Szeptember végén országos felháborodást keltett egy "A zsidóknak tilos itt tartózkodniuk" feliratú tábla. Az ügyészség azóta vádat emelt. Az ügy azonban bonyolultabb, mint azt eredetileg feltételezték.

Fotó: Heiko Thomsen / Förde.news

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos országos felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Az incidensnek most jogi következményei vannak. A flensburgi ügyészség bejelentette, hogy október végén vádat emelt Reisch ellen - a német büntető törvénykönyv 130. paragrafusa szerinti gyűlöletkeltés gyanújával.

Gyűlöletkeltés történelmi utalásokkal

Az ügyészség bejelentette, hogy a nyomozás lezárult. Kihallgatásán a bolt tulajdonosa azzal indokolta a tiltást, hogy szerinte az összes általa ismert zsidó ember nem ellenzi a Gázai övezetben folyó háborút. A nyomozók szerint azt is kijelentette, hogy utólag rájött, hogy különbséget kellett volna tennie a zsidó emberek háborúval kapcsolatos különböző álláspontjai között. A kihallgatáson azt hangsúlyozta, hogy nincsenek antiszemita nézetei.

A nyomozás során elemezték a közösségi médiában megjelent reakciókat is - különösen a köznyugalom esetleges megzavarása szempontjából. Thorkild Petersen-Thrö ügyész gyűlöletkeltésre utaló jeleket is lát.

Fotó: Hans Velten Reisch / X

Ebben az is szerepet játszik, hogy a történelmi utalások mennyire felismerhetőek. "Az ilyen jellegű bojkottra való felhívások végül is központi szerepet játszottak a zsidó emberek üldözése során [a náci uralom idején]" - mondta Petersen-Thrö. A nyomozók szemszögéből nézve az eset tehát súlyosabb, mint amire egyetlen közlemény utalna.

Az elmúlt években Németországban meredeken emelkedett az antiszemita incidensek száma.

A RIAS dokumentációs központ szerint 2023-ban közel ötezer esetet rögzítettek, és ezek több mint fele a 2023. október 7-i Hamász-támadás utáni hetekben történt. A tendencia a klasszikus szélsőjobboldali támadásoktól (például a 2019-es hallei zsinagóga elleni merénylet) a mindennapi utcai agressziókig terjed: kipaletépések, zsidó intézmények elleni rongálások, fenyegetések.

Berlin különösen érintett: zsinagógák elleni támadások, Dávid-csillag felfestése lakóházak ajtajára, valamint olyan tüntetések, ahol nyíltan antiszemita jelszavak és Izrael-lobogó-égetések is előfordultak.

A másik felerősödő vonal az Izrael–Palesztina konfliktushoz kötődő antiszemitizmus, amelyet főként nagyvárosi tüntetéseken lehet látni. A 2023 őszén tapasztalt ugrás idején Berlinben Molotov-koktélos támadás érte a Kahal Adass Jisroel közösség épületét, és több zsidó intézményt extra rendőri védelem alá helyeztek.

A német politikai vezetés – Scholz kancellártól a tartományi belügyminiszterekig – sorra jelentette be a szigorításokat, de a zsidó szervezetek szerint a helyzet „évtizedek óta a legrosszabb”.

Az új kancellár, Friedrich Merz külön figyelmeztetett arra is, hogy Németország „nem tűrheti el”, ha Izrael bírálatának leple alatt antiszemita gyűlölet terjed, és jelezte: a hatóságoknak minden eszközzel fel kell lépniük a zsidó közösségek biztonsága érdekében.

Birodalmi háborús zászló és RAF-embléma

A rendőrség szeptember 18-án szerzett tudomást az üzlet külső bejáratánál elhelyezett papírról. Mint a rendőrségi szóvivő a Förde.newsnak elmondta, a rendőrök "veszélymegelőzési okokból" eltávolították a feliratot, hogy megelőzzék a közrend megzavarását. Azonban nem sokkal később az üzenetet ismét kifüggesztették - ezúttal az üzlet belsejében, a bejárati ajtóval szembeni falon.

Reisch visszautasította a szélsőséges vádakat. Saját magát "kissé baloldalinak, kissé jobboldalinak - de nem radikálisnak" jellemezte, és hangsúlyozta: "Nem vagyok náci". A kitiltást azzal indokolta, hogy nem akar olyan vendégeket kiszolgálni, akik szerinte támogatják az izraeli háborút. Mindenkit szívesen lát, aki egyértelműen elhatárolódik a háborútól. Arról nem nyilatkozott, hogy tilalmát érvényesítette-e az Izraelt támogató nemzsidó németekkel szemben is.

A tulajdonos elmondása szerint az üzletben elsősorban motorokról szóló műhelykönyveket árulnak. Az üzletben egy birodalmi háborús zászló és az egykori RAF (a Vörös Hadsereg Frakció nevű terrorszervezet) emblémája lóg. Utóbbit a tulajdonos elmondása szerint a koronavírus-politika elleni tiltakozásul akasztotta ki, bár nem világos, hogy mi az összefüggés a 70-es évek gyilkos bandája és a COVID között.

Ha elítélik, aligha ússza meg a börtönt

Az eset Flensburgon messze túl is heves reakciókat váltott ki. A közösségi médiában bojkottra szólítottak fel, és sokan szerették volna megtudni, hogy melyik üzlet volt érintett. Egyes esetekben még az üzlet "bemocskolására" vagy felgyújtására is felszólítottak. Alig egy nappal a szeptemberi rendőrségi akció után az üzlet kirakatát olyan feliratokkal fújták tele, mint például "nácik kifelé".

Voltak azonban békésebb reakciók is: A flensburgi Zöld Párt az incidens után "Nincs helye a gyűlöletnek: Nyitva mindenki előtt!" plakátkampányt indított. Számos üzlet csatlakozott, és hasonló üzeneteket függesztett ki kirakataikba.

Még nem tudni, hogy végül az ügy bíróság elé kerül-e. A flensburgi kerületi bíróságnak kell döntenie arról, hogy elfogadja-e a vádiratot és megnyitja-e az alapeljárást. Az ügyészség szerint ez több hetet is igénybe vehet.

Ha azonban az esetleges tárgyaláson beigazolódnak a vádak, a bolt tulajdonosa börtönbüntetésre számíthat. A vonatkozó törvényhely csak kivételes esetekben enged pénzbüntetést.

Korábban írtuk: "Zsidóknak belépni tilos, nem bírom elviselni őket" - egy kis múltidézés Németországban