Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint elkerülhetetlen az Irán elleni újabb, harmadik hadművelet. A támadás terveit már jóváhagyta az izraeli és az amerikai hadsereg, már csak az időzítés kérdéses - jelentette az izraeli 13-as kereskedelmi televíziós csatorna.

Több izraeli és külföldi médiaértesülés szerint növekszik az akció esélye, Donald Trump amerikai elnök döntésére várnak. Netanjahu naponta megbeszélésekkel próbálja megnyerni az amerikai elnököt egy "négy-hét napos, intenzív" háborúhoz.



Netanjahu "szofisztikált" érvelése az ENSZ-közgyűlésben 2024. szeptember 27-én (fotó: Richard Drew / AP)

A háborús készülődésre utal, hogy Brad Cooper admirális, az amerikai Középső Parancsnokság vezetője szerdán Tel-Avivban találkozott Éjal Zamír izraeli vezérkari főnökkel és más magas rangú izraeli biztonsági vezetővel. Zamir volt az egyetlen magas rangú biztonsági vezető, aki korábban ellenezte az Irán elleni csapások azonnali megújítását, miközben a Netanjahuval szemben álló izraeli pártok a kormányalakításon dolgoznak. Álláspontja szerint az iráni veszély valós, de nem közvetlen. Előbb stabilizálni kell a belpolitikai helyzetet, biztosítani a társadalmi konszenzust, mert Irán várhatóan ballisztikus rakétákkal és drónokkal fogja támadni az izraeli hátországot, és nem világos, ez meddig tart majd, és gondoskodni kell a koordinációról Trumppal.

A vezérkar szerint is szükség lesz a jövőben egy harmadik műveletre Irán ellen, noha Netanjahu és Trump a 2025 júniusában végrehajtott első hadművelet óta több alkalommal is győzelmet hirdetett, és azt állította, hogy az iráni fenyegetést elhárították.

Ha ismét nagyszabású háború tör ki Iránnal, az a katonai hírszerzés értékelése szerint a libanoni Hezbollahhal való összecsapások kiújulásához is vezethet.

Múlt héten Netanjahu Washingtonba küldte bizalmasát, a Moszad hírszerző szervezet júniusban kinevezett vezetőjét, Roman Gofmant. Gofman "konkrét információkat" mutatott be Irán nukleáris előrelépéséről, és arra figyelmeztetett, hogy Teherán vegyi és biológiai fegyvereket fejleszt. A támadások újraindtását kérte. Utazásáról Izraelben nem tájékoztatták Zamirt és a kabinet tagjait.

A Háárec című lap értékelése szerint az ügyvivő kormányt vezető Netanjahu aggódik saját politikai jövője miatt, ezért vette elő az iráni fenyegetést. Megpróbálja megakadályozni Gadi Ejzenkot kormányalakítását, és esetleg nemzeti egységkormányt kikényszeríteni.

Barak Ravid, a 12-es TV washingtoni tudósítója szerint "semmi nem utal arra, hogy Trump úgy döntött volna, visszatér a háborúhoz." Szerinte Washingtonban azért beszélnek ismét Iránról, mert Gofman odalátogatott, és Irán vegyi és biológiai fegyverfejlesztéséről beszélt.

Ravid úgy véli, hogy az amerikai kormányzatban szkeptikusak az izraeli hírszerzési információkkal, azokat szerintük "Netanjahu politikai érdekei" szennyezik be, aki azért akar háborút, hogy hatalmon maradhasson, noha az október 27-i választáson elveszítette parlamenti többségét. Marco Rubio amerikai külügyminiszter kétségbe vonta az iráni "piszkos bombáról" szóló beszámolót.

Rogel Alpher, a Háárec politikai elemzője szerint a háborús diskurzus teljes egészében és közvetlenül Netanjahu manipulációjának eredménye. Ő küldte Gofmant, és ő szivárogtatta ki Gofman üzenetét a médiának, hogy Izraelben háborús légkört teremtsen. Ezzel megosztja az ellene létrejött, változást akaró tábort, megakadályozza az Ejzenkot vezette kormány megalakulását, és végül az ő vezetésével létrejövő "szükségkormányhoz" vezethet. Alpher szerint Netanjahu szabja meg a napirendet, és ő kelti a hamis vészhelyzet légkörét.

Az Axios csütörtöki beszámolója szerint Trump, aki a múlt héten még "meglehetősen valószínűtlennek" nevezte az újabb Irán elleni csapásokat, megbízta az amerikai védelmi minisztériumot és a hírszerző ügynökségeket, hogy mérjék fel, milyen válaszlépéseket tehet Irán a támadási forgatókönyvekre.

"Nem sietek semmilyen döntéssel" Iránnal kapcsolatban - mondta Trump csütörtökön az Axiosnak és a 12-es csatornának. "Meglátjuk, mi történik az év eleje után" - tette hozzá, miután az elmúlt hetekben többször is visszalépett a tervezett csapásoktól.

A 12-es csatorna szerint jelenleg azt kutatják, elkerülhető-e, hogy Irán válaszul nagyszabású támadásokat indítson az Öböl menti országok energetikai infrastruktúrája ellen.

Az iráni külügyminisztérium szóvivője csütörtökön elutasította azokat a "hamis híreket", amelyek szerint az ország vegyi fegyvereket fejleszt, és azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy ürügyet keres egy elhúzódó háborúra. A helyzetet a 2003-as iraki háborút megelőző retorikához hasonlította.

Izrael és Washington 2025 júniusában és idén február végén indított háborút Irán ellen, hogy megingassa a rezsimet, és megsemmisítse az ország ballisztikusrakéta- és nukleáris programját.

Irán a térségben végrehajtott rakéta- és dróntámadásokkal, valamint a létfontosságú Hormuzi-szoros blokádjával válaszolt. Az Egyesült Államok később tengeri blokádot vezetett be Irán ellen.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtöki jelentése a közel-keleti válság a történelem energiabiztonsági fenyegetésére figyelmeztetett. "A Hormuzi-szoros válsága a történelem legnagyobb energiabiztonsági fenyegetését idézte elő, amely eltörpül az 1970-es évek olajválságainak mérete mellett" - írta az IEA ügyvezető igazgatója.

(MTI)