Van mit helyrehozni
A hét második felében dönt a Jobbik a frakciótisztségekről; a parlamenti pártokkal pedig szakmai egyeztetést javasol a kettős állampolgárságról - írja az egyik híroldal a
mai sajtótájékoztatóról.

A hírben szerepel a következő mondat is: "Vona a Hírszerzőnek azt mondta, ők sem adnának választójogot a határon túli magyaroknak."

Legutoljára éppen egy hónappal ezelőtt mutattunk rá, hogy úgy tűnik, még a Jobbik vezetői között sincs egyetértés abban a kérdésben, miféle állampolgárságot (már ha lehet így fogalmazni egyáltalán) akarnak visszaadni az elszakított területeken élő magyaroknak: míg ugyanis Szegedi Csanád Jobbik-alelnök több alkalommal is azt mondta: teljes jogú, azaz szavazati joggal is járó állampolgárságot szeretnének, Vona Gábor pártelnök álláspontja ettől - úgy tűnik - némiképpen eltér.

Igen is, meg nem is?

Vona a 2009-es a gyergyói EMI-táborban rövid és tömör igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy szavazati joggal képzelték-e el a magyar állampolgárság visszaadását.

Az egy hónappal ezelőtti Duna tévés szereplése során viszont úgy fogalmazott: az állampolgárságot nem szavazati joggal képzelték el, mert terveik szerint az elszakított területek képviselői a felsőházban kapnának helyet.

Akkor rákérdeztünk a Jobbik-elnökénél, aki azt válaszolta: "A szavazati joggal bővített állampolgárságot tartjuk továbbra is, de az nem ugyanazt a szavazati jogot jelentené, mint a csonkaországi szavazóké", és vázolta az előbb leírt elképzelést.

Mi szerepel a programban?

A Jobbik választási programjában két fejezetben találkozhatunk a kérdéssel.

V.3.1. Nemzetpolitikai szemlélet és cselekvés Magyarországon: A Kárpát-medencei és az emigrációban élő magyarságnak áttelepülés nélkül megadjuk a magyar állampolgárságot, és a leendő kétkamarás parlamentben biztosítjuk a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét.

VI.4.2. A magyarság érdekképviselete: Minden magyarnak magyar állampolgárságot és a magyar közügyekbe való beleszólást biztosítunk.

A közügyekbe való beleszólás, a döntéshozatalban való részvételi lehetőség tehát két pontban is az állampolgársággal járó jogként bukkan fel.

Ami változott, és ami maradt a régiben

Ami változott, az a helyzet: túl vagyunk a választáson, a Jobbik 17%-kal 47 képviselőt küld a parlamentbe. Ez azt jelenti, hogy nem hogy nincs meg a politikai berendezkedés átalakításához szükséges kétharmada, ha nem azt is, hogy a választást sem nyerték meg - a kétkamarás parlament visszaállításához ezek minimálisan szükségeltettek volna. Kétharmada van viszont a Fidesznek, ami azt jelenti, hogy olyan törvényt fogad el, illetve úgy módosítja a már meglévőt, ahogy akarja, semmiféle egyeztetési vagy megállapodási kényszer nem szab gátat neki. A Fidesz pedig egyértelművé tette: úgy "adja meg" a "kettős" állampolgárságot, hogy gyakorlatilag nem ad senkinek semmit, mindössze egy könnyítéssel (nem kell csonka-magyarországi lakhely) lehetővé teszi, hogy aki akar, egyénileg igényelhet egy szavazati jog nélküli állampolgárságot.

Ami viszont nem változott az új helyzetben sem, az, úgy tűnik, a Vona Gábor álláspontja. Most ugyanis nem nyilatkozhatja már, hogy azért nem akarunk egyforma választójogot, mert a mi elképzelésünk szerint majd a felsőház stb., hiszen egy zsaroló potenciál nélküli ellenzéknek nem sok esélye van a programjából túl sok mindent beváltani, ezt nem árt belátni már az elején. Ezért is olvastuk meglepődve a fenti kijelentést, bár az is lehet, hogy ennél több is elhangzott, a cionista portál pedig elintézte egy leegyszerűsített mondattal.

El kell dönteni

Most, ebben a kényszerhelyzetben sajnos csak a fideszes elképzelésből (s az általuk módosítani kívánt állampolgársági törvényből) lehet kiindulni, nem pedig a korábbi célokból, mert ehhez viszonyítva lehet kidomborítani a saját, remélhetőleg nem a narancsoshoz idomuló, egészséges, radikális álláspontot, s lehet módosító javaslatokat tenni, melyek jobb irányba terelhetik az ügyet, egyértelművé téve, mi a különbség e második státustörvény és egy igazi, előremutató megoldás között - egy Gaudi-Nagy Tamással a csapatban ez igazán nem okozhat gondot, hogy csak egy nevet említsünk.

De lehet persze azt is mondani, hogy "ahogyan a Fidesz, úgy mi sem akarunk semmiféle szavazati jogot", és ezzel le van tudva - de nem biztos, hogy azért küldték a választói a parlamentbe a Jobbikot.

Kuruc.info

Kapcsolódó: 

- "Nem ugyanazt jelentené az elszakított területeken élő magyarok szavazati joga, mint a csonkaországiaké" - vagy mégis?

- "Kötelességünk teljes jogú, szavazati joggal járó állampolgárságot adni az elszakított magyarságnak"