Ungváry Krisztián
1. Perge azt állítja, hogy „alaposan agyunkba vésték, hogy a holokauszt semmivel sem összehasonlító, különleges esemény”.

Bizonyára érhették őt ilyen élmények, de nem igaz az a beállítása, amely szerint ez egy megkérdőjelezhetetlen dogma volna. Auschwitz és Gulag egymással való viszonyáról elismert történészek is kifejtették már azt a véleményüket, hogy fenti állítás nem igaz. Elég, ha csak Ernst Noltét említem, akinek véleményét pozitív megvilágításban pont a Magyar Narancs és Élet és Irodalomcímű, jobboldalisággal nem gyanusítható lapok hasábjain tettem közzé: (Noltéról írni. In: ÉS, 2003 augusztus 15, 12.o, Egy rendkívüli életmű. Ernst Nolte történetfilozófiájáról. In: Magyar Narancs, 2003. október 9.36-37.o.) Kertész Imre többször is elmondta, hogy Auschwitz nem összehasonlíthatatlan és megismételhetetlen esemény és a Gulag szörnyűségeitől csupán másodlagos szempontokból különbözik. Sőt a kommunizmus szörnyűségeivel indokolta meg azt, hogy Auschwitzról egyáltalán írni tudott. Ehhez képest még Nobel-díjat is kapott. Nem tehetek róla, ha Perge csak azt hajlandó tudomásul venni, ami felháborítja, de azzal soha sem foglalkozik, aminek örülnie kellene.

2. Perge inkorrekt módon vitatkozik. Első hozzászólásomban említettem, hogy a náci vezetés halálra éheztetett több mint kétmillió szovjet hadifoglyot, mert 1941-ben még nem volt szükség munkaerejükre. Ezt Perge cáfolta, mondván, nem halhattak éhen, mert 1942 után szükség volt munkaerejükre. Ez engem mennyiben cáfol? Miért nem reflektál azokra az anyagokra, amelyekből kiderül hogy több mint két és félmillió szovjet hadifogoly a német nyilvántartások szerint is elpusztult, ráadásul azért, mert feleslegesnek ítélték létezésüket? Ez nem az én véleményem, hanem a német döntéshozóké!

3. Inkorrekt Perge érvelésem, amely szerint a szovjet hadifoglyok halálra éheztetését cáfolja az, hogy Auschwitzban szovjet hadifoglyokat dolgoztattak. Az, hogy a szovjet hadifoglyok töredékét (a 3,3 millió emberből néhány tízezret) már 1941 folyamán dolgozattak, nem cáfolja azt a tézist, hogy a náci vezetés a hadifoglyok megsemmisítésére törekedett. Megismétlem a korábban írtakat: Az 1941-ben fogságba esett 3,3 millióból 1942 elejére már kétmillió ember elpusztult! Mi ez ha nem szándékos megsemmisítés?

4. Meg kell kérdeznem Pergét, szerinte 1942 júliusában hányan voltak életben az Auschwitzba szállított szovjet hadifoglyokból? Az összesen 11500 főből csupán 154 volt már életben…

5. Perge néha arra hivatkozik, hogy az USA és Nagy-Britannia is korlátlan légiháborút viselt Németországgal szemben és válogatás nélkül gyilkolta a civileket. Emlékeztetnem kell azonban arra, hogy 1941-ben erről még szó sem volt, a folyamatot tehát nem ők, hanem a németek kezdték – nem beszélve arról, hogy a szövetségeseknek a terrorbombázás eszköz volt, de nem cél, míg a náciknak a szovjet lakosság létszámának csökkentése cél volt és nem eszköz..

6. Perge szerint a náci népirtó tervek egyedüli forrása Erich von dem Bach-Zelewski nürnbergi vallomása. Mi más ez, ha nem hamisítás, amikor előző írásaimban más forrásokat adtam erre? Miért tagadja Perge a „Generalplan Ost”, és a „Grüne Mappe”létezését? Miért nem számítanak neki Göring háború alatti nyilatkozatai? Az egyszerűség kedvéért újabbakat is idézek arra, hogy a III. Birodalom tervszerűen milliók éhhalálát tervezte:

A) Wirtschaftsstab Ost Landwirtschaft-Csoport 1941. május 23-i irányelveiből:

„Ezen a területen [azaz az ukrajnai feketeföld zónától északra] több tízmilló ember válik feleslegessé, akiknek el kell pusztulniuk, vagy Szibériába kell kivándorolniuk. Olyan próbálkozások, amelyek a lakosságot azzal akarják megmenteni az éhhaláltól, hogy a feketeföld-térségből élelmiszerfeleslegeket szállítanak nekik, csak Európa ellátásának számlájára történhetnének. Ez akadályozza Németország háborús kitartását és Európa valamint Németország blokádellenálló képességét. Ezt teljesen világosan látnunk kell.”

B) A Birodalmi Ellátási Minisztérium államtitkárának, Herbert Backénak utasítása a Kreislandführerek [körzeti mezőgazdasági vezetők] részére 1941 június 1-én: Az orosz ember évszázadok óta hozzászokott a szegénységhez, éhséghez és igénytelenséghez. Gyomrának igényei változtathatóak [sein Magen ist dehnbar], ezért nincs helye szentimentalizmusnak.

C) Erich Koch, Ukrajna birodalmi Gauleitere a Gauleiterek Rovnói konferenciáján 1942. augusztus 28-án azt mondta, hogy „a kenyéradagok [otthoni] növelése politikai szükségszerűség a háború győztes folytatásához. A hiányzó gabonát Ukrajnából kell megszerezni. A polgári lakosság ellátása erre tekintettel teljesen érdektelen („gänzlich gleichgültig”)

6. Perge ismét összemossa a szovjet és a német hadifoglyok pusztulását. Ha csak az lenne a szempontja hogy minden emberéletért kár, megérteném. Ő azonban azt kérte rajtunk történészeken számon, hogy bizonyítsuk a szándékosságot az elpusztításban. Mi ezt megtettük, de ő ezzel a német és a magyar hadifoglyok vonatkozásában továbbra is adós maradt. Nincs ugyanis olyan szovjet vezetői irat, amelyből az derülne ki, hogy Sztálin elrendelte volna a német hadifoglyok tervszerű megsemmisítését vagy éheztetését. Ami pedig a fogolytáborokat illeti, javaslom Pergének a legutóbbi Nobel-díjas Herta Müller Atemschaukel regényét ami erőrl szól – német nyelvtudását ezen kellene kamatoztatnia ostoba történelemhamisító szerzők brosúrái helyett.

7. Perge vagy hamisít, vagy logikai képességeinek teljes hiányában szenved, amikor egyrészt mindig a megnagyobbodott csonka-Magyarország zsidó áldozatainak számát vonja kétségbe ÉS ehhez a művelethez bizonyítékként az 1938 előtti csonka-Magyarország népességi adatait használja. Nem elegáns részéről, hogy csúsztatásáért még csak bocsánatot sem kér az olvasótól.

8. Perge megkísérli végül pontokba szedni gondolatmenetünket, de ennek során folyamatosan csúsztat. Megkímélem az olvasót ennek tételes elemzésétől. Akinek van szeme úgyis látja, miről írtunk mi és mit értett meg ebből vitapartnerünk.