Az ausztrálok többsége elutasította egy történelmi jelentőségű népszavazáson azt, hogy az őslakosok nagyobb politikai beleszólást kapjanak a jövőben.

Az előzetes eredmények szerint a válaszadók mintegy 58 százaléka szavazott nemmel a szombaton tartott népszavazáson - közölte az ausztrál választási bizottság a szavazatok több mint felének megszámlálása után.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök helyi idő szerint szombaton este számolt be az eredményről, és hangsúlyozta, hogy a szavazók döntését tiszteletben kell tartani.

A 60 éves kormányfő a nemzethez intézett beszédében elismerte, hogy nem erre az eredményre számított, de hozzátette: "új utat kell keresnünk". Kijelentette, hogy tovább dolgozik az őslakosokkal való megbékélésért és az ausztrál társadalom megosztottságának megszüntetéséért.

Ausztráliában nem voltak mindig ennyire háklisak az abók alkotmányos jogai kapcsán

Az ausztráloknak arról kellett dönteniük, hogy támogatják-e az alkotmány megváltoztatását azzal, hogy abba belefoglalják a "parlament hangját", egy őslakos bizottságot, amely a szövetségi parlamentnek az őslakosokkal kapcsolatos kérdésekben fogalmazna meg ajánlásokat.

A tervet sok konzervatív ellenzéki ellenezte, de az őslakosok közül sem pártolta mindenki, mert sokan úgy vélték, hogy ez a megoldás nem megy elég messzire érdekeik képviseletében.

Az ausztrál őslakosok 65 ezer éve élnek a kontinensen. Ausztrália gyarmatosítása után azonban 1967-ig egyáltalán nem kaptak polgári jogokat. Manapság is hátrányos helyzetben élnek. A 25 millió ausztrálnak ma mintegy négy százaléka vallja magát őslakosnak.

Az őslakosok jogaival foglalkozó szakértők szerint a népszavazás eredménye rányomhatja bélyegét Ausztrália globális hírnevére, mivel egyesek szerint az ország más országokhoz - például Új-Zélandhoz, Kanadához vagy az Egyesült Államokhoz - képest elmaradt az őslakosok jogainak biztosításában.

A múltban az ausztrálok 19 népszavazáson 44 alkotmánymódosítási javaslatról döntöttek, és ezek közül csak nyolc ment át. A szombatit megelőző legutóbbi referendumon a szavazók elutasították, hogy Ausztráliát köztársasággá nyilvánítsák.

Korábban írtuk: Az őslakosok alkotmányos elismerése kéne hogy felrázza a népszavazási kedvet Ausztráliában

Megkezdődött Ausztráliában a szavazás az őslakosok alkotmányos elismerését célzó alaptörvény-módosításról.

Az ausztrál választási bizottság adatai szerint az ország több mint 17,6 millió felnőtt lakosa alkothat véleményt. A tervek szerint valamivel több mint 11,5 millió választó szavazhat szombaton, míg 4 millió ausztrál már leadta voksát az előrehozott szavazás során, további 2 millióan pedig levélben küldték el szavazatukat.

Az előzetes adatokat közép-európai idő szerint szombat késő este, a hivatalos eredményt várhatóan október 27-én teszik közzé.

Amennyiben a többség igennel szavaz, állandó testületet hoznának létre számukra, amely tanácsot adna a kormánynak.

Az Ausztrál Államszövetség 1901. évi létrehozása óta az országban 44 népszavazást tartottak, de ezek közül csak nyolc volt sikeres.

A legutóbbi, 1999-ben megtartott népszavazás arra irányult, hogy átalakítsák-e az államformát monarchiáról parlamentáris köztársasággá, de a szavazók csaknem 55 százaléka elutasította a változtatást. Az országban az első népszavazást 1906 novemberében tartották, akkor a résztvevők döntő többsége, 82,65 százaléka támogatta azt a javaslatot, hogy a parlament mindkét házát egyidejűleg válasszák.

(MTI)