A Fidesz 16 évig tartó kormányzati egyeduralmának megszűnésével felerősödtek azok a hangok, hogy ideje megújulnia a jobboldalnak, és rendezni a sorainkat. Ezzel kapcsolatosan több megkeresést kaptam én is, hogy mit szólok a felvetéshez, mivel tudok hozzájárulni ehhez a megújuláshoz, és hogyan látom a „letisztult” terepet. Néhány gondolattal reflektálnék.

1. A Fidesz nem egyenlő a jobboldallal, pláne nem az eszmei, vagy vegytiszta jobboldalisággal. Sőt, jóval több baloldali, mint jobboldali eleme van (volt). Akik ezzel tisztában vannak, és eleve kritizálták a NER-t jobboldalról és magasabb szempontok alapján, azoknak az a felvetés értelmetlen, hogy a jobboldalnak meg kell újulnia. A valódi jobboldalnak nem megújulnia kell, hanem erősödnie.

2. Nekünk semmi közünk nem volt a Fideszhez. Nekem személy szerint, egyénileg sem, és a HVIM – Magyar Ellenállásnak sem. Döbbenetes, de nem a Gyurcsány-Bajnai korszakban, hanem az elmúlt években indult ellenem több szabálysértési, majd büntetőeljárás nonszensz és elképesztő ügyekben, amelyekből az egyik mai napig tart (csengetés és kopogtatás mint megvalósult közösség tagja elleni erőszak…). Semennyire sem voltunk a rendszer haszonélvezői, hanem inkább elszenvedői: nem egy fideszes közéleti szereplő rúgott belénk hol háttérbeszélgetésekben, hol nyilvánosan. Lenéztek minket is valójában.

3. A HVIM – Magyar Ellenállás immáron 25 éves. A pártpolitika és aktuálpolitika aktuális viszonyaitól teljesen függetlenül és intakt módon működünk, mivel egy megélt testvériség és bajtársi közösség vagyunk. Valódi, tradicionális szellemiségünkből fakadóan egy igen ritka közösséget építettünk. Ebben is hiszünk, a közösségépítésben, amit a tradíció és antitradíció ellentétpár vonatkozásában építettünk fel, nem pedig Fidesz – nem-Fidesz vonatkozásában. Jelenleg a legnagyobb belső „problémánk”, hogy a hétvégi túrán a szervezői feladatokat elosszuk a környék vármegyés családjai között, és hogy a napközbeni programot a gyermekeink számára élvezhetővé tegyük. Mi nem acsarkodunk, nem áskálódunk és furkálódunk egymás ellen, nincsenek komolyan vehető belső feszültségek a sorainkban. Tekintetünk a legmagasabbra néz, és nem azzal foglalkozunk, hogy mit csinálnak, vagy mit nem csinálnak mások. Ez is igen ritka.

4. Számomra az is értelmezhetetlen, hogy csináljak valami újat, csatlakozzak bármihez. Sőt, ez sértés is valahol, mert az illető ezáltal nem ismeri el a HVIM múltját, jelenét és eredményeit. A mi iránytűnk rendben van, eddig is Északra mutatott az iránytüske, úgyhogy köszönöm szépen, de én nem kívánok megújulni, sem változtatni a lényegen. Ami a formát illeti: ezernyi formában vagyunk jelen (folyóirat, Farkasok, túrasorozat, média, ifjúsági és gyerektáborok stb…), amihez lehet csatlakozni.

5. Ezen intézményeink iránt az érdeklődés páratlan: az Ifjúsági Táborunk, Gyerektáborunk és a Farkasok oktatásai is teltházasak, ahogy a túrasorozatunk is. Az idén először induló túránk, a Bakonyi Áttörés 64 is minimum 125 előnevezővel rajtol el most hétvégén, ami nem várt siker, mert egy új túrának én maximum 50 főt saccolnék. Vannak szerencsére olyan kitartó támogatóink is, akik bíznak bennünk, hisznek a küldetésünkben, és adójuk 1%-ával, illetve a közvetlenül is támogatnak minket! Köszönöm nekik! (Adód 1%-ának felajánlásával, vagy közvetlen átutalással az “Azonosságtudat” Alapítványon keresztül támogathatod tevékenységünket. Adószám: 18218082-1-07; számlaszám: 11742197-21057007-00000000; OTP Bank)

6. Ellenállást hirdettünk, talán elsőkként, de ez vonatkozik a mindenkor regnáló kormányra: ha nemzetellenes, szuverenitásunkat súlyosan sértő lépéseket tesz, és veszélyezteti szeretett hazánk fennmaradását, boldogulását, akkor készek vagyunk a közélet több vetületében is felvenni a küzdelmet, a harcot. Ezt kihirdettük Magyar Péter kormányára is, de igaz volt mindig is. Társadalmi, civil mozgalomként ez is a feladatunk, ahogy keresztényként is kötelességünk őrködni az örökérvényű igazságok felett.

7. Nem szeretünk a pálya széléről magyarázni. Ugyan függetlenek és intaktak (érinthetetlenek és golyóállóak) vagyunk a pártpolitika történéseitől, de ez nem azt jelenti, hogy ne lennénk tisztában azzal, hogy a közélet realitását a pártok alkotják, és a pártok útján lehet beleszólni a politikába, azaz hazánk sorsába. Mozgalomként is tudunk eredményeket elérni, de a valóság az, hogy a pártok döntik el Magyarország jövőjét, vagy az érdekeiket legalábbis jobban tudják érvényesíteni (a globalista, nemzetellenes erőket fékezni tudják az adminisztratív hatalomba kerülve). Ezért is, továbbá bajtársi és személyes kapcsolódások okán is szövetségesünk a pártpolitika síkján a Mi Hazánk, amit egyetlen tiszta és támogatható erőnek tartunk. Ezt a szövetséget mi felvállaljuk és ápoljuk is a kapcsolatot. Képmutatónak tartanánk azt az alapállást, hogy felveszünk egy pártellenes pózt, kikiáltanánk ezt elvhűségnek, majd egyébként első adandó alkalommal tartanánk a markunkat…

8. A pártpolitikához való viszonyulásról én magam is több publicisztikát írtam már, amelyeknek az volt az egyik lényegi mondanivalója, hogy aki nem tud úszni, az ne menjen a mély vízbe. Az emberi gyengeségeket természetszerűleg életre kelti egy kiélezett szituáció, de ez nem a pártok hibája, hanem arról szól, hogy sokan azt sem tudják, hogy hányadikán van elseje, de máris meg akarják menteni a hazát. Ez a probléma megmutatkozik mindenféle szerveződésnél, ha párt, ha mozgalom, ha bármi. Természetesen a demokrácia, a tömegmanipuláció, illetve a szavazatszerzés mikéntje az megint egy messzire vezető kérdéskör. Egy biztos: én nem törekszem NÉP-szerűségre. Nem akarok olyan „-szerű” lenni, mint az átlagos nép.

9. Pozitív üzenettel zárnám a gondolatmenetemet: ma, Magyarországon láthatólag csak jobboldali retorikával lehet labdába rúgni. Magyar Péter azért is tudott nyerni, mert golyóállóvá tette a Fidesszel szemben az, hogy ő maga is nemzetinek adta el magát. A magyar társadalomra nézve pozitív, hogy a migráció melletti érveléssel, a nemzetellenes jelszavakkal, a globális erők nyílt támogatásával senki sem tud eredményesen politizálni hazánkban. Legalább nyíltan nem mernek hazát árulni, hanem trükközni kényszerülnek mind a Fideszben, mind a Tiszában. Ez már pozitívum. A fiatalság állapota, a gyökér nélküliség, azaz a tradicionális identitások feladása és gyűlölete persze már nem pozitívum, de ezért vagyunk mi 2001 (!) óta, hogy legalább kisközösségi szinten ezen változtassunk. És mivel ezen a szinten már vannak eredményeink, ebből a „várból” már tudunk akciókat indítani. Ha akarunk.