Ugye emlékszünk még az Európát a menekülthullám idején elárasztó szír orvosokra és informatikusokra? Akiknek befogadásával nemcsak emberbaráti kötelességünket teljesítjük, azaz velük teszünk jót, hanem mi, európaiak is jól járunk, mert a pillanatok alatt munkába álló embertömegek felpörgetik a gazdaságot. Azóta többször is kiderült, hogy a gyors munkába állás inkább vágyálom. De most a német Bild napilap derítette ki, hogy még az eddig gondoltaknál is rosszabb a helyzet. Alább folytatódik a Válasz.hu cikke.

Az történt, hogy egy szövetségi intézmény (a szakképzésért felelős) leellenőrizte egy másik szövetségi intézmény (a munkaügyi) adatait, és meglepő dolgokat talált. Kiderült ugyanis, hogy amikor a munkaügyi hivatal arról beszélt, hogy a munkát kereső több százezer menekült 30 százalékának nincs semmilyen használható végzettsége, akkor ez a szám csak azokat tartalmazza, akik ezt be is vallották. A menedékkérőknek azonban van további 25 százaléka, aki egyáltalán nem is válaszolt semmit az iskolai végzettséget firtató kérdésre.

Márpedig – érvel a szakképzésért felelős hivatal – elég életszerűtlen, hogy ha valakinek lenne használható végzettsége, akkor eltitkolná azt. Viszont, ha ezt figyelembe veszik, akkor a menekültek nem 30, hanem 59 százaléka lesz végzettség nélküli. Persze nagy országonkénti szórással: a szomáliaiaknál ez az adat csaknem 80 százalék, de az eritreaiaknál is 70 fölött van. És bizony a hírekben legtöbbet szereplő csoportoknál sem sokkal jobb a helyzet: az irakiak 71, az afgánok 69, a szírek 56 százalékának nincs végzettsége.

De persze a maradékban van azért biztos néhány orvos is.

Korábban írtuk:

- A túlképzett, IT-szakember Zsohár-zsánerek 30%-a a legegyszerűbb német nyelvi képzést sem képes teljesíteni

- Kiderült, hogy a szelfipajtik csupán 10 százaléka dolgozik, de ők sem igazán agysebészek

- A németek megint rájöttek, hogy agysebészeik csak segédmunkára lennének alkalmasak - ha akarnának dolgozni egyáltalán