A Dél-Afrikai Köztársaságban 2008 tavaszára gyakorlatilag alig pár tízezer fehér öngyilkos-jelölt maradt. A többség már régen külföldre menekült, zömmel Ausztráliába és Új Zélandra költözött. A még kitartó fehérbőrű lakosságot a négerek minden áldott nap változatos kínzásokkal és állati kegyetlenséggel gyilkolják, ölik és erőszakolják meg.
A gyönyörű tengerpart strandjai kambodzsai típusú, az elkapott fehéreket megerőszakoló és kivégző "gyilkosság mezőkké" (killing fields) váltak, a johannesburgi felhőkarcolókból kimenekültek a fehérek, a csupa üveg irodapaloták márvánnyal burkolt előcsarnokában négerek olajoshordókban tüzelnek, az utcákon elkapott patkányokat nyárson sütik a bejáratnál, a földszinti irodákban szalmákon kecskéket tartanak, a valaha manikűrözött parkokban, sétányokban fülig ér a szemét és az emberi ürülék, a kibelezett és kiégett autók, bűzös matracok égnek álló rugói díszítik a látképet, emelik a látogató hangulatát. A rendőrség tehetetlen, nem is akar semmit csinálni a fehérek fel- és bejelentéseivel, szándékosan tétlenül nézi a négerek ámokfutását a fehérek ellen. Fehér rendőrök már csak mutatóban maradtak, George Fivaz rendőrfőnök saját bevallása szerint a néger rendőrök nem tudnak írni, olvasni és a néger rendőrtisztek közül kb. 30,000 (harmincezer) analfabéta. A Dél-Afrikai Köztársaság nemzetgyűlésében ülő egyik rasszista párt, a Pán-Afrikai Párt nyíltan fajgyűlölő színesbőrű elnökasszonyának, Patricia De Lille-nek kedvenc mondását, "Egy fehér, egy golyó" a párt hivatalos szlogenjévé választották.
A dél-afrikai hadsereg légiereje gyakorlatilag beszüntette a működését - más szóval e téren is a környező afrikai országok szintjére süllyedt. Mosijoa Gerard Patrick Lekota némi értetlenséggel az arcán tegnap bejelentette hazája országgyűlésében, hogy az ország légiereje megbénult. A gépek zömmel fehér karbantartó személyzete a pilótákkal egyetemben külföldre menekült, mára kevesebb mint 20 pilótája maradt. A haditengerészetnél sem rózsásabb a helyzet, a 3 tengeralattjáró évek óta rozsdásodik a kikötőkben, a műszaki személyzet a tengerészekkel együtt már régen felszívódott Ausztráliában, Új-Zélandon, Kanadában és az Egyesült Államokban.
Lekota elvtárs (a jelenlegi Dél-Afrikában az Izrael által létrehozott, támogatott és a mai napig életben tartott ANC [African National Congress] révén igazi, hamisítatlan marxista-leninista párt és kormány van uralmon) sürgős anyagi támogatást kért 126, tengeralattjárók kezelésében és javításában nagy gyakorlatot szerzett néger fiatalember felkutatásához. A víz alá merülő dél-afrikai hajók egyenként 30 matrózt igényelnek, és ahhoz, hogy be tudják izzítani a betokosodott diesel motorokat, minimum 59 új szerelőre és ismeretlen számú munkaórára van szükség. Ismervén a dél-afrikai állapotokat, egyik feladat megoldása sem lesz könnyű.
A légierőnél hasonló a helyzet, náluk 24 Hawk és 26 Gripen békésen hever az izzó napon, a pilóták és a technikusok már az ausztrál harci gépeken kamatoztatják a tudásukat, köztük van a dél-afrikai légierő büszkeségének számított II. Fighter Squadron ezred parancsnoka, első helyettese és több tisztje is.
A légierő tisztiiskolásainak parancsnoka a pilótatanulók teljes létszámával együtt már régebben átrepült a sokkal békésebb Sydney, Melbourne és Perth környéki támaszpontokra, zömük felvette az ausztrál állampolgárságot is. Tavaly, egyetlen év alatt 91 fehér harci pilóta és 822 fehér katonai repülőgépszerelő távozott csak Ausztráliába.
Már nemcsak a falvakban, de a nagyvárosokban sincs villany, nincs benzin, nincs gyógyszer, nincs elég élelmiszer, külföldre menekült a fehér egészségügyi személyzet is, a helyükre hozott kubai nővérek és orvosok szakmai szintje a gödörben hűsölő viziló segge alatt van, angolul egy kukkot sem tudnak, nincs kötszer, nincs vér, az életmentéshez, a gyógyításhoz elengedhetetlen operációs technika alacsony színvonalú lett, (1967-ben ebben az országban végezték el a világ első szívátültetését) az utcákat ellepték a szép arcú néger prostituáltak és kábítószerkereskedők. Ezek találtak maguknak egy új foglalkozási ágat is: olyan pirulákat árulnak, ami szerintük hip-hop fehérré változtatja a fekete bőrszínt. A négerek veszik mint a cukrot, pár hét múlva fel is dobják a talpukat valamilyen mérgezésben. Az AIDS/HIV mellett ez a hipó tabletta is pusztítja a néger lakosságot.
South African Airlines, a dél-afrikai légitársaság - ami valaha minőségben és pontosságban a legnagyobb európai légitársaságok méltó vetélytársa volt - is követte a tőzsde, a nagy arany- és gyémántbánya cégek és egyéb, még egyelőre az országban maradó és kitartó vállalatok példáját, és vidékre költözött a mindent elöntő néger bűn- és szennyáradat elől. Ott magas elektromos kerítéssel és fehér, zömmel Angliából importált zsoldosokkal és vérebekkel védik a dolgozók lakóterületét és az irodaházait. A South African Airlines egyre nehezebben és balesetveszélyesebben működik, mert tőlük is ezrével menekültek Ausztráliába a fehér dolgozók, és nem tudják már semmivel maradásra bírni sem a műszaki szerelő-javító, sem a földi irányító, sem a számítástechnikai szakembereiket, a fehér polgári pilóták exodusa már régebben elkezdődött.
Talán nem véletlen, hogy a Deutscher Fussball Bund (a német labdarúgó szövetség) már évek óta azon gondolkodik, hogy a Natinalelf-et nem dél-afrikai, hanem saját pénzen bérelt gépein viszi a 2010-es VB színhelyeire, és állítólag biztonsági okokból a csapat szálláshelye sem a Dél-Afrikai Köztársaságban lesz. A végső döntés még nem született meg.
A FIFA egyébként a jogosan aggódó európai szövetségek miatt (a legnagyobb titokban, ami nem sokat jelent a foci világában) már körülnézett, hogy a kibírhatatlan négerbűnözés miatt hova tudná költöztetni a 2010-es dél-afrikai VB-t. Noha a helyszín megváltoztatásának a saját sírját ásó fehér ember XXI. századba is áthúzódó polkorrekt idiotizmusa miatt jelen pillanatban sok esélye nincsen, azért a döntést megkönnyítheti az a múlt heti johannesburgi sajtóhír, miszerint az előrejelzések azt mutatják, hogy a bűnözés miatt a vártnál sokkal kevesebb külföldi (értsd: bőrét féltő fehérbőrű) szurkoló jöhet a VB-re, és abban az esetben az üres lelátókat helyi drukkerekkel fogják megtölteni. Ez azt jelenti, hogy a meccseket rendező, négerek által egyébként is jól ellátott városokba ezrével hozzák majd fel az országba látogató fociszurkolók kirablására, megerőszakolására és megölésére szakosodott falusi néger tömegeket.
Izrael számára az afrikai kontinens déli része - Dél-Afrikai Köztársaság, Zimbabwe, Namíbia és Angola - a kitermelésre váró természeti kincsek, köztük az arany- és gyémántbányák miatt kiemelkedően fontos szerepet játszik. A zsidók az afrikai pozíciójuk megőrzéséért a függönyök mögött évek óta élet-halál harcot vívnak a kínaiakkal és szívósan harcolnak a gyorsan és korlátlanul beömlő kínai tőke és befolyás feltartóztatása érdekében. A zsidók hajdanán a földön dolgozó, a vidéket keserves fizikai munkával felvirágoztató fehér telepesek nyomában érkeztek erre a vidékre, ahol a mezőgazdasági munkákat szokásuk szerint nagy ívben elkerülve itt is a kezükbe vették előbb a pénzügyi, majd a politikai irányítást, háttérből irányítva a polgárháborúkat, a nekik tetsző néger hadurakat, a sokszor egymással szemben álló havannai és moszkvai támogatást élvező marxista és kommunista mozgalmakat, szervezeteket.
A zsidók az eleinte angol, holland és búr (Namíbiában zömmel német) kézben levő bányák, bankok és szállítási vállalatok többségét felvásárolták, és a de Klerk kormány 1994-es hatalomátadása után mára gyakorlatilag a Dél-Afrikai Köztársaság teljhatalmú uraivá váltak. Amíg egyetlen karátnyi gyémántot tartalmazó rög marad a földben, addig a zsidók nem is fognak enyhíteni sem a politikai, sem a gazdasági szorításon, dacolnak a kínaiakkal ameddig csak bírják. A zsidó állam ebben az esetben is maga mögött tudhatja az USA katonai és politikai támogatását, ami Barak izraeli hadügyminiszter múlt heti, meglehetősen szerény nyilvánosságot kapott washingtoni látogatásán is felszínre került.
Izraelnek a múlt héten sikerült elérnie azt, ami eddig egyetlen NATO vagy egyéb amerikai szövetségesnek sem: az 1990-es évek elejétől kialakuló amerikai-izraeli közös katonai-politikai világuralmi terveknek megfelelően az USA izraeli hozzáférést biztosított a szigorúan titkos DSP (Defense Support Program) rendszeréhez.
Ez az űrben keringő, ismeretlen számú katonai kémműholdakból álló rendszer a világ bármely pontján képes fényképes, audio, video és távközlési adatokat gyűjteni, műholdjai szükség esetén pár óra alatt a Föld bármely pontja fölé irányíthatóak. Mostantól tehát az amerikai adófizetők dollár milliárdjaiból kifejlesztett kémműhold rendszerhez Izraelnek is ingyenes hozzáférhetése lesz. Az első két amerikai-izraeli közösen üzemeltetett kémműholdat Közel-Kelet és Dél-Afrikai Köztársaság fölé tervezi a Pentagon.
Ettől függetlenül Izrael a szintén nemrégen kifejlesztett X Band Radar System-et és még teljesen be sem fejezett Phalanx rakétaelhárító rendszert is megkapta, az izraeli személyzet kiképzése még ebben a hónapban elkezdődik. A nagy sietség oka, hogy ez a világon az egyetlen hatásos rendszer, ami megvédheti a zsidó államot az arab területekről indított rakétatámadások ellen.
A Phalanx 20 mm-es ágyúja véd a hajókról, csónakokról indított kis- és közép hatótávolságú rakéták és öngyilkos motorcsónakos támadások ellen is. Az éjjellátó ALMTV (Phalanx All Light Marine TV) televíziós rendszerrel is felszerelt C-RAM Phalanxok automatikusan, 5 km-es távolságról, emberi érintés nélkül észlelik a másodpercenként több száz méteres sebességgel érkező rakétát. 2 km-es hatótávolságba érve a teljesen automatizált Phalanx működésbe lép, és másodpercenként 75 kis rakétát lő ki a támadó rakéta felé. A lövedékek meghatározott távolságban szétrobbannak és a különlegesen kemény urániumos ötvözettel bevont sörétek ezrei ártalmatlanná teszik a bejövő rakétát.
Az amerikaiak a Phalanxot teljes sikerrel próbálták ki a Zöld Zóna védelmére Bagdadban, és a zsidók a Gázából és Libanonból érkező lassú és kezdetleges Hamas és Hezbollah rakéták elleni védelemhez kérték és kapták meg a Phalanx-ot. Barak miniszter a három hónap múlva távozó Bush kormánytól a múlt héten még arra is ígéretet kapott, hogy a Phalanx továbbfejlesztett lézeres változatát az amerikai hadseregben történő rendszeresítésével egy időben Izrael is megkapja.
A Gyurcsány-féle Központi Statisztikai Hivatalhoz hasonlóan a Dél-Afrikai Köztársaságban is a kormány utasításainak megfelelően hamisítják a nyilvánosságnak szánt adatokat és számokat. Tanulmányozván az alábbi hátborzongató statisztikákat felmerül a kérdés, hogy mivel a bűncselekmények nagy többségét be sem jelentik a hatóságoknak és/vagy bele sem teszik a hivatalos statisztikába, akkor vajon mennyi történt a valóságban?
Néhány kozmetikázott, ám így is megdöbbentő adat a dél-afrikai kormány által kiadott és a múlt hónapban megjelent 2007. április 1. és 2008. március 31. között elkövetett és bejelentett, hivatalos bűnügyi statisztikából:
A gyilkosságok, gyilkossági kísérletek, nemi erőszakok, betörések, lopások és rablások 65-80 százaléka a fehérek kárára történt.
Gyilkosság: 31671 (több mint 86 gyilkosság az év minden napján)
Gyilkossági kísérlet: 18796
Nemi erőszak: 42953
Személyi szabadságra törő erőszakos jellegű támadás: 409048
Emberrablás / Emberrablás váltságdíjért: 5051
Rablás: 183297
Szándékos gyújtogatás: 144364
Kábítószerkereskedelem: 109134
Betörés: 300848
Magántulajdon kárára elkövetett szándékos károkozás: 136968
Lopás: 602727
Gépkocsi / motorkerékpár lopás: 88226
Fegyveres gépkocsi lopás: 15446
Pénzszállító kocsi rablás: 395
Bankrablás: 144
Ez mind alig 12 hónap alatt történt.
Biztos, hogy a két év múlva kezdődő dél-afrikai labdarúgó világbajnokságig a bűnözési helyzet még ennél is sokkal rosszabb lesz. A multikulturalizmus, a faji egyenlőség és a politikai korrektség hazug mocsarába fullasztott globális média pedig az egész világon felháborító és vérlázító módon lapít, hallgat és nem tájékoztat: amit lehet a fekete embernek, azt nem lehet a fehér embernek. A legmeghökkentőbb az egymást váltó angol kormányok, az angol sajtó, és különösen a BBC színeseket, a mohamedánokat és főleg a feketéket bűnpártoló, fehérek agyát mosó visszataszító magatartása és műsorpolitikája.
Teljesen jogosan vannak felháborodva a hazájukból elűzött angol és holland származású dél-afrikaiak, mert ehhez hasonló, a saját történelmükkel és a saját véreikkel szembeni megalkuvó és gusztustalan politikára még a sok mindent átélt angol történelemben is nagyon kevés példát találni.
Jack Corn - front14.hu