Bejelentette az ír kormány szerdán, hogy megszigorítja a menedékjogi politikáját. A most meghozott intézkedéscsomag, amelyet a jövő év elején jóváhagyásra benyújtanak a parlamentbe, egyebek között szigorú családegyesítései szabályokat tartalmaz az Európai Gazdasági Térségen kívüli országokból érkezőkkel kapcsolatosan. A nemzetközi védelemben részesülőknek (közöttük a menekülteknek) immár öt évig kell Írországban élniük, mielőtt ír állampolgárságért folyamodnának a jelenlegi hárommal szemben. A családtagjaikat Írországba költöztetni kívánóknak pedig igazolniuk kell, hogy képesek őket eltartani.

A kormánynak joga lesz visszavonni azoknak a menekültstátuszát, akiket veszélyesnek ítélnek az állambiztonságra, vagy súlyos bűncselekményért elítélnek.

A diákvízumok számát szintén csökkenteni kívánják.

A két nagy jobbközép párt többségével kormányzó írországi koalíciós kabinet a Nagy-Britannia által bejelentett bevándorlási reform nyomán jelentette be az új intézkedéseket, megelőzendő egyebek között azt, hogy a brit korlátozásokat követően Írországban megnövekedjen a bevándorlás. Micheál Martin miniszterelnök nemrégiben már kijelentette, hogy Írországnak fel kell készülnie a Nagy-Britannia által nemrégiben bejelentett menedékjogi szabályok szigorításának a hatásaira.

"A lakosságunk tavaly 1,6 százalékkal nőtt, ami az európai uniós átlag hétszerese" - közölte újságírókkal Jim O’Callaghan igazságügy-miniszter szerdán .

Hozzátette, hogy a "rendkívül magas növekedés nyomás alá helyezi" a közszolgáltatásokat és a szállásadó létesítményeket.

Írországban 2024-ben látványosan nőtt a menedékkérők száma, 18 651 fős rekordot elérve, az előző évi 13 276 után. Az ország lakossága az utóbbi években - elsősorban a bevándorlásnak köszönhetően - növekedett. Idén áprilisban a lakosok száma 5,46 millió, a nettó bevándorlás pedig 59 700 fő volt.

Jim O’Callaghan szerint a menedékjogi kérelmet benyújtók 89 százaléka a Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írországon át érkezett.

(MTI)