Megvizsgálná parlamenti vizsgálóbizottság keretei között a Jobbik a Fidesz gazdasági holdudvarának, elsősorban Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségeibe tartozó cégeknek állami megrendeléseit. Az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatalának a figyelmét is felkeltette a Fideszhez kötődő cégcsoportok tevékenysége, a múlt héten helyszíni ellenőrzést végeztek a Közgép Zrt-nél. Az elmúlt húsz évben szinte eltűnt a távolság a gazdasági élet legbefolyásosabb szereplői és a politikai vezetők között. A szocialisták esetében Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon esetében a két szerepkör fedésbe került. A Fidesz évtizedek óta kínosan ügyel rá, hogy gazdasági hátországának vezéralakjai, kevés kivételtől eltekintve, ne lépjenek a politika színterére és a több évtizedes szűk, baráti körből kerüljenek ki. Hol húzódik a határ a politika és a nagytőkések között? Ki kinek diktál?

„Simicska nem egyszerűen egy gazdasági igazgató, aki azzal törődik, hogy a párt gazdasági erőforrásait az adott feltételek között a leghatékonyabban használja fel… hanem önálló politikai tényező, aki a háttérben folytatott kavarásaival befolyásolja a párt politikáját. (…) Nagy úr, tud jutalmazni és büntetni, és ezt szereti is megtenni, mert hiú, kicsinyes és bosszúálló. Ennek megfelelő a híre is a nagyvilágban…”

Ki a láthatatlan ember, akinek hírét szinte mindenki hallhatta már, látni azonban csak kevesen láthatják. Az idézett gondolatsor Such Györgytől, Orbán Viktor egykori tanácsadójától származik az 1994-es választási vereség okait taglaló tanulmányból. Simicska Lajos a miniszterelnök fiatalkori barátainak egyike. Simicska ugyanabba a székesfehérvári gimnáziumba, a Teleki Blankáról elnevezett intézménybe járt, ahová Orbán Viktor. Három évvel idősebb a jelenlegi kormányfőnél, ezért az iskola falain kívül szervezett önképzőkörben és a Hági sörözöben mélyült el kettejük kapcsolata. Simicska rossz körülmények között élt, préslakatos apját ’56-os munkástanácsi szerepvállalása miatt a megtorlások során meghurcolták. Markáns antikommunizmusa innen eredeztethető. A kemény ifjúkor kemény üzletembert faragott belőle. Csavaros észjárása miatt Simicska gyorsan kivívta Orbán Viktor tiszteletét.

Az első százmillió

A milliárdosok leginkább azt a kérdést utálják, hogyan szerezték meg az első milliójukat. A Fidesz esetében is jogos a kérdés: honnan volt az első százmillió? A Barkád magazin több alkalommal foglalkozott azzal az 1991 novemberében a Fidesz és a Magyar Hitelbank között kötött 100 millió forintról szóló hitelszerződéssel, amelyet a pártnak 1994-ig kellett volna teljesítenie. A Barikád feltárta, hogy a kölcsön egy Orbán Viktor egyetemi kollégiumi szobatársa, Simicska Lajos által létrehozott céghálózaton belül illetve fideszes alapítványok között került elosztásra. A vállalkozások és alapítványok között a pénz utaztatásban szerepet játszott többek között Szájer József, Szadai Károly, Kövér László egykori kabinetfőnöke, Schlecht Csaba, Simicska Lajos felesége, Tóth Mariann, aki banki alkalmazottként a kölcsönt intézte a Magyar Hitelbanknál, majd ügyvezetői állást kapott annál a Fico Kft-nél, amely a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir tulajdona lett.

A hitelszerződést 1994-ig kellett volna teljesítenie a Fidesznek. Ebben az időszakban a Magyar Hitelbank elnök-vezérigazgatói székében Töröcskei István ült. A bank a Fidesz fennálló 97,5 millió forint összegű lejárt hitelállományát hitelezési veszteségként leírta. Töröcskei neve szerepel Magyarország leggazdagabb emberei között. Tulajdonrésze volt a HírTV-ben. A 2010-es kormányváltás után az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója lett.

Alapozás

(...) Orbán látta az MDF és Antall József gyengeségét, ami a polgári oldal gazdasági bázisának megteremtését illeti. A Fidesz felismerte, hogy az MDF elkerülhetetlen választási vereségével és a jobboldalon levő pártok meggyengülésével hatalmas tér nyílik a politikai mezőn. Az MSZP és az SZDSZ lefedte a baloldalt és az onnan megszerezhető gazdasági forrásokat. A Fidesz vezérkara úgy vélte, a székház eladásából származó pénzből kell megalapozni a párt pénzügyi holdudvarának felépítését. A pénz fialtatására a legalkalmasabbnak Simicska Lajost és Orbán másik gimnáziumi barátját, Varga Tamást tartotta a pártvezetés. Ők alapozták meg a közvélemény előtt a sajtó által csak Fidesz-közelinek emlegetett céghálózatot.

Szövetség a nagytőkével

Orbán kőkemény ítéletet mondott Antall József kormányának bukásáról. Azt mondta: „… meg kellett volna találni azt a nyolc-tíz nagyvállalkozót, akik majd Magyarország nagytőkései lesznek. (…) Ezekkel kellett volna személyes kontaktust kiépíteni, amelyet ők aztán jól tudtak volna használni a piacon mint versenyelőnyt. Azt a kapcsolatot, amely őket így Magyarország miniszterelnökéhez vagy annak legbelső köréhez fűzi. Igen, az ország nyolc-tíz nagytőkés gazdasági érdekszférájává vált volna meghatározott területeken. De ezt nyugodtan lehetett volna engedni, mert így is azzá vált. (…) Ezzel a nyolc-tíz nagytőkéssel kellett volna kiegyezni. (…) A bankárok előtt világossá tenni, hogy ez a mi nyolc-tíz emberünk. (…) Esetleges fejlesztési forrásoknál, pályázatoknál lehetett volna valamit még segíteni, de ott is csak szolidan, és semmiképp sem túllépni a jó ízlés határait…”

A kérdés csak az: hol vannak a jó ízlés határai? A kormányváltás óta sajtóinformációk szerint kétszázmilliárdos megrendelésekhez jutottak különböző konzorciumokban a Közgép-cégcsoport tagjai, amelyet a sajtó évek óta Simicska Lajoshoz közeli cégként emlegetett, pedig nem volt erre bizonyítéka. A napokban azonban a Népszabadság nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, amelyből kiderült, hogy az építővállalat tulajdonosa Simicska Lajos. Az érintettek nem cáfolták az irat hitelességét. A nyilatkozattételre a cégek vezetőit az új közbeszerzési törvény kötelezte. A pályázati részvétel feltétele, hogy megnevezzék a vállalat tulajdonosait. A 2010-es kormányváltás egyértelmű haszonélvezője a Közgép. 2011-ben 55,6 milliárd forintos árbevétel mellett 2,9 milliárd forint osztalékot fizet idén a tulajdonosoknak. A cég bevételei az Orbán-kormány megalakulásával dinamikusan nőnek: 2009-ben 43, 2010-ben 48 milliárd forintot könyvelhettek el. A napokban hirdették ki, hogy a társaság sikerrel vett részt egy 11,298 milliárdos pályázaton a Tisza szabályozására készített Vásárhelyi Terv keretében. Egy másik, ugyancsak az árvízi védelemhez kötődő beszerzésen egy 30 milliós megrendeléshez jutott a cég.

Jelentős bevételhez jutottak a Simicskához kötődő cégek a köztéri hirdetési piacról is. Ehhez nagy segítséget nyújtott a Fidesz parlamenti kétharmada. Módosították a közúti közlekedést szabályozó törvényt, amelyben megtiltják az út menti hirdetéseket arra hivatkozva, hogy az balesetveszélyt jelent, hiszen elvonja az autósok figyelmét. A járda azonban kivételt képez a korlátozás alól. Miért?

Reklámok tiltása lehetetlen helyzetbe hozta az út mentén lévő hirdetések területén piacvezető ESMA spanyol-magyar reklámcéget, ugyanakkor megerősítette piaci befolyását a Simicska érdekeltségébe lévő Mahir Zrt-nek. A lex Simicskát Kósa Lajos próbálta meg módosító javaslatával felpuhítani, hogy a tilalom csak az állami utak mentén legyen érvényben, az önkormányzatok saját hatáskörben dönthessenek a hirdetési felületekről. Debrecen polgármestere végül visszavonta javaslatát. A törvény hatályba lépésével több tízmilliós bevételtől estek el a települések, amelyeknek az ESMA közterület-használati díjat fizetett. A reklámszakmának csak óvatos becslései vannak róla, hogy a köztéri reklámok állami megrendeléseinek nagyjából nyolcvan, mások szerint ennél nagyobb része egy gazdasági érdekcsoporthoz kerül. Orbán tehát korábbi álláspontjának megfelelően a nagytőkéseket preferálja a gazdasági életben. Simicska és Nyerges Attila kétségtelenül ebbe a körbe tartoznak, ahogy a már emlegetett Töröcskei István is. A Fideszhez hasonlóan az MSZP is a nagytőkésekkel való együttműködésre helyzete a hangsúlyt. Orbán szerint éppen ez lett a vesztük…

A Fidesz és az MSZP oligarchái között van egy alapvető különbség. A szocialisták és bizonyos szempontból az SZDSZ esetében is a probléma akkor jelentkezett, amikor ezek az évtizedek óta a háttérben tevékenykedő tőkéscsoportok már nem elégedtek meg a politikai élet eseményeinek színfalak mögüli irányításával, kiléptek a reflektorfénybe. Kóka János, Gyurcsány Ferenc, Veres János, Bajnai Gordon (és még sorolhatnánk a neveket) ezek közé tartoznak.

A teljes írást a Barikád hetilap friss számában olvashatja. Vegye a lapot, támogassa a nemzeti sajtót!