A Magyar Menedék Könyvesház heti ajánlója.
A vörös emigráció
A rövid első fejezet után Mályusz rátér a könyv igazi témájának kifejtésére. A Tanácsköztársaság bukásától időrendi sorrendben az olvasó elé tárja az emigrációba vonult liberális és baloldali „politikusok” munkálkodását hatalmuk visszaszerzése érdekében. Két vonalon követi figyelemmel az emigránsok ténykedését: az egyik Kun Béla és a Kommunisták Magyarországi Pártjához tartozó emberek, míg a másik az emigrált szociáldemokraták valamint Jászi és csoportjának működése.
Ördögűzés pendelyben
Pajzán történetek Erdélyből. Barcsa Dániel a nagy sikerű Üstökös Demeter népmesegyűjteménye megjelenését követően ezúttal a felnőtteknek szóló székely meséket, anekdotákat szedte csokorba. A 69 erotikus mesét a szerző illusztrációinak többek közt az Euromedia-díjas Nevető Erdély című válogatásból is jól ismert képi világa teszi felejthetetlen élménnyé. CSAK FELNŐTTEKNEK!
Zichy - Magyar őstörténet
Zichy István, gróf (Bábolnapuszta, 1879 – Aba, 1951)
Történész, festő és grafikus, az MTA tagja (l. 1925). Münchenben, Párizsban és Nagybányán folytatott képzőművészeti tanulmányokat. Élete első felében több kiállításon szerepelt képeivel. Később figyelme a magyar őstörténet kérdései felé fordult. 1931-ben egyetemi magántanárrá képesítették. 1934–44 között az Országos Magyar Történeti Múzeum főigazgatója és a Magyar Néprajzi Társaság elnöke volt. Tanulmányaiban rendszeresen felhasználta a néprajz eredményeit. Munkássága ösztönzően hatott az őstörténeti kérdések iránt érdeklődő kortárs etnográfusokra.
Műve rövid összefoglalója a magyarság kialakulásáról, vándorlásáról, kultúrájáról hozzáférhető ismereteinknek. Érdekessége, hogy ismerteti a különféle iskolák elméleteit a magyarság eredetéről.
Indul a bakterház
Rideg Sándor regénye ma már klasszikus és mint ilyen, kortalan is, hisz sok nemzedék felejthetetlenül mulatságos élménye. Regős Bendegúz tíz év körüli tehénpásztor-gyerek története a magyar kópéregények sorába tartozik, s közvetlen rokonságban áll Lúdas Matyival, Ábellel, Uz Bencével és Kakuk Marcival. Ez a szókimondó, csavaros eszű, afféle népmesei suttyólegény is mindenki eszén túljárva szerzi meg az elégtételt a rajta esett apróbb-nagyobb igazságtalanságokért.
Bendegúzt az anyja szolgálni adja egy „világvégi” bakterházba, valahol Monor és Vecsés között. A fiú lassan ismeri ki az idegen világ csalárdságait, de természetes eszére támaszkodva öntudatlanul is fölébe kerekedik környezetének. Nincs benne szándékos rosszindulat, de gazdáit, különösen az úrhatnám ténsasszonyt olyan parádésan, szívet-lelket gyönyörködtetően teszi csúffá, hogy az olvasóban mélyről, lelket felszabadítóan tör fel az elementáris nevetés.
A kultuszregényből kultuszfilm is készült, és a színház is felfedezte magának.
Ady Endre - Jóslások Magyarországról
„Szertartást kell végeznünk, zarándokutat Ady forrásaihoz. S ne szégyenkezzünk! Mossuk meg a mi szegény, bűnös, elfáradt szemeinket Ady Endre igazságainak fényes vizében.” – írta Féja Géza Ady prózakötetéhez 1943-ban. Ennek aktualitását húzza alá a most megjelenő kötet intelmeként is a kortárs irodalomtörténész Bíró Zoltán: „A magyarság ezekben a megint zaklatott, ellentmondásokkal teli mostani időkben, magyar válságok és világválságok idején megint gondolatokat vár, válaszokat élete, nemzeti léte feszítő és megválaszolatlan kérdéseire, itt a csonka országban és az utódállamokban egyaránt. Ez a kiadvány Ady írásaival, Féja Géza eligazító soraival ezért fontos ma ismét annyi, emberségünket és magyarságunkat próbára tevő évtized után. Ezért érdemel különös elismerést a kiadó vállalkozása is az »Ember az embertelenségben, Magyar az űzött magyarságban« Adytól hirdetett követelménye jegyében”.
Koltay Gábor - Vérző Magyarország - Trianon 90. évfordulójára
Kapcsolódó cikkek:
- Film Wittner Máriáról, Morvai Krisztina könyve