részére, s politikai és gazdasági befolyását érvényesíteni akarja Finnország, Norvégia, Svédország és – a Boszporusz fölött”…

Hiábavaló lenne a magyarságnak minden lelki és testi erőfeszítése, ha ez az átkozott terv megvalósulhatna! Sorsunk, létünk követeli, hogy az egybesűrűsödött ellenséges célokkal szemben, a magunk erejét fejlesszük, s megálljunk hűséggel, nagy szövetségeseink oldalán!

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info

* A Mit várhat a magyar – az ellenségeitől? … című írás a Magyar Futár 1943. június 2-ai lapszámában jelent meg, de megtalálható a Józsa Béla által 2000-ben szerkesztett és összeállított Magyar Futár-válogatásban is.

Korábbi Magyar Futár-lapszemlék:

- A levegő terroristái Budapest fölött - Magyar Futár-lapszemle (1944. április 12.)

- 1000 nap - Magyar Futár-lapszemle (1942. június 3.)

- A honvéd a csatatereken - Magyar Futár-lapszemle (1944. október 18.)

- Németh Szilárd figyelmébe: Döntő harc a magyar földért! - Magyar Futár-lapszemle

- Veszedelmes… - Magyar Futár-lapszemle (1944. január 5.)

- Egy király, Bukarestben… - Magyar Futár-lapszemle (1944. augusztus 30.)