A boszniai bíróság első fokon két és fél év börtönbüntetésre ítélte Vojin Pavlovicsot, az oroszbarát Keleti Alternatíva nevű szervezet elnökét a srebrenicai népirtás tagadása, valamint a háborús bűnökért elítélt Ratko Mladics magasztalása miatt. Ez az első ítélet Bosznia-Hercegovinában, amely népirtás tagadása miatt született.
Vojin Pavlovicsot azért ítélték el, mert 2023 márciusában a kelet-boszniai Bratunac egyik útkereszteződésénél egy Ratko Mladicsot ábrázoló transzparenst állított ki, amelyre azt írta: "Boldog születésnapot, éljen soká egészségben!". Az ítélet szerint Pavlovics tisztában volt azzal, hogy tettével Ratko Mladicsot magasztalja, akit a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökért felelős nemzetközi bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt a Srebrenicában történt népirtás, valamint az 1992-1995-ös boszniai háború idején elkövetett más háborús bűnök miatt.
Vojin Pavlovicsot bűnösnek találták a srebrenicai népirtás igazolásában, mert 2023. július 11-én, a srebrenicai népirtás emléknapján nagygyűlést szervezett Július 11. - Srebrenica felszabadításának napja, köszönjük a boszniai szerb hadseregnek címmel, és az erre vonatkozó plakátokkal tűzte tele a Srebrenicával szomszédos Bratunac utcáit.
A csütörtöki ítélethirdetésen sem Vojin Pavlovics, sem az ügyvédje nem vett részt. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezés nyújtható be.
A srebrenicai népirtás, valamint más emberiesség elleni bűnök tagadásának bűncselekménye 2021-ben került be a boszniai büntető törvénykönyvbe. A nemzetközi közösség akkori főképviselője, Valentin Inzko távozása előtt hozta meg a döntést, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki nyilvánosan jóváhagyja, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtás bűntettét, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság már megerősített.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény értelmében a főképviselőnek joga van törvényeket is hozni.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet népirtásnak minősíteni őket.
A Nemzetközi Törvényszék és a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven vádlottat ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre. Négyen életfogytig tartó szabadságvesztést kaptak népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek.
Az ENSZ Közgyűlése tavaly májusban döntött arról, hogy július 11-e a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapja legyen.
(MTI nyomán)
