Nem ő Karsai
Örömmel számolunk be a holokamu-építmény falán (ezúttal a magyar részlegen) keletkezett újabb repedésről: Karsai László, aki annyira zsidó, hogy több családtagja belehalt a németek munkaterápiájába, kijelenti, hogy (az eddig szörnyeteg) Szálasi nem akarta kiirtani a zsidókat. Természetesen ahhoz, hogy ezt megtehesse, le kell futni a kötelező köröket Dunába lövés és szörnyű holokauszt témájában, ezt leszámítva azonban mindenképpen hasznos a megnyilatkozás. Idézzük is, ahogy a nem éppen hollókoszt-revizionista komcsi lap teszi, elvégre olvasóink is tudnak olvasni a sorok között.
Előkerült Szálasi Ferenc naplója, amely alapján némileg át kell alakítani a nemzetvezetőről kialakult képet: nem volt elmebeteg, és nem akarta kiirtani a zsidóságot – idézi elborzadva a Népszabadság a dokumentumot feldolgozó történész szavait.
Karsai László szerint árnyaltabb Szálasi-képre van szükségünk ahhoz, hogy megértsük, mi történt a harmincas-negyvenes évek Magyarországán. Sztójay lelkesen deportált, Szálasi csak vonakodva. Bár a németek kemény nyomás alá helyezték, 1944. november közepén ennek ellenére megszerveztette a nagy és a nemzetközi, más néven védett gettót Pesten. A németek figyelmeztették arra, hogy a védlevelek a nemzetközi jog szerint érvénytelenek, Szálasi mégis elismerte azokat.
A nyilasok kényelmes bűnbaknak bizonyultak a háború után - ismerte el Karsai László.
A talmudista "Népbíróságot" nem a tények érdekelték
El lehetett rajtuk verni a port, az öldöklések, a Dunába lövések is megtörténtek, ez kétségtelen. Szálasi zsidópolitikája mégis nagyságrenddel jobb, mint a német megszállás utáni Sztójay-kormányé. Azt hangoztatta, nem megölni kell a zsidókat, hanem dolgoztatni. Majd a hite szerint megnyert háború után ki akarta telepíteni Magyarországról az összes zsidót. A hungarizmusról azt gondolta, magasabb rendű, mint Hitler nácizmusa vagy Mussolini fasizmusa.
„Több családtagomat is elemésztették a nácik Auschwitzban, nem lehet rólam feltételezni, hogy elnéző volnék Szálasival szemben” – megy elébe a vádaknak Karsai László.
Szálasi 1943. szeptember 15. és 1944. július 18-a között írt naplója egy hosszabb, teljesebb napló utolsó harmadának tekintendő, a többi még lappang valahol.
A dokumentum a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban(MZSML), Benoschofsky Ilona, az intézmény egykori igazgatójának irathagyatékában lapult (aki persze kussolt róla - a szerk.).
(Kuruc.info - FN - Népszabadság)
Kapcsolódó
A zsidók már kaparnák Szálasi földi maradványait
Olvasó (+ képek): Szálasi és a nyilasok érdeme a Szent Korona megmentése
Kedves Kuruc.info!
A fenti cikket szeretném kibővíteni azzal, hogy nem Karsai László volt az első zsidó, aki elismerte, hogy Szálasi nem akarta kiirtani a zsidókat, sőt, védte őket.
Lévai Jenő zsidó történész a '60-as évek elején egy Izraelben megtartott történészi konferencián mondotta: Szalai Pál, a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője Szálasinak jelentette, hogy a német SS fel akarja robbantani a budapesti gettót.
Szálasi megakadályozta ezt, és nyilas pártszolgálatosok őrizték a gettót. A háború után Szalai magas izraeli kitüntetést kapott, Szálasit felakasztották!
Azért, mert a tényekre alapozott igazság nem egyezett a hamis mítoszokkal, Lévainak 24 órán belül el kellett hagyni Izraelt és soha többé nem kapott oda meghívást.
Egy régi olvasótok
Kedves Kurucok!
Nagy örömmel olvasom Szálasi Ferencről megjelent hírt, ami talán rehabilitációjának kezdete is lehet(ne). Olvasom azokat a sorokat és tényeket, amit azok akik olvasták Marschalkó Lajos és Fiala János műveit, vagy amit a brit történész - C.A. MacCartney - Október tizenötödike c. könyvében is pedzeget, mindenki tudott.
A kérdés, hogy ez csak akkor lehet igaz, ha egy hivatásos holohazudozó jelenti ki?
Az a "történész", aki David Irving-et pocskondiázza.
Üdvözlettel:
M.T.