A minap igazán magas labdát dobtak fel nekünk a haladó harcosok. Sok minden más egyéb klasszikus mellett az 1967-es kasszasiker, A dzsungel könyve (egyébként érdekesség gyanánt jegyzem meg, hogy ez volt az utolsó olyan Disney-produkció, amelyen maga Walt Disney is személyesen dolgozott, ugyanis nem sokkal később hunyt el) sem kerülhette el a modern kori jakobinusok figyelmét. Mielőtt azonban erre rátérnénk, gondolkozzunk el rajta, vajon mi zavarhatta ezeket a jómadarakat az animációs filmben? Mivel ez pontosan nem derül ki, gondoltam, pár eshetőséget én magam szedek össze.

1. Elképzelhető, hogy maga a dzsungel – amely meglepő módon a rajzfilm helyszíneként szolgál – "rossz emlékeket ébreszt fekete embertársainkban", esetleg eléjük tárja a valóságot. Mindenesetre arra a bölcsességre, miszerint a négert kihozhatod a dzsungelből, de a dzsungelt a négerből nem, az elmúlt pár héten annyi bizonyítékot szolgáltattak, hogy évtizedekig elérvelgetünk majd belőlük.

2. Lehet, hogy Lajcsival, az orángután királlyal és fárasztó majmaival volt a probléma? A párhuzamot gondolom nem kell túlmagyarázni, mindenki tisztában van vele. Fontos szempont viszont, hogy Lajcsiék nem lopkodtak plazmatévéket.

3. A dzsungel könyve egy "emberkölyökről", Maugliról szól, akit kiskorában az indiai dzsungelben hagytak, majd farkasok neveltek fel és állatok között szocializálódott. A történet fő szála azt a folyamatot kíséri végig, ahogyan – számos nehézség közepette – Maugli visszatalál az emberek világába. Lehet, hogy a lázadó négerek csak a Maugli által elért sikerekre irigyek.

Ajjaj! Kezdem sejteni, mi a "baj" a rajzfilmmel...Nehogy magára ismerjen pár fosztogató (forrás: pinterest.com)

A dzsungel könyve (és tucatnyi más társa) ugyan még mindig jobban járt, mint az Elfújta a szél, hiszen csak "figyelmeztető feliratot" kapott a Sky Cinema nevű óriáscégtől. A Sky szerint ezek a filmek, mesefilmek "elavult hozzáállásúak", így aki meg szeretné tekinteni mondjuk Az utolsó szamurájt, az 1941-es Dumbót, vagy az Álom luxuskivitelbent, az "figyelmeztető felirattal" fog találkozni a film elején: "Ez a film elavult hozzáállású nyelvi és kulturális ábrázolásokkal jár, amelyek sértően hathatnak ma."

A Sky szolgalelkű szóvivője a következőt nyilatkozta: "A Sky elkötelezett amellett, hogy támogassa a rasszizmus elleni küzdelmet és javítsa a sokszínűséget és a beilleszkedést a képernyő előtt és a képernyőn kívül egyaránt." Hozzátette még azt is, hogy a Sky tulajdonában lévő csatornák mindegyikét felülvizsgálják majd, "szükség esetén pedig cselekednek". Ez a "cselekvés" pluszinformációk elhelyezését jelenti (legalábbis egyelőre), ami alapján a sok érzékenyített agymosott eldöntheti, hogy megnézik-e az adott filmet, avagy sem. Nem mellesleg van még hova fejlődnie a Skynak, hiszen a Disney Plus már 2019 novemberében, tehát a drogos bűnöző halála előtt több mint fél évvel "figyelmeztetett", hogy a régi filmek "elavult kulturális ábrázolásokkal" rendelkeznek.

S, hogy mennyibe kerül a Sky-féle fehérellenes kultúrharc? Ezidáig tízmillió fontba, vagyis körülbelül négymilliárd forintba (úgy hiszem, lenne ennek a pénznek jobb helye is).

Az elmúlt hetekben úgy zúdulnak ránk a képtelennél képtelenebb hírek, hogy még gyakorlott embereknek is egyre nehezebb lépést tartani velük. Aki pedig tudja, hogy a történelem ciklikus működéssel bír (és nem egy folyamatos, egyenes mentén ábrázolható fejlődéssel), az azzal is tisztában van, hogy ilyen esetekben nincs megállás. Legalábbis jelentős ellenállás nélkül biztosan nem, ugyanis egy öngerjesztő folyamatról beszélünk. Az ilyen és ehhez hasonló időszakok csak akkor törtek meg, ha voltak olyanok, akik a normalitás nevében felléptek a felforgatók ellen és kérlelhetetlenül, bármi áron rendet teremtettek. Ez az erő hiányzik manapság.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info