Gyógyszer, pirula, kapszula, tabletta, orvosság, medicina - másfajta hatóanyagok, más-más dózisban. Egyvalami azonban közös bennük. Mindegyikben ott van az, ami igazából egyikben sincs, csak a beteg gondolja hozzá. A hit, az elvárás - de hívhatjuk placebónak is.

Fenyvesi Tamás, a Semmelweis Egyetem tanára az M1 – Minden tudás című műsorában kifejtette, minden egyes gyógyszernek, amit beveszünk, van placebohatása is. Ezzel a megállapítással ma már a tudomány minden területén egyetértenek: azért vesszük be a gyógyszert, mert hisszük, hogy meggyógyulunk tőle. A placebót az orvostudomány évszázadok óta ismeri és használja még akkor is, ha nem ez a feltett szándéka. A szakember szerint a legismertebb placebo maga az orvos. Ha megfelelően beszél a beteggel, már annak is gyógyító hatása van.

Napjainkban a placebohatást az orvostudomány is komolyabban kezeli, mint azokban az időkben, amikor úgy gondolták, hogy a beteg csak elhiteti magával, jobban van. Fenyvesi Tamás szerint csak olyankor szabad alkalmazni, ha az adott betegségnek nincs valamilyen egyértelműen, biztosra vehetően jó kezelése.

Az biztos, hogy létezik a placebo, de hogy etikus-e alkalmazni, mondjuk, a gyermekgyógyászatban, arról eltérőek a vélemények. Az is érdekes kérdés, hogy becsapásnak minősül-e alkalmazása. Vagy ha a beteg gyógyulását segíti, akkor elfogadott gyakorlat lehet-e az orvoslásban?

A placebo kutatása az orvostudomány egyik legizgalmasabb területe, már csak azért is, mert a manipuláció mindkét irányba hat. A nocebo az a jelenség, amikor a betegnek például azután kezd el fájni a feje, miután a mellékhatások között ezt olvasta a betegtájékoztatóban.

(Híradó)