A vasárnapi választáson jelentősen növelte szavazói bázisát a Jobbik, a Fidesz saját magára szabott választási rendszere viszont azt eredményezte, hogy a nemzetiek arányában mégis kevesebb mandátumhoz jutnak, mint 2010-ben.
"A Jobbik előretörése rendkívül meghatározó eleme a 2014-es választásoknak, ami ráadásul sokakat meglepetésként is ért, bár a párt utóbbi hónapokban mutatott előretörését jelezték az intézetek. Megdőlni látszik az a konvencionális nézet, hogy a szélsőjobboldal csak egy szűk bázissal rendelkezik, és így a növekedési potenciálja korlátozott. A Jobbikot sokáig kelet-magyarországi pártként tartották számon, de mára a támogatottságuk kiegyenlítettebbé vált (noha még volna hova fejlődniük ebben) és a korábbiakhoz képest egyre több helyen tudták megverni a baloldalt" - írja ajvékoló, Előretört a Jobbik! - Mennyire aggódjunk emiatt? című cikkében a Portfolió.hu.
A térbeli különbségek nagyjából az LMP szavazatarányának az ellentétjét mutatják, ahol az LMP jól szerepelt, ott a Jobbik arányában nagyon kevés szavazatot kapott
Ez alkalommal már nagyon sok helyen meg tudták verni a komcsikat
A Jobbikra közel egymillió ember voksolt, ami a szavazó választópolgárok több mint 20,5 százalékát jelenti. Ilyen kirívóan erős eredményt a nemzeti radikális oldalon utoljára a Freiheitliche Partei Österreichs (FPÖ) volt képes produkálni 2013-ban. Ők is éppen 20,5 százalékos felhatalmazást kaptak hasonlóan egymillió közeli szavazattal, de az osztrák parlament esetében ez 40 mandátumot ért.
A Fideszre szabott választási rendszer viszont kitolt velük
Amellett, hogy az új választási rendszernek a Fidesz a legnagyobb nyertese (erre vonatkozó aggályokat többek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet jelentése is megfogalmazott), a Jobbikot jelentős hátrány érte. Hiszen hiába nőtt 130 ezerrel a szavazótáboruk és emelkedett a pártlistás részesedésük 16,67 százalékról 20,5 százalékra, a mandátumokból való részesedésük még csökkent is a korábbihoz képest (amellett, hogy a helyek száma eleve kevesebb lett). A korábbi 12,18 százalékos részesedésük több mint fél százalékkal csökkent (23 fővel 11,56 százalékra) az új választási törvény miatt.
Így alakította át a Fidesz a választási rendszert:
- Kisebb parlament. Az eddigi 386 fős Országgyűlés 199 főre olvad.
- A 199 képviselőből 106-an egyéni választókörzetekből juthatnak be, míg a fennmaradó helyek sorsát a listás, az egyéni jelöltekre adott töredék-, valamint a kisebbségi listás szavazatok döntik el.
- A korábbihoz képest tehát növekedett az egyéni mandátumok aránya az összes parlamenti helyhez képest (most 106/199 vs. 176/386).
- Az egyéni mandátum megszerzéséhez most már elég relatív többséget szerezni (vagyis a legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül ki győztesen), szemben a korábbi abszolút többségi elvvel.
- Az előző rendszerhez képest újítás az is, hogy mostantól az egyéniben győztes jelölt is visz töredékszavazatokat a listára. Ez pedig a korábbi rendszerhez képest mindenképpen a relatív győztest segíti, vagyis az egyéni jelöltre leadott voks súlya sokkal nagyobb lett a korábbi rendszerhez képest. A Fidesz a győztes jelöltjei után közel annyi töredékszavazatot kapott ennek köszönhetően, mint a Jobbik (903 ezer a 958 ezerrel szemben).
- Eltörölték a részvételi küszöböt is, ami szintén az egyéni győztes pozícióját erősíti.
- Átrajzolták az egyéni választókerületeket, ami több helyen is a fideszes jelölt javára billentette a mérleget.
(Portfolió - Geoindex nyomán)
Frissítés: erről értekezik a HVG is, alább a cikkük:
A Fidesz-tábort harapdálta az erősödő Jobbik
A Jobbik nemcsak növelte területi lefedettségét, és immár Nyugat-Magyarországon is több megyében egyértelmű második erő, hanem a legtöbb körzetben a megszerzett szavazatarányát is növelni tudta. A Jobbik szemmel láthatóan a kormánypárttól is hozott el bőven szavazatokat, még akkor is, ha 2010-ben a Fidesz-KDNP, mondhatni, túlnyerte magát. A nagyobb városokban ugyanakkor továbbra is gyengébb. Megnéztük, hol nem szavaztak a Jobbik ellen.
„Sajnos nem lett rend két hét alatt” – tárta szét a kezét a Fidesz egyik vidéki politikusa, mikor arról kérdeztük, miként lehet, hogy a választókerületében – ahogy a 106-ból összesen 41 körzetben – a Jobbik jelöltje végzett a második helyen, megelőzve a baloldali pártszövetség jelöltjeit. Forrásunk szerint a radikális párt erősödése az ő szempontjukból a kormányzás legélesebb kritikájaként fogható fel: minden eredmény ellenére sem pörgött fel a gazdaság, nem lett elég munkahely, és nem javult látványosan a közbiztonság sem.
A Jobbik országos összesítésben 2010-ben 855 ezer listás szavazatot kapott, ami 17,8 százalékos eredményt jelentett. Most vasárnap a határon túli szavazatok nélkül viszont már 983 ezren szavaztak a listájukra, ami 20,7 százalékos eredmény. Ez annak ellenére is előrelépés nekik, hogy a választási rendszer változása miatt a parlamenti mandátumarányuk némileg csökkent. Ha nem a listás szavazatokat nézzük: 106-ból 41 körzetben másodiknak lenni arányaiban valamivel jobb eredmény, mint amit 2010-ben elértek, akkor 176 körzetből 60-ban álltak az első forduló után a második helyen.
Hétből hat választókörzetben jöttek be második helyre – egy kivétellel – a baloldali jelölt előtt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, hatból ötben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, hatból négyben Hajdú-Bihar megyében, háromból háromban Heves megyében, hatból négyben Bács-Kiskun megyében, négyből háromban Jász-Nagykun-Szolnok megyében. És bár a választókerületek határai megváltoztak, vidéken jellemzően 2-5, sőt, egyes helyeken akár még 8-10 százalékponttal is növelni tudták szavazatarányukat a legtöbb körzetben. Van persze egy-két megye, ahol önmagához képest nem igazán tudott javítani a Jobbik: Baranyában és Komárom-Esztergom megyében például se most, se 2010-ben nem volt egyetlen egyéni második helye sem a jelöltjeinek.
A második helyen végzett jelöltek pártállása választókerületenként (piros: baloldali összefogás; zöld: Jobbik; narancs: Fidesz-KDNP)
Meglepő, hogy rosszul fogadták
A Jobbik 2010-hez képest látványosan megerősödött Nyugat-Magyarországon, ezzel országos lefedettségben is nőtt a támogatottságuk. Emellett érdekes módon nem ott szerepeltek önmagukhoz képest kiugróan, ahol négy éve (pl. Kazincbarcika-Sajószentpéteri, Tiszaújváros), hanem Miskolcon (2. evk.) vagy Gyöngyösön: az itteni választókerületekben megszorították a végső győztest is – mondta a hvg.hu-nak Róna Dániel, a Corvinus egyetem doktorandusza, aki régóta kutatja a Jobbikot.
Róna a 20 százalék fölötti eredményt a Jobbik szempontjából nagyon jónak tartja, és meglepődött, hogy milyen rosszkedvűen fogadták ezt a párt eredményváró központjában. Szerinte mindez kapcsolatban lehet a Jobbik irreális elvárásaival, aminek szerinte az is egy jele, hogy a tagok és támogatók szerint a közvélemény-kutatók rendre alulmérik őket, mivel úgy gondolják, sokan nem merik elárulni, hogy rájuk voksolnak – ám ez a vélelem a valóságban egyáltalán nem igazolódik be.
A kutató úgy véli, a választókerületek átszabása érdemben nem befolyásolta a Jobbik eredményét: elképzelhető szerinte, hogy néhány körzetet nyertek volna a 176-ból, de akkora különbséget az sem eredményezett volna, ha marad annyi választókerület. A képviselők számának a csökkentésével és az egyéniben megnyerhető mandátumok túlsúlyával viszont a Jobbik rosszabbul járt.
A Corvinus doktorandusza szerint a területi adatokból nem igazán lehet arra következtetni, hogy kitől vett el szavazatokat a Jobbik, arra nézve a 2012-2013-as választói attitűdvizsgálatok inkább irányadóak. Ezek szerint a bizonytalanok és a Fidesz táborából jöhetnek 40-40 százalékban a párt szavazói, és minden ötödik pedig a baloldalról. "Egyelőre nincs okunk mást feltételezni, de biztosat nem tudhatunk a friss közvélemény-kutatások részletes elemzése nélkül" – tette hozzá Róna Dániel.
Kiemelkedő eredmények
Kiemelkedően jó, 30 százalék feletti eredményt értek el a Jobbik jelöltjei Heves és Borsod megye két-két választókerületében, illetve a Jászságban, a Szolnok megyei 2. választókerületben. A legjobban a pártelnök, Vona Gábor szerepelt a gyöngyösi körzetben: 35,8 százalékos eredményével komolyan megszorongatta fideszes ellenfelét, Horváth Lászlót, aki párttársaihoz képest meglepően gyenge eredménnyel, mindössze 37,1 százalékkal nyert (a baloldali jelölt, Sós Tamás 22 százalékot kapott).
A Jobbik rosszkedvű vezetői a választások éjszakáján
Bár a választókerületek átszabása miatt a 2010-es adatokkal összevetés nehézségekbe ütközik, valószínű, hogy Vona és a Jobbik a Fidesztől is képes volt jelentős mennyiségű szavazót átcsábítani. Erre utalnak néhány kistelepülés eredményei: a Heves megyei 2. választókerülethez tartozó Bükkszenterzsébeten, Detken és Feldebrőn is 50 százalék közeli eredményt ért el Vona, miközben 2010-ben ezekben a községekben még hatalmas fölényben volt a Fidesz.
Valószínűleg szintén a Fidesztől csábított át szavazókat a Jobbik a két miskolci körzetben: Badány Lajos 30,6, Pakusza Zoltán 30,5 százalékot kapott. Mindez úgy történt, hogy ezekben a körzetekben az országos átlag felett teljesítettek a szocialista jelöltek (a 2-es számúban Varga László jelen állás szerint nyerésre is áll, de ez még változhat a külképviseleti szavaztok kiértékelése után). A fideszes ellenfelek viszont a kormánypárt leggyengébb eredményeit érték el: Csöbör Katalin 33,7 százalékkal nyert, míg Sebestyén László 30,8 százalékkal alulmaradt.
A kormánypárt rovására erősödhetett meg a Jobbik egyes dunántúli választókerületekben is. A Zala megyei 3. számú körzetben, Nagykanizsán és környékén például 27,3 százalékos eredményt ért el (ez több mint 8 százalékponttal magasabb a négy évvel ezelőtti eredményénél), miközben a baloldali színekben induló Göndör István támogatottsága megfelelt az országos átlagnak (25,9 százalékot kapott). Közben a fideszes jelölt, Cseresznyés Péter viszonylag gyenge eredménnyel, 39,8 százalékkal nyert, pedig 2010-ben még 50 százalékot kapott, amivel már az első fordulóban mandátumot szerzett.
Harmincszázalékos eredményt ért el a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 2. választókerületben a jobbikos Budai Lóránt is. Fideszes ellenfele, Pócs János az országos listás eredménynél gyengébben szerepelt, 43,1 százalékot kapott, míg a szocialista Szekeres Imre az országos eredménynél gyengébb szerepléssel, 20,1 százalékkal búcsúzott a parlamenttől. A korábban két választókerületet alkotó Jászság egyik felében (Jászapáti) már 2010-ben is erős volt a Jobbik, de a másikban (Jászberény) még négy éve is viszonylag jól szerepelt a szocialista jelölt. Ehhez a körzethez tartozik Jászkisér, ahol a Jobbik egyértelműen megverte a Fideszt: 860 választó szavazott Budaira, 815 pedig Pócsra. (Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010-ben 8-ból 4 választókerületben, 2014-ben az átszabott 4 választókerületből 3-ban bejött a jobbikos jelölt a baloldali elé.)
A baloldal teljes összeomlása mellett végzett a második helyen a jobbikos jelölt a Fejér megyei 5. választókerületben (Sárbogárd). A jobbikos Árgyelán János 29,5 százalékkal lett második az országos listás eredménynél jobban teljesítő, 47,8 százalékot szerző fideszes Varga Gábor mögött, viszont az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP színekben induló Ecsődi László mindössze 15,6 százalékot kapott. A kormánypártnak is figyelmeztetés lehet azonban, hogy a választókerülethez tartozó Enyingen a jobbikos jelölt majdnem beérte a fideszest: Árgyelánra 1189, Vargára 1206 ember szavazott..
A jobbikosok tipikusan nem városlakók
Nem sikerült annyira jól a Jobbik szereplése a fővárosi és nagyvárosi körzetekben. Budán kifejezetten rosszul szerepeltek a jelöltjeik, 6-8 százalékos eredményeik messze elmaradnak az országos átlagtól, bár nagyságrendileg megegyeznek a 2010-es szavazati arányokkal. A pesti választókerületekben nagyobb sikerrel jártak, 10-15 százalékos eredményeket értek el, ami a legtöbb helyen szerény növekedést jelent a 2010-es számaikhoz képest. Mivel az LMP támogatottsága csökkent a négy évvel ezelőttihez képest, a legtöbb pesti választókerületben a Jobbik jelöltje lett a harmadik.
Még inkább ez a helyzet azokban a Pest megyei körzetekben, ahol négy éve az LMP még eléjük került, mára viszont teljesen visszaszorult. Az ő és a fideszes jelölt rovására vittek el feltehetőleg szavazót a jobbikos jelöltek a 12 Pest megyei körzetben, ahol 3 helyen megelőzték az ellenzéki összefogásét. (2010-ben viszont még 16-7 volt az arány, Pest megyében tehát a baloldal most kicsit visszaszorulhatott.)
Az országos átlagnál rosszabbul szerepeltek a jobbikos jelöltek azokban a választókerületekben is, amelyek az átszabás után is tisztán vagy alapvetően nagyvárosi körzetek maradtak. Győrben, a megye 1-es számú választókerületében a jobbikos Fodor Roland mindössze 14,4 százalékot kapott, ami alig jobb, mint a 2010-es jelöltek eredményei, miközben a városban regenerálódott a baloldal támogatottsága (Fábián György 19 százalékot kapott), és a fideszes Simon Róbert is a kormánypárt országos listás eredményénél nagyobb arányban nyert.
Hasonló helyzet állt elő Vas megye 1-es választókerületében, Szombathelyen, ahol a jobbik Balassa Péter 15,3 százalékot kapott, amivel a harmadik helyre szorult a szocialista Nemény András (30,8 százalék) és a fideszes Hende Csaba (45 százalék) mögött. Balassa eredménye ugyanakkor így is több mint négy százalékponttal jobb, mint amit 2010-ben elért: akkor szocialista ellenfele némileg rosszabbul szerepelt, a fideszes jelölt, Puskás Tivadar viszont 57 százalék feletti eredményt ért el, vagyis a Jobbik javulása valószínűleg Szombathelyen is a kormánypárt rovására történhetett.
2010-hez képest javított ugyan, de 15 százalék alatti eredményt ért el a jobbikos Rácz Tibor Szegeden, a Csongrád megyei 1-es választókerületben, amit az MSZP-s Szabó Sándor nyert meg 39,6 százalékos eredménnyel. A leggyengébben vidéki eredmények között van Pulai Edina szereplése, aki Pest megye 1. választókerületében, Érden indult. 16 százalékos eredménye egy hajszállal még gyengébb is, mint amit 2010-ben a régi érdi körzetben induló Süle-Szigeti Gábor elért, miközben a baloldali szövetség színeiben induló Dorosz Dávid egy kicsit javítani tudott Tóbiás József négy évvel ezelőtti eredményéhez képest.
Kapcsolódó:
- Előretört a Dunántúlon a Jobbik
- 27% - ennyien szavaztak az egységes nemzeti támogatottságról hazudozó Fideszre