Néhány éve még a Karmelita kolostorban látta vendégül Orbán Viktor azt az észt politikust, aki most azt követeli, hogy vonják meg az uniós támogatásokat mindegyik kormánytól, amely nem hajlandó letartóztatni Vlagyimir Putyint, ha a területére lép. Az Európai Parlamentben a kényszerdeportált ukrán gyerekek ügye megidézte a múltat: olyan képviselők is felszólaltak, akiknek a családját évtizedekkel ezelőtt a Gulagra hurcolták. A Szabad Európa cikke, az alcímeket mi adtuk.

Az orosz–ukrán háború fontos fejleményéről volt szó az Európai Parlamentben: a Vlagyimir Putyin és az orosz gyermekjogi biztos, Maria Lvova-Belova ellen kibocsátott nemzetközi elfogatóparancs végrehajtása és ezzel összefüggésben az oroszok által elhurcolt gyerekek ügye. A tagállamok képviseletében az EU soros elnökségét ellátó svéd kormány minisztere, Jessika Roswall kijelentette: a tanács elkötelezett abban, hogy a háborús bűncselekményeket kivizsgálják, és Oroszországnak biztosítania kell az elhurcolt gyermekek visszatérését Ukrajnába.



Orbán Viktor és Jaak Madison

Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke arra emlékeztetett, hogy az ukrán gyerekek elrablása 2014 óta figyelhető meg. Oroszország arra hivatkozik, hogy az elfoglalt területeket evakuálja. A konkrét számokról ugyan más-más becslések léteznek, de az ukrán hatóságok legalább 16 ezer elrabolt gyerekről tudnak. Az oroszok által végrehajtott kényszeradoptálás több szempontból is elfogadhatatlan. Amíg tart a háború, addig a nemzetközi szabályok nem engedik az örökbefogadást, ráadásul – a biztonság kedvéért – Ukrajna fel is függesztette az országok közötti adoptációs programban való részvételét. Sőt a genfi egyezmény szerint is védett személynek számítanak ezek a gyerekek.

Ennek ellenére nagyon sok ukrán gyereket azonosítottak már, akiket különböző táborokban katonai és a hazafias nevelésnek vetettek alá. A jogtalan deportálások miatt 2022 előtt már 16 személy ellen vetettek ki szankciókat. Eddig mindössze 360 gyermek térhetett haza.

Jourová a másik témával kapcsolatban egyértelműen leszögezte: minden uniós tagállamnak kötelező végrehajtania az elfogatóparancsot.

Gulag-érintetteket szólaltattak meg

Különösen érdekes volt, hogy két olyan képviselő is elmondta a véleményét, akinek már volt része orosz deportálásban. Mindketten balti ország polgárai, akiknek a családját a szovjetek a Gulagra harcolták. A litván Rasa Juknevičienė édesanyja kilencéves volt, amikor Szibériába deportálták a családját, mert a szülei tanárok voltak. „Akkor azt hazudták a hatalmon lévők, hogy csak prostituáltakat és bűnözőket deportálnak, de a családom fele sosem tért vissza” – mondta a képviselő. Juknevičienė arra figyelmeztetett, hogy a történelem ismétli önmagát, ezek a bűncselekmények nem újak. Mivel a Szovjetunió által elkövetett cselekményeket sosem ítélték el, és nem lett nemzetközi következményük, a mostani orosz rezsim úgy érzi, ismét megteheti ugyanazt.

A másik érintett képviselő a lett Sandra Kalniete, aki ráadásul a Gulagon született, ahová a családját hurcolták. Először hatéves korában léphetett saját hazája területére. „Putyin terrorista rezsimje barbár eszközöket használ, ez egy életre megbélyegzi őt” – mondta Kalniete. Hozzátette, hogy mindezt igazolja az, hogy az orosz hadseregnek, illetve a Wagner-csoportnak egyértelmű parancsa volt arra, hogy gyermekeket is öljenek.

Aláírták, ratifikálták, de Alaptörvény-ellenes

Magyar szempontból az elfogatóparancs végrehajtásával összefüggésben hangzottak el olyan kijelentések, amelyek rámutatnak arra, hogy a háború a politikai szövetségeket is felülírja. A magyar kormány hivatalos álláspontja az, hogy Magyarország nem tesz eleget a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsának. Ennek az az oka, hogy a parlament ugyan ratifikálta a büntetőbíróságot létrehozó és annak eljárást meghatározó római statútumot, de nem hirdették ki a Magyar Közlönyben, mert időközben Alaptörvény-ellenesnek találták. Ezért nem lehet végrehajtani Magyarországon a rendelkezéseit.

Jaak Madison, a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia képviselőcsoport észt tagja is beszélt arról, hogy a múlt század negyvenes éveiben Oroszország Észtországból gyerekek és nőket vitt Szibériába. A jelenleg ismert 16 ezres adatnál lényegesen nagyobb számokról is szó van, akár háromszázezer gyermeket is érinthetnek a deportálások – mondta Madison, hozzátéve: arról is vannak adatok, hogy az orosz katonák akár hároméves gyerekeket is megerőszakolnak. Így folytatta: „Azt hallottuk egyes országokról, hogy nem fogják el Putyint, ha a területükre lép.” A képviselő szerint ezekkel az országokkal szemben gazdasági szankciókat kell alkalmazni, és fel kell függeszteni az uniós támogatások kifizetését. Madison konkrétan Dél-Afrikát említette, ahol valóban felmerült ez a kérdés, bár nem jelentették ki olyan kategorikusan az elfogatóparancs megtagadását, mint Magyarország. Jaak Madisonról tudni kell, hogy pártja, az Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) kifejezetten jó kapcsolat ápol a Fidesszel, őt magát pedig 2019-ben Orbán Viktor fogadta az Karmelita kolostorban. (Amíg a néppártosodó Vona Gábor és a Jobbik közeledett hozzá, addig a kormánymédia nácizta, de ahogy Orbánnal kezdett barátkozni, mindjárt konzervatív lett a szerk.)

Madison figyelmét a tényekre két magyar képviselő, a jobbikos Gyöngyösi Márton és a momentumos Cseh Katalin is felhívta.

A Fidesszel szintén szövetségesi viszonyban lévő lengyel kormánypárt képviselője, a befolyásos politikus, volt miniszterelnök Beata Szydło azt mondta: „Nem fogadható el, hogy egyesek megpróbálják Putyint tisztára mosni.”

Volt olyan hozzászólás is, aki szerint bár nincs súlyosabb, mint a gyermekek ellen elkövetett bűn, de az elfogatóparancs csak politikai nyomást jelent, egyebet nem. Eddig is történtek hasonló cselekmények, és ezután is fognak. A felszólaló szerint a különbség, hogy közömbösek vagyunk-e, vagy sem. Edmund Burke-öt, a konzervatív gondolkodás atyját idézte: „Elegendő ahhoz, hogy a gonosz győzzön, hogy a jók ne tegyenek semmit.”

Fideszesen közhelyes semmitmondás

A tejesség kedvéért álljon itt, hogyan viszonyul mindehhez a magyar kormánypárt, amelynek nevében a vitában Gál Kinga kért szót. Kiemelte: Magyarország mindig a nemzetközi jog talaján állt, kezdetektől humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, kiemelten Kárpátaljának. Hangsúlyozta, hogy háborús bűncselekmény nem maradhat kivizsgálatlanul és büntetlenül. Gál Kinga szerint gyalázatos, hogy a magyar dollárbaloldal ezt a vitát is az ország és a kormány lejáratására, a magyar emberek elsöprő többségének békepárti véleményével ellentétes, háborúpárti álláspontjának hangoztatására használja.

Gál Kinga elmondta: Magyarország elítéli az emberi jogi jogsértéseket, a háborús bűncselekményeket és a nemzetközi jog sorozatos megsértését. „A magyar álláspont a háború kezdetétől egyértelmű: elítéljük Oroszország katonai agresszióját, mely nemzetközi jogi és morális értelemben is igazolhatatlan” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig a nemzetközi jog talaján állt, elismerte Ukrajna önvédelemhez való jogát, és humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának, kiemelten Kárpátaljának. „Számunkra a nemzeti identitás és a területi szuverenitás mindig is a legvédendőbb értékek között maradnak” – tette hozzá.

„Elutasítjuk az embertelenséget és az igazságtalanságot. Háborús bűncselekmény nem maradhat kivizsgálatlanul és büntetlenül. Az igazságnak ki kell derülnie” – zárta felszólalását a képviselő.