Nemrég megjelent a Szélsőközép YouTube-csatornáján az Önkényes Mérvadó legújabb része, ahol Horváth Oszkár mellett a másik rendszeres műsorvezető Puzsér Róbert.
Remek a hangulat a műsorban. A holokauszton is így nevetnének? (képernyőkép: Szélsőközép/YouTube)
A műsor ezúttal is tisztán aktuálpolitikai kérdéseket dolgozott fel (Orbán Viktor moszkvai látogatása, az azóta mémmé vált tolmács szerepe stb.), így igazából az ezerszer megrágott témák miatt okunk sem lenne kiemelni a sokadik ezekről szóló vitaműsort. Nem is a taglalásuk a célunk, csak egy rövid részlet erejéig kívánjuk bemutatni, hogy Puzsér még egy olyan helyzetben is talál alkalmat, hogy a magyar történelem fájó sebeibe – teljesen indokolatlan módon – belerúgjon, amikor egy száraz, energiahordozókkal kapcsolatos téma van terítéken.
A kontextus, hogy Horváth és Puzsér arról beszélgetnek, hogy kőolaj és földgáz kérdésében a magyar kormány milyen mozgástérrel rendelkezik, kitágítva a teret az amerikai–orosz tengelyre. Szóba jöttek a különböző vezetékek is, melyeken az energiahordozók érkeznek, itt jön az ominózus rész rögtön a videó elején, 9:21-től:
– Megvalósult már az, amire utaltál, a keresztény vér. A Solymosi Eszter vérvezetéken keresztül folyik Magyarországról Brüsszelbe, és ott egy zsinagógában fogják fel Solymosi Eszter vérét. Tiszaeszlárról egy brüsszeli zsinagógába érkezik – böfögte fel Puzsér a szokásos stílusában.
Horváth eközben jóízűt röhög egy fiatal lány halálán, még hozzá is teszi, adja a lovat Puzsér alá, hogy „Tiszaeszláron van egy ilyen duzzasztó”.
Elvonatkoztatva a témától – már ha el lehet –, amúgy is teljesen indokolatlan (és természetesen minden poént nélkülöző) volt Puzsér megnyilvánulása (az ilyen helyzetekre írja a nemzetközi internetes szleng, hogy wtf, vagyis what the fuck?), így tényleg nem maradt más ötletem, minthogy kizárólag azért szúrta be ezt a rövid intermezzót, hogy Solymosi Eszter halálán kéjelegjen.
Ez azért is lehet valóban így, mert az 1882-ben meghalt lány rendszeresen témája a zsidó, illetve liberális véleményformálóknak mind a mai napig, jóval felülreprezentáltabb mértékben, mint azt elsőre várhatnánk. Ezek túlnyomó része a „vérvád abszurditására”, illetve merő gúnyra szoktak hagyatkozni, teljességgel elvetve a történelmi kontextust, a gyanús körülményeket, az egymásnak ellentmondó vallomásokat, a később háttérbe szorított vizsgálódók leírásait – magyarul még a lehetőségét is elvetik annak, hogy Solymosi valóban rituális gyilkosság áldozata lett, aki pedig így gondolja (vagy egyáltalán megvizsgálja a kérdést több nézőpontból), az egészen biztosan bolond.
Végül cseréljük fel Puzsér gondolatait mondjuk a holokauszt történetével. Nyilván adásba sem kerülhetne egy ezzel való poénkodás (a büntetőjogi kérdésekről nem is beszélve), de azt is állítom, hogy pont a műsorvezető kérné ki magának a legjobban, hogy miképpen merészel bárki is ilyennel viccelődni.
Mindig az a fránya kettős mérce. A „vicc” is csak addig „vicces”, ha ők mondják, nem akkor, ha kapják.
Zárszóként pedig mi más is juthatna eszembe, mint az Egészséges Fejbőr 1997-es klasszikusa, a Hiába sírsz című dal refrénje:
Solymosi Eszter, hiába sírsz, cserben hagyott a nagyvilág,
Mint ahogy pusztuló néped, s láncra vert árva hazád.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Kapcsolódó:
