Törökország konkrét lépéseket vár Svédországtól és Finnországtól annak érdekében, hogy Ankara ne ellenezze tovább a skandináv országok NATO-csatlakozását - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken Isztambulban tartott sajtókonferenciáján, miután tanácskozott a lengyel és a román külügyminiszterrel a két skandináv ország NATO-csatlakozásáról.

Cavusoglu kifejtette: Svédországnak és Finnországnak "abba kell hagynia a terrorizmus támogatását".

A két észak-európai ország küldöttségei szerdán tárgyaltak Ankarában a feszültségek elsimításáról. A felek kedvezően értékelték a találkozót.

Grafika: Maya Oclassen / The DePaulia

Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője szerint közeledtek az álláspontok a fegyverembargó feloldása tekintetében. Helsinki és Stockholm azután tiltotta be a Törökországba irányuló fegyverexportot, hogy a török hadsereg offenzívát indított a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen Szíria területén. Ankara a PKK nyúlványának, és így terrorcsoportnak tekinti a félkatonai szervezetet.

Ann Linde svéd külügyminiszter a Twitteren jelezte: a párbeszéd Ankarával építő jellegű volt, és folytatódni fog.

Svédország és Finnország a múlt héten nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét az észak-atlanti katonai szövetségnek. A skandináv országok az ukrajnai háborút követően vizsgálták felül hagyományos semlegességüket, a megváltozott biztonsági környezetre hivatkozva.

Törökország kifogásolja a lépést, arra hivatkozva, hogy a két ország támogatja az általa terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és Fethullah Gülen hitszónok követőit. Ankara azzal vádolja Gülent, hogy ő állt a 2016-os elvetélt puccskísérlet hátterében.

Az új tagok felvételéhez a NATO mind a harminc tagállamának beleegyezése szükséges.

Pénteki isztambuli sajtókonferenciájukon mind Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter, mind Bogdan Aurescu, a román diplomácia irányítója optimizmusának adott hangot a finn és a svéd NATO-csatlakozást illetően. A lengyel külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a két skandináv ország csatlakozása "elengedhetetlen" és "javára válik valamennyi NATO-tagországnak, köztük Törökországnak is". Bogdan Aurescu román tárcavezető "konstruktív párbeszédről" beszélt és reményét fejezte ki, hogy "nemsokára jó híreket hallunk Svédországot és Finnországot illetően".

Frissítés: Blinken bizakodik

Az amerikai külügyminiszter bízik benne, hogy gyorsan sikerül megoldani a Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatos török ellenzést - ezt maga Antony Blinken közölte pénteken Washingtonban.

Pekka Haavisto finn külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján Blinken kijelentette: az Egyesült Államoknak nincs oka azt hinni, hogy a török aggodalmaknak ne lehetne kezelni.

Blinken azután beszélt erről, hogy Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kijelentette: Finnországnak és Svédországnak "konkrét lépéseket" kell tennie, mielőtt Ankara támogatja a NATO-csatlakozásukat.

"Az Egyesült Államok teljes egészében támogatja Finnország és Svédország csatlakozását a szövetséghez, és továbbra is bízom abban, hogy mindketten rövidesen NATO-tagok lesznek" - mondta Blinken.

Haavisto hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a NATO-csatlakozással kapcsolatos török kérdéseket még a NATO június végi madridi csúcstalálkozója előtt megoldják.

Haavisto szintén úgy vélte, hogy a Törökország által felhozott problémákat meg lehet oldani". Hozzátette, a héten ezekről Ankarával "jó tárgyalásokat" folytattak, és ezeket folytatják.

Svédország és Finnország a múlt héten nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. Felvételükhöz mind a 30 tagállam támogatására szükségük van. Törökország azonban, amelynek a második legnagyobb parancsnoksága van a NATO-n belül, ellenzi a csatlakozást, arra hivatkozva, hogy a két skandináv ország támogatja az Ankara által terrorszervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és fegyverszállítási embargót vezetett be Törökországgal szemben.

(MTI)