"Önkritikát" gyakorolt a rendszerváltozás után ténykedő liberális média és saját szerepéről az új könyve megjelenésének apropóján adott interjúban Bárdos András.

Bárdos András a Heti Válaszban megjelent interjúban egy korábbi nyilatkozatát felelevenítő kérdés kapcsán elismerte: ahhoz a körhöz tartozik, amely a közbeszédre ráerőltette „(…) a politikai korrektségbe csomagolt” értelmiségi távolságtartást. Bárdos bűnbánóan úgy válaszolt: „Nagyon sajnálom, hogy így éltem le a tévés karrieremet. Hogy ennyire píszí akartam lenni minden pillanatban.” A tévés szerint a haladó gondolkodók – beleértve ebbe a körbe önmagát is – elhallgattak bizonyos problémákat, amelyeket aztán „képzetlen, buta, gyűlölködő” emberekre hagytak. Mint mondta, közös bűnünk, hogy ma senki nem beszélhet őszintén a cigányokról, valamint hogy „romáknak kell hívni őket”. Bárdos az interjúban magát abban az értelemben definiálta liberálisként, mint aki „szabad, versenyre épülő, nyitott és türelmes országban” kíván élni, ám a század problémáinak megoldására, elmondása szerint, nem találja alkalmasnak a liberális gazdaságpolitikát.

A Heti Válasz újságírója kitér a tévés múltját végigkísérő hatásvadász és pánikkeltő hangütésre („A legegyszerűbb hírt is úgy mondták be, mintha Koszovóban lőnének”), amely szerinte a könyvben is tetten érhető. Bárdos a pánikkeltést nem, a hatásvadászatot azonban elismerte, s hozzátette: ez óriási tévedés volt. Elismerte azt is, hogy a rendszerváltozás utáni időszakot nem pontosan közvetítették. „Ezért nem baj, hogy ez a generáció most háttérbe vonult. Lehetőséget kell adni a 30 éveseknek” – hangsúlyozta a hetilapnak az egykori médiaszemélyiség.

(MH)

Kapcsolódó: Bárdos András beismerte: hazudnak, kozmetikáznak cigány- és buziügyben