Gyenge trükköt eszeltek ki Svájcban: úgy segítenék a kijevi rezsim felfegyverzését, hogy közben látszólag megőriznék a mindennek az alapját jelentő semlegességet.

A svájci kormányra a háború kezdete óta nyomás nehezedik az Ukrajnába tervezett fegyver és lőszerszállítások akadályozása miatt. Az igazság az, hogy Bern nem is tehet mást. A mintegy 500 éve semleges állam törvényei sem azt nem teszik lehetővé, hogy egy háborúban álló országnak küldjön fegyvereket, sem azt, hogy egy olyan harmadik országba tegye ezt, amely aztán továbbítja azokat a háborús félnek. Ezért blokkolta Bern a német, Ukrajnába küldendő Gepardok Svájcban gyártott lőszerkészletét, és ezért kényszerült a német Rheinmetall arra, hogy villámgyorsan elkezdjen egy lőszergyárat építeni hazai területen – amely azonban leghamarabb csak ez év nyarán kezdhet el termelni.

Egyfrankos svájci ócskavas (kép: Fb)

A patthelyzetet bebetonozza, hogy a nemzetközi jog értelmében a semleges országoknak valamennyi, a háborúban érintett felet egyformán kell kezelnie, vagyis azzal, hogy Bern csatlakozott a Moszkva ellen hozott fegyverkereskedelmi tilalomhoz, ugyanezt a megközelítést köteles alkalmazni Ukrajna esetében is.

A változtatás iránti igény szócsövei az FDP (Szabad Demokrata Párt) politikusai, akik egy olyan Lex Ukrajna-törvény megalkotását sürgetik, ami lehetővé tenné – a semlegesség látszólagos megőrzése mellett – a fegyverexportra vonatkozó szabályok tágabb értelmezését. Tavaly nyáron született az a törvénymódosító javaslat, amely szerint egy harmadik ország a vásárlástól számított öt év elteltével továbbadhatná a svájci fegyvereket – akár egy háborús országnak is. Más kérdés, hogy ebben a formában ez a gondolat – még ha el is fogadják – semmit nem fog Ukrajnán segíteni, ezért inkább gesztusértékkel bír.

Ezen a ponton kerültek előtérbe a Leopardok és egy olyan szemtelen ötlet, amely a törvényi kiskapuk emlékművének méltó modellje lehetne.

Schrödinger nagymacskája

A változtatás igénye még sürgetőbbé vált azzal, hogy a nyugati államok feladták a nehézfegyverzet szállításának tabutilalmát, és immár egymást túllicitálva igyekeznek páncélozott harcjárműveket ígérni a kijevi rezsimnek.

Svájc egy raktárcsarnokában 96 darab Leopard 2-es porosodik, lassan tíz éve. A járművek hirtelen kiemelten fontossá váltak, így Bern azon kezdett agyalni, hogyan lehetne a Leopard-lázban égő Ukrajnának segíteni velük. Az alkotmány eleve kizárja, hogy közvetlenül Kijevnek küldjék ki a járműveket, ám a liberális párt ismét nem várt ötlettel rukkolt elő.

A terv a következő: a Leopardokat leselejtezik, vagyis végleg kivonják a hadrendből, majd annak a három országnak – Csehország, az ún. Szlovákia és Lengyelország – adják el (ha tetszik ócskavasként), amelyek saját készleteikből viszonylag komoly mennyiséget küldtek Ukrajnába T-72-esekből.

Az adásvétel összege szimbolikus,

a Leopardokért darabonként például 1 frankot kérnének a svájciak.

A megoldás nagyon is kivitelezhető. Egyfelől a szerződés kiköti, hogy a tankok nem kerülhetnek Ukrajnába – de nem is ez a cél, hanem az, hogy a Kijevnek küldött páncélosok üres helyét pótolják ki az adott országban. Másfelől – és ez a híres kiskapu – a fegyverexport tilalma a leselejtezett és hadrendből kivont fegyverekre nem vonatkozik. Az FPD ötletét a leselejtezésről a minap leszavazta ugyan a svájci törvényhozás alsóháza, ám a párt az ötletet annyira jónak tartja, hogy újra meg fogja futtatni a hivatalos csatornákon, így tavasszal várhatóan újabb szavazás lesz a kérdésben. Több párt máris jelezte támogatását, mint mondták, az elképzelés jó, a kivitelezés pedig a kecske és káposzta pozitív kapcsolatának klasszikus esete lenne. A konzervatív Svájci Néppárt ugyanakkor úgy nyilatkozott: teljes mértékben elutasítják az indítványt, amely szerintük Svájc alapelveit, és a semlegességben rejlő erőt ássa alá.

(Mandiner nyomán)