Az Európai Bizottság csütörtökön bemutatandó katonai terve szerint az EU-tagállamoknak öt évük van felkészülni egy esetleges háborúra. A dokumentum szerint 2030-ra Európának elég erős védelmi pozíciót kell kialakítania az ellenfelek elrettentésére és az esetleges agressziókra való reagálásra, főként egy Oroszország által indított háború esetén – tudósított a Politico nyomán a Portfólió.
Illusztráció: Portfólió
A Védelmi Készültségi Ütemterv 2030 (European Defence – Readiness 2030) az EU növekvő szerepvállalását jelzi a katonai ügyekben, ami válasz Vlagyimir Putyin orosz államfő Ukrajna elleni háborújára és Donald Trump amerikai elnök bizonytalan elkötelezettségére az európai biztonság iránt.
A dokumentum szerint „a militarizált Oroszország tartós fenyegetést jelent az európai biztonságra a belátható jövőben”.
Bár az EU-országok gyorsan növelik védelmi költségvetésüket, a kiadások „túlnyomórészt nemzeti szinten maradnak, ami széttagoltsághoz, költséginflációhoz és az interoperabilitás hiányához vezet” – áll a 16 oldalas dokumentumban, amely a Bloomberg birtokába került.
Az Európai Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy közösen vásároljanak fegyvereket, és azt szeretné, ha 2027 végéig a védelmi beszerzések legalább 40 százaléka közös szerződéseken alapulna - szemben a jelenlegi kevesebb mint egyötöddel.
Az ütemterv azt is célul tűzi ki, hogy 2028-ra a fegyvervásárlások legalább 55 százaléka, 2030-ra pedig legalább 60 százaléka uniós és ukrán vállalatoktól származzon.
A dokumentum kilenc területen azonosít képességbeli hiányosságokat:
- légvédelem és rakétavédelem,
- támogató rendszerek,
- katonai mobilitás,
- tüzérségi rendszerek,
- mesterséges intelligencia és kibervédelem,
- rakéták és lőszerek,
- drónok és drónelhárítás,
- szárazföldi harc,
- valamint tengeri védelem.
A terv három kulcsfontosságú projektet is tartalmaz:
- a keleti szárny megfigyelését, amely integrálja a szárazföldi védelmi rendszereket a légvédelemmel és a drónelhárító rendszerekkel;
- az Európai Légvédelmi Pajzsot, amely többrétegű légvédelmi rendszert hoz létre;
- valamint a Védelmi Űrpajzsot az EU űreszközeinek védelmére.
Az Európai Bizottság reméli, hogy az EU-vezetők az év végéig jóváhagyják ezt a három projektet. Az ütemterv szerint 2026 első felében minden prioritási területen el kell indítani a projekteket, 2028 végére pedig a projekteknek, szerződéseknek és finanszírozásnak készen kell állniuk a legsürgősebb hiányosságok kezelésére.
A dokumentum szerint az EU segít mozgósítani akár 800 milliárd eurót védelmi kiadásokra, beleértve a 150 milliárd eurós SAFE hitelprogramot, az 1,5 milliárd eurós Európai Védelmi Ipari Programot, az Európai Védelmi Alapot és a 2027-ben elfogadandó következő többéves költségvetést.
A terv hangsúlyozza, hogy a tagállamok szuverének maradnak a nemzeti védelmük megszervezése tekintetében. Ennek ellenére néhány tagország vonakodik attól, hogy az EU nagyobb szerepet játsszon a védelemben, ami hagyományosan nemzeti hatáskörbe tartozik.
A dokumentum igyekszik figyelembe venni az egész blokk aggályait, nem csak az Oroszországtól leginkább fenyegetett országokét. A dél-európai nemzetek, például Olaszország és Spanyolország felé tett gesztusként megemlíti, hogy Európa nem engedheti meg magának, hogy vak legyen a világ más részeiről érkező fenyegetésekre, utalva a Közel-Keletre és Afrikára.
A tervezet hangsúlyozza, hogy az EU szorosan együttműködik a NATO-val. A szövetség és néhány nemzeti főváros aggódik amiatt, hogy Brüsszel olyan párhuzamos védelmi struktúrát hoz létre, amely bonyolítja a háborús terveket ahelyett, hogy zökkenőmentesen integrálódna a NATO-ba.
A terv szerint 2030-ra készen kell állnia annak az Európai Uniónak, hogy Oroszország újabb háborút indít a kontinensen.
