December 24. Ezen a napon ünnepeljük a Megváltó születése napját. 67 évvel ezelőtt azonban nem sokaknak volt meghitt a Karácsony. 1944 decemberében Kelet-Magyarország már ízelítőt kapott abból, hogy milyen is a sztálini önkény, Budapesten pedig eluralkodott a rettegés a közelgő szovjet veszedelemtől.

1944. december 24-e estéjén a főváros körül bezárult a szovjet ostromgyűrű. Az Esztergomból Budapestre tartó utolsó személyvonatot szovjet tankok lőtték ki. Budán, a Budaörsi úton és környékén szintén szovjet katonák jelentek meg.

A körülzárt fővárosban azonban még néhány napig továbbra is volt elég papír és nyomdafesték ahhoz, hogy napilapok jelenhessenek meg. Amikor ez elfogyott, már csak a Szálasi-kormány hirdetményeit és lelkesítő plakátokat, röplapokat készítettek, utóbbiakat még az ostrom végnapjaiban is, amikor a pesti oldal már elesett. Igaz, a tényleges és áthatolhatatlan ostromgyűrű még nem állt fel ezen a napon, csak december 26-27-e körül. Egy Budáról felderítésre induló magyar páncélosraj például bármiféle harcérintkezés nélkül eljutott az esztergomi német vonalakig, s onnan vissza is tért. Ám a Budapest környéki településekről sorra telefonáltak a csendőrség őrposztjai és a MÁV dolgozói, hogy megjelentek a szovjet tankok.

A Függetlenség-Esti Ujság nemigen tudja leplezni, hogy a főváros védőit váratlanul érte a nyugat felől, a budai hegyek irányából érkező támadás. Amikor a lap a rikkancsokhoz került, a szovjetek már aknavetővel lőtték a magyar parancsnokságot a Sváb-hegyen.

Szent László H.