Az ENSZ jelentése szerint egymillió ujgurt tartanak fogva a hatóságok jognélküli zónákban, nagy kiterjedésű internálótáborokban a nyugat-kínai Hszincsiang tartományban - hangzott el az M1 Világ című műsorában.

Peking a pár napos hallgatását megtörve végül tagadta a jelentésben foglaltakat. Azt azonban elismerte, hogy néhány embert átnevelés alá vetettek, mivel állításuk szerint azok szélsőséges tévútra tértek.

Kína több mint ezer éven át sikertelenül próbálkozott a hódítással

A nyugat-kínai Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartomány területe,az egykori Kelet-Turkesztán mindig is fontos kereskedelmi csomópont volt. A kínai császárok már a 4. századtól igyekeztek a birodalomhoz csatolni a területet, de erre végül csak a 16. század után került sor.

A türk nyelvet beszélő, jobbára muszlim hitben élő közép-ázsiai ujgurok függetlenedési törekvései évszázadokon át jelentős gondot okoztak az aktuális pekingi kormányzatnak.

Ujgur zászló

A nyersanyagok teszik értékessé tartományt

Az ujgur puszta egyrészt határ menti védőzóna az esetleges támadások ellen, másrészt a tartomány földje rejti Kína szénkészletének 40 százalékát,a földgáz- és olajkészlet több mint egyötödét, az aranyról, sóról és egyéb ásványokról nem is beszélve.

Az ötven éve zajló erőszakos kínai betelepítések miatt a magukat a magyarsággal rokonnépnek tartó ujgur népesség aránya mára 50 százalék alá csökkent a területen. Az állandó megfélemlítés miatt a Hszincsiangban élő ujgurok nem szívesen beszélnek életkörülményeikről.

Ha lehetőségük adódik, sokan inkább az elvándorlást választják, az úti cél leggyakrabban Törökország. Abdurahman Hassan egy éve menekült el Kínából, családjáról azóta sem kapott hírt. Peking álláspontja szerint Hszincsiang békéjét iszlamista milíciák és szakadárok veszélyeztetik, akik a muszlim ujgur kisebbség és a kínai többség között feszültséget szítanak.

Kínai rohamrendőrök vonuló csoportját nézi egy ujgur pár Ürümcsiben, a nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (Xinjiang) székhelyén 2009. július 9-én. Négy nappal korábban zavargásokba torkollott egy békésnek induló ujgur tiltakozó akció Ürümcsiben, az összetűzésekben legkevesebb 156 ember életét vesztette, több mint ezren megsebesültek. A biztonsági erőket a régióban őslakos muzulmán ujgurok és a betelepített hanok (kínaiak) közötti etnikai villongások megfékezésére vezényelték a városba. (MTI/EPA/Oliver Weiken)
A beszámolók szerint a muzulmán viselet, a hosszú szakáll, a vallási feliratok, vagy akár egy mobiltelefonon folyatott vallási diskurzus miatt is átnevelőtáborba kerülhet valaki a régióban. A vádemelés nélküli fogva tartás célja a foglyok politikai gondolkodásának megváltoztatása, és annak elérése, hogy a lágerekben élő ujgurok hitüket a párt iránti elköteleződésre cseréljék.

(Híradó)

Korábban írtuk: Kína tagadta hogy egymillió ujgurt tartana fogva internálótáborokban