Hogyan tovább, nemzeti radikalizmus?

1. A választás értékelése

Eltelt pár hét a választások óta, így már mindenkiben le tudott kicsit ülepedni az első sokk, és eljött a higgadt elemzések ideje. Nyilván a győztesek most folyamatosan ünnepelnek, a Fidesz megmaradt hívei pedig haragszanak mindenre és mindenkire, de koncentráljunk mi magunkra, azokra, akiknek csak egy hazájuk van. A Mi Hazánkra gondolok, ami talpon tudott maradni a mindent elsöprő viharban is. Mert április 12-én nem egy szimpla országgyűlési választás volt, hanem népszavazás a NER 16 évéről. A népharag pedig ítélt, és az áradó Tisza nem csak Orbánék rendszerét, hanem a majdnem teljes ellenzéket is elmosta. Ennek fényében kell megítélni azt, hogy mennyire sok vagy kevés az 5,63%-os végeredmény.

Nyilván szomorú, hogy lényegében nem sikerült növelni a harmadik útra szavazók számát, és a Mi Hazánk megrekedt azon a szinten, ahol négy évvel ezelőtt állt. Viszont, ha onnan közelítjük meg a kérdést, ahogy Toroczkai László is helyesen tette még aznap éjjel az eredményvárón, hogy egyedül a Mi Hazánk maradt a korábbi ellenzéki erők közül, akkor mennyire más a kép! Különleges választás volt, ezért mondtam, hogy inkább népszavazás, amit a 79%-os részvételi arány is alátámaszt: soha ennyien nem mentek még el az újkori demokrácia történetében.

Ha pár tízezerrel több szavazót bizonytalanít el a Fidesz és a radikális nemzeti térfélen is megjelenő zászlóvivői, akik a szavazatok megosztását hirdették, akkor most újra lehetne kezdeni a parlamenten kívülről az építkezést. Miközben személyesen ismerek sok olyan régi hívét Orbánéknak, aki most azért szavazott a nemzeti radikális erőre, hogy biztosan átlépjék a bejutási küszöböt.

2. A NER jogos kritikája

Szerencsére győzött a józan hang, és a következő években is ott lesz a Magyar Országgyűlés falai között. Márpedig ez a legfontosabb, mert innen sokkal könnyebb lesz megújulni és továbblépni, amire most égető szükség van. Nyilván senki nem gondolhatja komolyan, hogy az elért hat képviselői hely olyan siker lenne, amivel nyugodtan hátra lehet dőlni, és minden mehet tovább a régi kerékvágásban. Nagyon fontos az alapos és kritikus önvizsgálat, amit a jelek szerint a Fidesz felesleges luxusnak tart, helyette megelégszenek a külföldi összeesküvés felvázolásával, ami lehetetlenné tette, hogy tovább kormányozzanak. Nem vitatva azt a tényt, hogy az EU vezetése és a progresszív világrend mindent megtett a szuverenista kísérlet elbuktatására, szögezzük le azt a tényt, hogy ez korábban is így volt. Ha nem léptek volna át minden mértéket a közvagyon privatizálásában, sőt a jól menő vállalkozások einstandolásában, mindezt gátlástalan arroganciával és rongyrázással párosítva, akár hatalomban is maradhatnak.

A Mi Hazánk egy jóval őszintébb alakulat, és a hitelességét csak az ellenségei kérdőjelezik meg. A következtetéseket ezért le kell vonni kérlelhetetlenül. Szerintem a legnagyobb probléma az volt, hogy a kommunikáció szintjén nem érzett rá a párt, hogy abban a közhangulatban, amibe az ország került a kegyelmi ügy botránya óta, a NER-t kellett volna célkeresztbe állítani, és sokkal határozottabban támadni. Érezni kellett a társadalom aktuális állapotából, hogy eljött az a pont, amikor már semmilyen rezsi- vagy benzinár-csökkentés, illetve háborúellenes propaganda nem elég annak elkendőzésére, hogy a többségnél betelt a pohár. Ezért fontos, hogy állandó kapcsolat legyen a saját buborékon kívüliekkel is. Így is nagyon erős volt a szatellitpárt vádja, amit sokkal egyszerűbben lehetett volna cáfolni határozott és jogos kritikával a kormány vállalhatatlan dolgaival szemben.

3. A Mi Hazánk témái

A Mi Hazánk saját üzenetei közül azokat kell előtérbe állítani, amelyeket a többi párt nem tud követni. A pedofilkérdés folyamatosan napirenden van, jogosan borzolva a döntő többség idegrendszerét. Novák Előd többször neki is futott a kémiai kasztrációnak, de talán a központi kommunikációnak még hangsúlyosabb elemévé lehetett volna tenni. Miért nem a halálbüntetés a megfelelő megoldás? Hiszen ezek a szörnyetegek egy éppen kialakuló életet tesznek teljesen tönkre, miközben az ismételt elkövetés szinte biztosra vehetjük, olyan erős ez a perverzitás. Amúgy sincs másik párt, aki a halálbüntetést képviseli, még ha jelenleg nemzetközi egyezmény tiltja is, de nincs kizárva, hogy kilépjünk belőle. Ahogy a Till Tamást bestiális módon kivégző gyilkos hidrogénezett hajával mosolyog a bíróság és a rokonok arcába, bizony sokaknak jut eszébe, hogy miért kellene eltartsa a társadalom az ilyen tetveket?!

A megoldatlan jogbiztonság kérdését tökéletesen hozta köztudatba a Bűnvadászok csapata, de hogy kormányzati felelősséggel milyen jogi eszközökkel kényszerítené ki a törvényes állapotokat a párt, az sokkal kisebb hangsúlyt kapott. Pedig el kell mondani, fel kell mutatni, és ha az új kormány esetleg azonosulna a kérdéssel, az vitathatatlan győzelem lenne a Mi Hazánknak és az egész országnak! Mert ez a cél, hogy minél jobb legyen mindenkinek.

Vona Gábor egyenesen megtiltotta 2010 után, hogy azokról a javaslatokról beszéljünk a Jobbikban, amelyet később a Fidesz mint sajátját vett át és fogadott el, mert szerinte ezzel őket erősítjük, pedig pont az a lényeg, hogy törvény legyen belőlük. Bárki nyújta be, szolgálja a nemzet érdekét, ilyen egyszerű.

4. A választók elérése

Mindehhez a munkához persze külső feltételekre is szükség van: legfőképpen láthatóságra és szakértőkre. Az abnormális médiaviszonyokról felesleges lenne hosszabb értekezésbe kezdeni, aki érdeklődik a közügyek iránt, annak sajnos ez a megszokott 1990 óta is. A Fideszbe áramló sokezer milliárdos közvagyonból jócskán jutott erre a területre, amiből módszeresen vásárolt meg korábbi balliberális bástyákat, mint az Index, Origó vagy a TV2, miközben a teljes közmédiát propagandacélok szolgálatába állította. Ilyen lehetőségei egy ellenzékben lévő nemzeti erőnek természetesen nincsenek, ezért kellenek az olyan kreatív ötletek, mint a Bűnvadászok, amíg persze a big tech cégek engedik működni.

Hiába a felzúdulás, mert Toroczkai ezt is tisztán látja, és ki meri mondani: a Meta urai választásokat dönthetnek el, és korlátlan hatalmát egyetlen kormány sem tudja idézőjelbe tenni. Ezért a radikálisoknak ravaszoknak kell lenni, mint a kigyóknak, de szelídeknek is, mint a galamboknak, mert túlfeszített igazságérzetünkkel tovább tudjuk mélyíteni a jól fizetett sajtómunkások által nem hogy évtizedek, de már bő évszázada ásott szakadékot a többségi társadalom felé. Minket ugyanis a pénztőke soha nem fog sem szeretni, sem elfogadni, hiszen átlátunk rajtunk. Az a céljuk, hogy elhallgattassák a nemzetüket féltő hangokat, és végérvényesen szét tudják verni az összetartó közösségeket.

De ahogyan a csúcson lévő Nagy Feró énekelte hajdanán, még nem leépülve: „Az idegenszívűek között ezernyi hozzám hasonló remél…”. Ami ma Magyarországon több százezernyi, és ha a teljes médiagépezet generálta köd felszáll az emberek szeme elől, még a többszöröse is lehet. Nagyon nem könnyű kevés forrásból képviselni az igazunkat, de makacsul hinni kell, és tenni érte, mert a Jóisten ezért adta nekünk a látás képességét.

5. A mozgalom bővítése

A cselekvéshez erőre van szükség, az erőhöz pedig összefogásra. Nyitni kell a társadalom irányába, mert nem látszanak a tömegek a mozgalom mögött. A Jobbik felemelkedése egy különleges helyzet volt, hiszen a gyurcsányi cinizmusból és terrorból nőtt fel, de akkor jól érezhetően az egész országot mozgatta meg dinamikus lendületével, és mindenhol lelkesen sorakoztak fel emberek százai a zászló mögé. Ma inkább egy szűk élcsapatnak néz ki a Mi Hazánk. Nagyobb célokhoz több emberre van szükség. Egyrészt talpasokra, aktivistákra, mozgalmárokra, akik a legfontosabb aprómunkát végzik a saját környezetükben. Másrészt olyan karakteres arcokra, akiket már egyéb okból ismer és tisztel a nemzet.

El kell tudni érni, hogy rangot jelentsen ehhez a közösséghez tartozni, és meg kell tudni szólítani a Fidesz által elárult értelmiséget. Akiket meg kell találni először, mert jelenleg visszavonultak saját kertjeiket gondozni. Miközben a Fidesz celebjei mára Győzike, Kis Grofó, Tóth Gabi, Curtis, a kiszáradt agyú Pataky Attila és a hasonszőrűek lettek, addig a valódi, mértékadó értelmiségre szinte senki nem kíváncsi már. Őket kellene elérni, megszólítani és bevonni a nemzetépítésbe. Amihez szükség van hiteles és elérhető szakemberekre. Akik meg tudják szólítani az ország minél szélesebb rétegeit, egyenesen és közérthetően. Akik már valahol bizonyítottak korábban, gerinces emberek és a nemzetet akarják szolgálni. Meg kell őket találni, meggyőzni és lehetőséget adni nekik.

Az építkezés korszaka kell jöjjön, új emberekkel és nagyobb nyitottsággal. Ahogyan kígyóznak a sorok a Bűnvadászok busza előtt, hogy fotót csinálhassanak Bartal Andrással vagy Pintér Leventével, úgy kell megtalálni a többi hazafit is, hogy partner legyen a nemzetépítésben.

6. Az elérhető szebb jövő

Nehéz, de izgalmas időszak előtt áll a nemzet, teljesen más korszak jön, a nemzeti petíciók luftballon-valósága után újra fel kell készülni a nemzeti ellenállásra. Amit a Fidesz a szavak szintjén képviselt, de közben nem volt mögötte valódi tartalom. Miközben a hazai közvéleménynek be lett adva a rendíthetetlenség illúziója, addig a szankciós csomagok és egyéb EU-s döntések szép sorban meg lettek szavazva.

Pedig a Fidesz most nagyon nehéz helyzetbe került, mert ebben a formában már nem tudják lefedni a centrális erőtért. Orbán, ha nem lép most hátra, akkor gyurcsányizálódni fog, és a legfőbb akadálya lesz annak, hogy újra választást nyerjenek. Viszont a párt ő maga, és a különböző erőcsoportokat csak ő tudja irányítani és kezelni. Ráadásul még ott tartanak, hogy nem tudták elfogadni a nép döntését, és azt hiszik, hogy erőből, belső megtisztulás nélkül is lehet folytatni ugyanazt, mint eddig. Ez egy olyan végzetes tévedés, ami elhozhatja a lassú, de visszafordíthatatlan eróziójukat, ahogy láttuk már az elmúlt évtizedek során számos nagy párt esetében itthon (MDF, FKGP, SZDSZ, MSZP).

A Mi Hazánk kell legyen az a párt, amely ugyanazt mondja és cselekszi. A hitelesség hosszú távon a legnagyobb érték, amit semmiért nem szabad kockára tenni. Az alapok stabilak, a lehetőség adott, most kell előrelépni. Vissza kell csábítani azokat a hazafikat is a lobogó alá, akik abban hittek, hogy csak a Fidesz a biztos választás, és ők tudják egyedül kormányozni a haza gályáját a vészek tengerén. Küzdelmes, de szép időszak jön, a növekvő támogatottság biztos bázisa a Fidesztől megcsömörlő tömegek, és a tiszavirág életű nemzeti egység érzetének szertefoszlása után a csupán a NER bukását óhajtó többség. Ezt a pályát lehet most befutni céltudatos akarattal, és a nemzet iránti alázattal. A Mi Hazánk ideje csak most jött el igazán.