A héten megkezdődött az általam is nagy izgalommal várt cigánygyilkosok ügyének tárgyalása, és nekem egyre többször jut eszembe áldott emlékű Nagymamám szólása: amikor valamit félrenyeltem és köhögni kezdtem, mindig azt mondta, cigányútra ment.
A cigánygyilkosságok kapcsán a vádirat és a sajtó mélázó elemzései mellett talán arról érdemes leginkább szót ejteni, mi az, amiről nem beszélnek. Amiről sem a tárgyaláson, sem a sajtóban nem lehet sokat olvasni, aminek a tisztázását nem követeli a szenvedő cigány fél esetében máskor oly hangos média.
Nos, azok közé tartozom, akik a magyar sajtóban talán egyedülálló módon az első pillanattól kétkedve fogadták azt, hogy valóban a tetteseket fogták el, és nem csak rá akarja verni a hatalom a balhét négy arra sétáló szkinhedre. Ezzel kapcsolatban két körülményre hívnám fel a figyelmet:
- Minden jogom megvolt arra nézve, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormány rendőrségében kételkedjek, sőt, Draskovics bizonyítékhamisító videója után a kételkedés egyenesen kötelezővé kellett volna váljon minden politikai publicista számára.
- Alig akartam elhinni – és ebben viszont igazam is lett –, hogy négy debreceni szkinhed úgy tudja elkövetni ezeket a gyilkosságokat, hogy sem a magyarországi hatóságok, sem az FBI nem akad a nyomukra. Nos, annyiban helytállónak bizonyult kételyem, hogy a vádlottak egyike, Cs. István a Katonai Biztonsági Hivatal alkalmazottja volt.
Ez ma, Magyarországon megengedi azt, hogy alapos gyanút fogalmazzunk meg azzal kapcsolatban, hogy itt csak egy sima, rasszista indíttatású gyilkosságsorozatról van szó. A magyar médiában is mi hoztuk le először azt a dokumentumot, amelyből kiderül, hogy Cs. István a KBH munkatársa volt.
Foglalkozott-e az ügyészség és a különböző nyomozóhatóságok azzal a kérdéssel, hogy ki és miért állította le a K.-testvérek nemzetbiztonsági megfigyelését? Ugyanis ez is megtörtént. Mint szkinhedeket évek óta megfigyelés alatt tartották, aztán pár hónappal a gyilkolászás megkezdése előtt abbahagyják ezt. Cs. István pedig személyesen is találkozott KBH-s kapcsolattartójával abban az időszakban, amikor egy ország kereste őket. Azt se feledjük el, hogy miután portálunk nyilvánosságra hozta a fent említett dokumentumokat, hirtelen a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is összeült. Nos, nem hiszem, hogy annyira komolytalan lenne az a vád, hogy a Gyurcsány-féle NBH-nak benne volt a keze a cigánygyilkosságokban. Nem akarok összeesküvés-elméleteket gyártani, ez a műfaj amúgy is reneszánszát éli Magyarországon, ám a fenti tények azért elegendő indokot szolgáltatnak arra nézve, hogy ezt a lehetőséget fenntartsuk magunknak.
Azt is tegyük hozzá, a vádirat szerint pszichiáter is megvizsgálta a vádlottakat. Arról viszont nem szól a fáma, hogy mennyire illik össze a szkinhed-mentalitás – akikről mondjunk akármit is, de nem tartoznak a társadalom leggyávább emberei közé – azzal, hogy falu szélén lakó, esetekben dolgos, nem bűnöző cigányokat gyilkolnak le, köztük egy gyereket. Ismerve azt, hogy milyen fegyvereket birtokoltak, jogosan adódik a kérdés: miért nem csaptak le a Sztojka-, vagy a Raffael-féle cigányokra? Őket is meg lehet figyelni, őket is el lehet kapni olyankor, amikor egyedül vannak. A pszichológiai vizsgálatból kiderül, hogy a négy közül egyikük kifejezetten intelligensnek, míg a többi átlagos értelmi képességűnek nevezhető. Azt ők is tudhatták, hogy ártatlan, a Kék Fényben nem rendszeresen szereplő cigány megölése kifejezetten káros a magyar társadalomra nézve, hisz arra kényszerítik azt, hogy elhatárolódjon cselekedeteiktől, miközben a disztingválási képesség össztársadalmi hiánya miatt lassan minden büntetési lehetőségtől is elhatárolódik, azaz, a Gárdától, az önfenntartó börtönöktől stb. Magyarán, ha volt rá mód, hogy az erősen cigányellenes közhangulatot visszalépésre kényszerítsék, akkor ez volt az. Senki által nem ismert cigányok, közöttük egy gyerek megölése, a tettesek „elvetemült nácik” – minden adott a „rasszista magyarok” kép alátámasztásához.
Ezek mind-mind felvetik azt a kérdést: vajon nem a hatalom állt az egész ügy mögött? Akár mint megrendelő, akár mint kiváltó erő, akár úgy, hogy hagyta megtörténni azt, amit időben megakadályozhatott volna, vagy ezek együttes keverékéből megalkotott koncepció alapján dolgozott. Tudjuk, hogy Gyurcsány nem ment a szomszédba némi „terrorveszélyért”, és tudjuk azt is, hogy a posztkommunista hatalom előszeretettel nyúlt a különböző népek egymásra uszításának receptjéhez, ha hatalmának megőrzéséről van szó. Ezt mi, magyarok tudhatjuk a legjobban, lásd 1990 marosvásárhelyi márciusát.
Az sem mellékes körülmény, hogy a vádlottak közül hárman (Cs. István, KBH-s kivételével – ami szintén érdekes tény) tagadják az elkövetésben való részvételt, miközben az ellenük rendelkezésre álló bizonyítékokról alig tudunk valamit. A DNS-minták, a mobiltelefon bemérése vajon mennyire alkalmas arra, hogy adekvát bizonyítékul szolgáljanak?
Az sem tartozik a mellékes körülmények közé, hogy a Perényi söröző – ez az a helyszín, ahol elfogták őket, illetve ahol a fegyvereiket tartották – tulajdonosa csak mint tanú szerepel az ügyben, holott az egyik helyszínről ő szállította haza a vádlottakat, ráadásul – ha hinni lehet a vádiratnak – akkor a K.-testvérek egyikének a szeretője volt.
Apróság, de szintén sok érdemi kérdést vethet fel: Cs. Istvánt miért engedték el a hatóságok, miután a többiekkel együtt elfogták? A letartóztatás éjszakáján ugyanis elengedték, majd telefonon felhívták, lenne szíves visszatérni, ugyanis ő is gyanúsított. Hangsúlyozom: a korábban (?) a KBH-nak dolgozó vádlottról beszélünk…
Gyanítom, hogy sok érdekesség fog még felmerülni a tárgyalás során, abban viszont biztos vagyok, hogy a fenti kérdésekben nemhogy nem fogunk tisztábban látni a tárgyalások végére, hanem a kép sokkal kuszább lesz. Talán úgy 50 év múlva megtudjuk, hogy mi lehetett az igazság, addig viszont kénytelenek leszünk beérni azzal, hogy hiába kapták el a tetteseket, a hatalom cigánygyilkosságokban játszott szerepét nem illik firtatni a magyar ugaron. A félmegoldások országában ennyi elég is a társadalom többségének, az igazság pedig – Nagymamám szavai szerint – cigányútra ment.
Nekem pedig továbbra is vannak kételyeim azzal kapcsolatban, hogy a valódi tetteseket fogták volna el - igaz, ezek a kételyek bennem is gyengültek az idők során. Abban viszont biztos vagyok, hogy amit a közvélemény megismer az egész ügyből, az csak a felszín, amit hagynak megismerni bizonyos erők. Abban is biztos vagyok, hogy ez az egész megelőzhető lett volna, illetve sokkal korábban is elkaphatták volna a tetteseket, ám bizonyos, a hatalomhoz közel álló személyek ezt megakadályozták, illetve kihasználták a helyzetet. Abban nem vagyok biztos, de nem is vetem el, hogy maga a Gyurcsány-Draskovics duó volt az egész bűntény értelmi szerzője, és ezekből semmit sem tudok bizonyítani.
Így hát ez az egész csak az én véleményem és eszmefuttatásom. Egy olyan publicistáé, aki elég sokat foglalkozott a kérdéssel és talán emiatt egyre kevésbé lát tisztán.
Florian Geyer
(Kuruc.info)
Kapcsolódó: Cigánygyilkosságok: Nagycsécs lehetett a fordulópont
- A cigánygyilkossági per első napja - képgaléria
- Interjú Cs. Istvánnal, a cigógyilkosok közé beépült ügynökkel + kurucos elemzés (Florian Geyer korábbi remek elemzése, rengeteg hasznos hivatkozással)
- Megvan az NBH-s szál, beszervezték az egyik gyanúsítottat? + dokumentumok