A jelenleg ismertnél sokkal nagyobb kiterjedésű lehetett a náci Németország által létesített koncentrációs- és munkatábor-hálózat amerikai szakértők legújabb kutatásai szerint, írja a Washington Post.

A washingtoni holokausztmúzeum "kutatói" olyan enciklopédia összeállításán dolgoznak, amely az 1933 és 1945 között működő lágereket, gettókat és náci intézményeket "mutatja be".

Geoffrey Megargee, a kutatást vezető holokauszt-szakértő elmondta: kezdetben abból indultak ki, hogy 5-7 ezer helyet kell megvizsgálniuk, de végül arra a megállapításra jutottak, hogy a nácik összesen közel 20 ezer hasonló létesítményt hoztak létre (valahogy csak össze kell hozni azt a 6 milliós számot - a szerk.). A nácik 1933-ban, Adolf Hitler hatalomra jutásának évében kezdték meg a lágerhálózat kiépítését a rezsim vélt és valós ellenségeinek bebörtönzésére. Az év végéig több mint száz tábort hoztak létre Németország-szerte - áll az enciklopédia nemrég megjelent első kötetében, s már a felütés sugallja a "kutatások" tárgyilagosságának mértékét.

Tizenkét évvel később, a II. világháború végére már egész Európát átszőtte a "megsemmisítő táborokból, a kényszermunka- és hadifogolytáborokból, gettókból, átnevelő lágerekből, eutanázia-központokból, börtönökből és bordélyházakból álló hálózat". A náci Németországgal együttműködő több ország, így Franciaország, Románia, Norvégia és Olaszország létrehozta saját lágereit, s ezzel a hálózat tovább bővült. Több millió ember vesztette életét ezekben a táborokban: szisztematikus gyilkosságok áldozatai lettek, vagy az embertelen körülmények okozták halálukat - szól a dogma.

"Meg fog változni a gondolkodásmód. Ahelyett, hogy csak a nagyobb haláltáborokra emlékeznek az emberek, meg fogják érteni, hogy egy kontinens-szerte létező jelenség volt" - fogalmazott Megargee. A kutatócsoport azt ígéri, az "enciklopédiában" minden eddiginél szélesebb lesz az elérhető információk köre.

"Korábban is ismert információkról van szó, azonban csak egy, vagy két kutató által voltak ismertek, akik az adott lágerben végeztek vizsgálatokat" - mondta a projektvezető. Az első kiadás június 12-én jelenik meg, és 230 szerzőtől 1100 szócikket tartalmaz.

A legismertebb koncentrációs táborok - Auschwitz, Dachau, Buchenwald és Bergen-Belsen - mellett ismeretlenekről is részletesen szól a kötet, valamint az altáborokról is, amelyek létezéséről Megargee szerint sokan nem is tudnak. Kilencszáz olyan intézményt gyűjtöttek össze a kutatók, amelyekben például valamilyen eufémisztikus név alatt (például: külföldi gyerekek gyógyintézménye) az árja kívánalmak alapján alakították a gyerekeket vagy anyákat kényszerítettek abortuszra. Olyan átnevelő táborról is beszámol az enciklopédia, ahova azokat a német gyerekeket küldtek, akik képesek voltak jazz zenét hallgatni. (Na ilyen bődületes hazugságokból fog állni ez az "enciklopédia".)

A hétkötetesre tervezett enciklopédia a szerzők tervei szerint a "zsidó holokauszt" mellett kitér a szintik, a romák, homoszexuálisok, a rezsim ellenfelei, hadifoglyok és kommunisták üldöztetésére is. A lexikon utolsó kötete várhatóan 2018-ban jelenik meg - akkor is, ha senki nem olvassa el.

(Zsindex nyomán)