1944. augusztus 14.

Németország

Mint a Reuter-iroda zürichi diplomáciai körökre hivatkozva közli, a Hitler ellen megkísérelt összeesküvés nyomán megindult tisztogatás során eddig 3000–4000 embert végeztek ki. Ugyanaz a jelentés tudni véli, hogy Bécsben az SS állandó kémkedése nyílt harcot robbantott ki a Wehrmacht és az SS tisztjei között. Az összetűzés során a véderő hat tisztje életét vesztette. A Tribune de Geneve a Franciaországban állomásozó Wehrmacht és SS-kötelékek között lefolyt fegyveres összetűzésekről tudósít. Az SS, állapítja meg a jelentés, Franciaországban drákói ellenőrzést gyakorol a német véderő alakulatai fölött.

A Hitler elleni merénylet 1944. július 20-án – Farkasverem

Mint a Reuter-iroda meg nem erősített belgrádi hírekre hivatkozva jelenti, Weichs vezérezredes, a balkáni német erők főparancsnoka, egy fiatal tiszt merénylete következtében megsebesült.

Az Atlantik Sender vasárnap este közölte, hogy a Führer főhadiszállásán vasárnap nagy fontosságú tanácskozás zajlott le, amelyen megvitatták Németország „pillanatnyi válságos helyzetét.” Az előadók jelentése szerint a helyzet olyan, hogy vagy lehetséges 60 teljes harcierejű hadosztálynak sürgős harcba vetése, vagy el kell rendelni az általános visszavonulást.

Mint a Reuter-iroda a Son Posta című török lap értesülésére hivatkozva közli, a németek megkezdték az Égei-tengeren fekvő Chios, Samos és Mytiléne szigetek kiürítését.

Magyarország

A Prágában megjelenő Poledni List hosszabb cikket közöl Magyarország háborús életéről. A cikk, amely egy német katona szemével nézi a magyarországi viszonyokat, józan és komoly munkásnak mondja a magyar embert, beszámol az országban uralkodó nyugalomról, megállapítja, hogy Budapesten is mindenki komolyan és szorgalmasan dolgozik, és befejezésül megjósolja, hogy Magyarország megtalálja azt az állami és nemzeti formáját, amelyben a jövőben szabadon élhet és fejlődhet.

A magyar kormányban bekövetkezett változások továbbra is élénken foglalkoztatják a semleges és ellenséges külföldet. A londoni rádió magyar adásában „egy neves londoni politikus” véleményét idézve megállapította, hogy a személyi változások nem tudják befolyásolni, vagy rehabilitálni a Sztójay-kormány eddigi politikáját. „Sztójay továbbra is hatalmon marad, és nem fogja tudni elfeledtetni azt a példátlan brutalitást, amellyel uralmát kezdte. Senki sem hiszi el, hogy a Jaross–Bonczos csere lényegesen megváltoztatja a magyar kormány politikáját.” A moszkvai rádió magyar hírszolgálatának hírmagyarázója megállapította, a változások csak azt jelentik, hogy „Magyarország kormánykörei manővereznek, hogy még mindig elegendő idejük van politikai játékuk folytatására, pedig a Kárpátok lábainál végbemenő események ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják.”

A Kossuth adó már arról is tudni vél, hogy Sztójay „betegszabadság ürügye alatt süllyesztőbe került”. Utódja Antal István lett, akit a bemondó „tizenhárom próbás Hitler-bérencnek” nevezett. A Kossuth adó adásának további során hangoztatta, hogy Baky „kiebrudalásához” az eddigi események még nem voltak elegendőek. Hogy ő is távozzék, „ahhoz, úgy látszik, a kárpáti front áttörése szükséges. Ahhoz; hogy Horthy is menjen, legalább is Budapestre kell jutniok az oroszoknak.” A bemondó egyébként az adás egész során még az eddiginél is élesebben és útszélibb hangon támadta a Kormányzót.

Támadta a Kossuth adó Heim Pétert, a rendőrség politikai osztályának vezetőjét is, terhére írva „Zsilinszky, Keresztes-Fischer és több más magyar hazafi meggyilkolását is.” A bemondó kijelentette, hogy Bonczos Miklóstól küldöttség kérte Heim Péter, valamint a rendőrség nyilasérzelmű elemeinek eltávolítását.

Az MTI az első Zsidó Világkongresszusról

Genf, 1936. augusztus 14. (Havas) A zsidók világértekezlete tegnap délután elhatározta, hogy felhívást intéz a zsidó hitközségekhez, hogy továbbra is bojkottálják a német árukat. A világértekezlet elhatározta a továbbiakban, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem irányítására egy központi hivatalt szervez. Az esti ülésen a világértekezlet tiltakozását fejezte ki a német zsidóüldözések ellen, és a németekkel egyenlő jogokat követelt a németországi zsidóknak. A világértekezlet utolsó határozata a palesztinai arabok zsidóellenes mozgalma elleni tiltakozás volt. (MTI)

Genf, 1936. augusztus 14., 18:25. A Genfben megtartott első zsidó világkongresszus ma befejezte munkálatait. A kongresszus elhatározta, hogy minden második évben rendes nagygyűlést tart. Végül a kongresszus több határozati javaslatot szavazott meg. Az egyik határozati javaslatban megbízza végrehajtó bizottságát, hogy kezdjen tárgyalásokat a szovjetorosz hatóságokkal, hogy azok állítsák helyre a zsidók szabad vallásgyakorlását, könnyítsék meg a Palesztina felé irányuló zsidó kivándorlást, és szüntessék meg a cionisták üldözését. (MTI)