Az elmúlt fél év bevándorlóhulláma nehézségeket okozott, többletmunkát adott a hatóságoknak, köztük a rendőrség igazságügyi ujjnyomszakértőinek is A jövevények regisztrációjához szükséges ujjlenyomatokat is az osztály munkatársai ellenőrizték.

Míg 2014-ben nagyjából 50 ezer ujjlenyomatot vizsgáltak, addig tavaly közel 300 ezer minta érkezett a fővárosi Mosonyi utcába. A megsokszorozódott nyomok miatt át kellett szervezni az osztály munkáját, ahol – főként a nyári időszakban – naponta 16 munkatárs foglalkozott a bevándorlók személyazonosításával.

Falfestékkel, pillanatragasztóval próbálkoztak

A "menekültek" gyakran próbáltak használhatatlan ujjlenyomatot adni – mesélte az BSZKI Daktiloszkópiai Szakértői Osztály vezetője, Nagyné Bánovics Szilvia. Voltak, akik a sorban állás alatt a falnak dörzsölték a kezüket, de akadtak olyanok is, akik pillanatragasztóval kenték be ujjaikat – tette hozzá a szakember. Elmondta, hogy bár az efféle trükkök megnehezítették a munkát, azonosítani így is lehetett a technikusok által levett ujjlenyomatokat.

A dánosi rablógyilkosság

Az ujjnyomatokra épülő bűnügyi nyilvántartás 1904 óta létezik Magyarországon, Pekáry Ferenc budapesti rendőrkapitány által. De igazán ismertté az 1907-es dánosi négyes gyilkosság tette. Világszerte nagy visszhangot váltott ki a daktiloszkópia magyarországi sikere: a gyilkosokat egy üvegpohárról rögzített ujjnyom alapján találták meg.

Az esetet követően, 1909-ben állt fel az első nyilvántartó csoport hazánkban, az osztály a hatvanas évektől dolgozik a budapesti Mosonyi utcában.

(Híradó)