Hetek óta esnek a tőzsdék, gyengül az euró és vele együtt a forint is. A várt tőzsdei korrekció mellett az aggasztja leginkább a befektetőket, hogy az eurózóna tanácstalanul áll a görög járvánnyal szemben. A devizahiteleseknek nem lesz kellemes a következő időszak, megint emelkedni fognak a törlesztőrészletek. Azoknak, akik a megtakarításaiknak keresnek biztonságos befektetési formát, a szakemberek a rövid távú, pénzpiaci befektetéseket ajánlják.

Az utóbbi hetekben szinte mindenütt esnek a tőzsdeindexek, a részvényárak a tavalyi hónapokig tartó szárnyalás után lassan, de folyamatosan csökkennek. A lejtmenet felerészben csak technikai folyamat: hónapokon át vételi nyomás uralta a tőzsdéket, most pedig sokan nyereséget realizálnak azzal, hogy eladják felértékelődött részvényeiket.

A profitrealizálás mellett az eurózónával kapcsolatos befektetői aggodalmak nyomják lefelé a tőzsdéket. Az elemzők úgy vélik, hogy a válság újabb fázisához érkeztünk: 2008 őszével szemben most nem a kockázatosnak tartott közép-európai országok, hanem az eurózóna fejlettnek számító tagjai inogtak meg. A sort Görögország kezdte, decemberben ugyanis kiderült, hogy a korábban kommunikált 6-7 százalékos költségvetési hiány helyett a görög GDP 12 százaléka is lehet a deficit 2010-ben, az államadósságuk pedig a GDP 120-130 százalékára is nőhet idén.

A hír hatására a görög adósságkockázati felárak, melyet a görög államnak adósságai után kell fizetnie, jelentősen megemelkedtek, és a befektetők a görög mellett elkezdtek megszabadulni a kockázatosnak tűnő portugál, olasz és spanyol eszközöktől is, ugyanis ezek az országok is jelentős államadósságot és költségvetési hiányt értek el a gazdaságba pumpált óriási hitelösszegekkel. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt főközgazdásza szerint Európa jelentős része súlyos válsággal néz szembe, és ez Görögországon, Spanyolországon,Portugálián és Olaszországon kívül kiterjed Írországra is.

A befektetőket leginkább az aggasztja, hogy az eurózónának mindeddig láthatóan nincs válasza a görög-problémára: arra, hogy meg kell-e mentenie a zóna többi tagjának azt az eurót használó országot, amelyet a bedőlés veszélye fenyeget. Ebben a helyzetben az egyik legnagyobb kockázat (és legabszurdabb forgatókönyv) az, hogy ha hagynák bedőlni Görögországot, magával ránthatna más országokat, sőt olyan globális krízist idézne elő, amely mellett a Lehman Brother csődje eltörpülne.

Ki jár rosszabbul a korrekcióval?

A szakemberek a lejtmenet idejére azt ajánlják a havi 30-50 ezer forintos megtakarítással rendelkező ügyfeleknek, hogy inkább rövid távú és biztonságos befektetési formákba tegyék a pénzüket, például pénzpiaci, illetve ezen belül likviditási alapokba. Ezek hasonlóak a bankbetéthez (bármikor hozzá is férhetünk), a pénzünket pedig három hónapon belül lejáró banki termékekbe és állampapírokba fektetik be. Az elemzők a tőzsdei és eurózónabeli vihar idejére nagyon nem ajánlják hosszú távú befektetések indítását: most ugyanis még lefelé mennek a piacok, akkor kell majd újra beszállni, amikor felfelé indulnak a részvényárak.

Magyarország egyébként most nem a legproblémásabbnak tekintett országok körébe tartozik, ugyanis nálunk már tavaly lezajlott az a költségvetési kiigazítás, amivel most a súlyos költségvetési gondokkal és adósságokkal küszködő fejlett országoknak kell szembenézniük. Hazánkat azonban még a második vonalban sem hagyja érintetlenül a görög járvány és a korrekció: az euró gyengülése miatt gyengül a forint, a negatív tőzsdei hangulat pedig lenyomja a budapesti tőzsdét. A BUX hétfőn enyhe pluszban zárt, múlt héten viszont több napon vastag mínuszban fejezte az index a napot.

A forint a korábbi hónapok 265-ös euróárfolyama helyett 273-275-nél jár az utóbbi hetekben, ami kellemetlenül fogja érinteni a devizahiteleseket: akinek svájci frank vagy euróhitele van, annak a következő hónapokban emelkedni fog a törlesztőrészlete. A borús hangulatnak nem örülhetnek azok sem, akik forinthitelt vettek fel, vagy arra várnak, hogy a süllyedő jegybanki alapkamat tovább csökkenti a forinthitelkamatokat. Amennyiben a forint tartósan a 270-280-as szinten marad az euróval szemben és a befektetők kockázatkerülése nem marad abba, a jegybank valószínűleg nem vágja a történelmi mélypont alá az alapkamatot.

Idén meglódulhat a forint romlása

Az alapkamatcsökkentés leállása azonban azt is jelenti, hogy leáll a kereskedelmi bankoknál elérhető 7-8 százalékos betéti kamatok csökkenése is. A tavalyi kétszámjegyű betéti kamatok után ez persze nem túl nagy vigasz a megtakarítani vágyóknak, főleg azt tekintve, hogy az idei 4-5 százalékra prognosztizált infláció miatt legfeljebb 3-4 százalékos reálhozamot tudnak elérni, ha betétekben tartják a pénzüket.

Az is lehet, hogy a 4-5 százalékos inflációs előrejelzés kevésnek bizonyul, és az év második felében komoly pénzromlásnak lehetünk tanúi. Erre számít Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő befektetési igazgatója, aki várakozását arra alapozza, hogy az Egyesült Államokban és a többi fejlett országban a második félévtől kezdenek majd megjelenni azok a dollár- és eurómilliárdok, amit a kormányok a bankokba és a vállalatokba pumpáltak, hogy megmentsék őket az összeomlástól.

Ez azonban hatalmas inflációt gerjeszthet (amennyiben beindulnak a megmentett cégek), ami nálunk is megjelenik az importált infláción keresztül: megdrágulhatnak például a nyersanyagok, főleg a gáz és az olaj, ennélfogva a benzin, ezáltal nőhet a termékek előállítási és szállítási költsége.

(Hírszerző)