Az Európa Tanács biztosa bírálta Németországot amiatt, hogy túl szigorúan és „túlzottan tág” módon értelmezi az antiszemitizmus fogalmát - ajvékol a gójok szólásszabadságát nem támogató Neokohn.
Németországban folyamatosak a fizikai és verbális antiszemita támadások, ehhez képest Michael O’Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, aki 2025 októberében látogatott Németországba, kijelentette: egyre nagyobb nyomás nehezedik a demokratikus szabadságjogokra, és indokolatlan korlátozások érik a békés tüntetéseket (tehát a zsidó lap szerint a békés tüntetőkel kellene korlátozni, mert létezik erőszak is - a szerk.).
Az emberi jogi biztos szerdán közzétett jelentésében kijelentette: „A véleménynyilvánítás szabadságát aránytalanul korlátozzák, különösen a palesztinok jogait érintő vitákban és az izraeli kormányt ért jogos bírálatok esetében.”
Még szegény népirtó Netanjahut is bíróság elé állítanák a gaz "német"országi antiszemiták (fotó: Anadolu / AFP)
De persze az antiszemitizmus rossz
O’Flaherty 2025 októberében látogatott Németországba, ahol szerinte egyre nagyobb nyomás nehezedik a demokratikus szabadságjogokra, és indokolatlan korlátozások érik a békés tüntetéseket, „különösen a palesztin szolidaritási mozgalommal kapcsolatosakat”.
Elítélte továbbá azokat a jelentéseket, amelyek szerint a rendfenntartók Berlinben és másutt is túlzott erőszakot alkalmaztak a gázai háborúval kapcsolatos tüntetések során.
Bár kijelentette, hogy Németországnak továbbra is foglalkoznia kell az antiszemitizmussal, hangsúlyozta, hogy „nem szabad elmosódnia a különbségnek az állami politikák jogos bírálata és az antiszemitizmus között”.
Azt is elmondta, hogy az IHRA antiszemitizmusra vonatkozó munkadefinícióját „nem szabad eltorzítani vagy helytelenül alkalmazni a szólásszabadság vagy az állami politikák jogos bírálatának elfojtása érdekében”. Hogy ezzel mire gondolt, nem tudni: a palesztinpárti tüntetők nem bírálják, hanem eltörölni akarják Izraelt. (Nyilván léteznek bőven ilyen hangok, de amikor Izrael nem bírálja, hanem irtja a palesztinokat, telepesekkel foglalja el a földjüket, akkor nevetséges ezen hisztizni. Az már sokkal izgalmasabb kérdés, hogy miért él sok arab és muszlim Németországban, de talán egy kevés közük ehhez is van a fajtársaknak - a szerk.)
A menedékjog veszélyben, a holokausztemlékezet nem
Különösen azt bírálta, hogy Izrael kritizálása veszélyeztetheti a letelepedési vagy honosítási esélyeket, illetve büntetőjogi felelősségre vonáshoz vezethet.
Azt javasolta, hogy a békés gyülekezés jogának bármilyen korlátozását egyedi esetek elbírálása alapján hozzák meg, nem pedig „általános feltételezések vagy a feszültségektől való általános félelem” alapján.
Arra is rámutatott, hogy a tüntetésekre vonatkozó korlátozások nem alapulhatnak a közvetíteni kívánt üzenetek tartalmán, amennyiben azok Emberi Jogok Európai Egyezményében meghatározott határokon belül maradnak.
Példaként O’Flaherty azt javasolta, hogy a hatóságok tartózkodjanak „a palesztin népet támogató szlogenek, szimbólumok vagy egyéb kifejezési formák” általános tiltásától.
O’Flaherty dicsérte Németország elkötelezettségét a zsidó életek védelme iránt, és ismételten hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelemhez elengedhetetlen a tudatosság növelése és a holokauszt emlékezetének ápolása. Ugyanakkor kijelentette, hogy az „iszlámellenes gyűlöletet” (értsd: az egyre dominánsabb iszlamizáció bírálatát) is „társadalmi problémaként” kell elismerni, és az állami intézményekben fokozni kell az erre irányuló tudatosságnövelő és kezelési erőfeszítéseket.
