Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint Európának az Egyesült Államokkal vívott vámháború helyett tárgyalnia kell a következő amerikai kormánnyal, és fontolóra kell vennie több amerikai termék vásárlását is.
Christine Lagarde a Financial Timesnak adott, pénteken megjelent interjúban kifejtette: ha Európa "elkeseredett kereskedelmi háborúskodásba" kezd Donald Trump megválasztott amerikai elnök januárban hivatalba lépő kormányával, az gyorsan eszkalálódna, és a világgazdaság egészének növekedését is lassítaná.
Lagarde felidézte, hogy Trump a kínai importra 60 százalékos, a világ többi részéről érkező behozatalra 10-20 százalékos vámokat helyezett kilátásba.
Az EKB elnöke a megválasztott amerikai elnök által említett 10-20 százalékos vámsávra utalva kijelentette: ha valaki konkrét vámszint helyett sávokat jelöl ki, az tárgyalási készségre utal.
Európa felajánlhatja bizonyos amerikai termékek vásárlását, és jelezheti az új amerikai kormánynak, hogy kész tárgyalóasztalhoz ülni - mondta a valutauniós központi bank vezetője.
Christine Lagarde szerint ez jobb forgatókönyv, mint az "adok-kapok" alapú puszta megtorlás, amely senkinek nem áll érdekében.
Hozzátette: Európa felajánlhatja a tárgyalások mellett azt is, hogy még több cseppfolyósított földgázt vásárol az Egyesült Államoktól, és számos olyan hadiipari termékcsoport is van, amelyet Európa nem tud előállítani. Lagarde szerint ezeket a hadiipari termékeket EU-szintű egyeztetéssel vásárolhatnák meg Amerikától az uniós tagországok.
Az EKB elnöke szerint a Kínából és az Európából Amerikába érkező importra kilátásba helyezett vámok eltérő mértéke miatt gondosan tanulmányozni kell a kínai export átirányításának lehetőségét. Az érintett kínai termékek egyes esetekben ugyanis nyilvánvalóan veszítenek versenyképességükből az amerikai piacon, így exportőreik megpróbálnak majd máshol piaci lehetőségeket keresni, és egyértelmű, hogy ez az alternatív piac Európa, a világ harmadik legnagyobb gazdasági övezete is lehet - fogalmazott az euróövezeti jegybank elnöke.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a védővámok alkalmazása helyett Európa számára vonzóbb a Kínával folytatandó szabadkereskedelem, abban az esetben, ha ez viszonos és mindkét fél számára előnyös.
Egy friss szakértői tanulmány szerint ugyanakkor csak a brit gazdaságnak több tízmilliárd font exportveszteséget okozhatnak a Trump által kilátásba helyezett vámok.
A Sussexi Egyetem kereskedelempolitikai kutatóműhelyének (CITP) szimulációs forgatókönyve olyan helyzetet vázol fel, amelyben az Egyesült Államok 20 százalékos vámot vet ki minden importtermékre, és külön 60 százalékos büntetővámmal sújtja a Kínából érkező behozatalt.
A CITP modellszámításai szerint e forgatókönyv megvalósulása esetén a teljes brit export éves értéke 22 milliárd fonttal (csaknem 11 ezer milliárd forinttal) zuhanna. Ez 2,6 százalékos exportkiesést jelentene, és a kiviteli veszteség elérné az éves brit hazai össztermék (GDP) 0,8 százalékát.
A CITP elemzői hangsúlyozták, hogy az átlagon belül rendkívül nagy eltérések lehetségesek: számításaik szerint a brit halászati szektor exportja például 21,5 százalékkal, a finomított nyersolajszármazékoké 20,9 százalékkal, a bányászati ágazaté 20,4 százalékkal zuhanna, ha a következő amerikai kormányzat maradéktalanul bevezetné a Trump által kilátásba helyezett vámokat.
(MTI)
