Kína helikopterekkel, drónokkal, célzókészülékekkel és a védelmi ipar által használt létfontosságú fémekkel segíti Oroszország katonai utánpótlását – számolt be elemzésében a The Telegraph.

Illusztráció: Telegraph

A rakétavetők, páncélozott járművek és stratégiai bombázók gyártásában részt vevő orosz cégek több tízezer szállítmányt kaptak Kínából azóta, hogy Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója megkezdődött, és az európai és amerikai cégek szankciókkal sújtották az orosz vállalatokat.

Kína mindeközben ragaszkodik semleges álláspontjához, és igyekszik közvetítőként fellépni az orosz-ukrán háború békés lezárásában – ugyanakkor a jelentés rávilágít arra, hogy a kecsegtető gazdasági lehetőségeket nem mulasztják el.

A Kína és Oroszország közötti kereskedelem idén várhatóan meghaladja a 200 milliárd dollárt, ami új rekordot jelent, miközben más országokba irányuló kínai export jelentősen visszaesett.

A potenciális katonai felhasználású áruk exportja több mint háromszorosára nőtt az idén júniusban véget ért évben az előző évhez képest - derül ki a kereskedelmi adatok elemzésével foglalkozó Observatory of Economic Complexity jelentéséből.

A jelentés legfőképp kettős felhasználású – tehát polgári és katonai területen is felhasználható – áruk kereskedelmét vizsgálta, amely segítségével Kína megkerülheti a nemzetközi szankciókat, és legálisnak minősítheti a Moszkvával folytatott kereskedelmet. Ilyen példaként említik a Shantou Honghu Plastics vállalatot, amely a Samson nevű orosz cégnek adott el közel 1000 darab drónt – mindkét vállalat játék-nagykereskedőnek titulálja magát, azonban utóbbi egy 10 ezer rubel alaptőkével rendelkező fedőcégnek tűnik.

Orosz vállalatok sikeresen szereztek be Kínából helikoptereket is – a Hems999 kettő, a Tianjin Huarong Aviation pedig négy darab francia (legalábbis a vállalat székhelyét tekintve) Airbus helikoptert szállított az Ural Helicopter elnevezésű orosz cégnek, amely elsődleges partnere az orosz Nemzeti Gárda.

Ezen kívül a kínai cégek 2022 elejétől az idei év első negyedévéig több mint 50 orosz vállalatnak küldtek optikai berendezéseket. A terméktípus kínai importja csaknem megduplázódott egy év alatt. A legnagyobb felvásárló az orosz CEK vállalat volt – az orosz minisztérium egyik kiemelt beszerzési partnere. A kiállított számlák szerint ezek a készülékek vadászatra szolgálnak, ugyanakkor a szállított eszközök katonai fegyverekre is felszerelhetők.

Nem csak kész eszközök, hanem a gyártáshoz szükséges nyersanyagok és alkatrészek oroszországi importja is ugrásszerű növekedést takar. Kína 2022-ben 18 millió dollár értékben exportált titánötvözetből készült termékeket Oroszországba, ami közel kétszerese az előző évinek, ráadásul a felvásárló egyértelműen a Rosztek állami fegyveripari konglomerátum egyik leányvállalata.

A könnyű és hőálló titánötvözetek a katonai repülőgépek és fegyverek gyártásához használt kulcsfontosságú anyagok közé tartoznak.

A kínai vállalatok ezen kívül magnézium-ötvözeteket szállítottak a Tupoljevnek is, amely olyan nagy hatótávolságú bombázókat épít és segít karbantartani, mint a Tu-95 és Tu-160M. Ezeket a stratégiai bombázókat használja Moszkva az ukrán területek elleni rakétatámadásokhoz.

A Kamaz járművek gyártásához kapcsolódó vállalatok legalább 520 szállítmányt kaptak Kínából. Az áruk között szerepeltek acél alapanyagok, pótalkatrészek, hegesztőgépek és lézeres szerszámgépek, amelyek fegyverek és katonai felszerelések gyártásához használhatók.

Néhány kínai cég, mint például a Wuxi Tianxing Steel és a Xi'an Alpha Metal még moszkvai irodával vagy orosz nyelvű vállalati weboldallal is rendelkezik, és nem sokat tesznek azért, hogy elrejtsék katonai kapcsolataikat, és vadászgépek és hadihajók képeit teszik közzé honlapjukon.

Kína ráadásul titkos csatornákat is használhat az oroszországi kereskedelme felfuttatására: a jelentés ugyanis megállapítja, hogy a két fél titkos tárgyalásokat folytatott Iránnal az ammónium-perklorát szállításáról, amely vegyi anyagot ballisztikus rakéták meghajtására használnak.

A Kínától származó adatok megmutatják, hogy Peking kulcsfontosságú mentőövvé vált Moszkva számára, és kereskedelmi partnersége képes fenntartani az orosz háborús erőfeszítéseket, továbbá megerősíti az orosz gazdaság ellenállóképességét a nyugati szankciókkal szemben.

(Portfólió)