Ma tartják Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulóját, amelyen az előzetes várakozások szerint alacsony részvétel mellett Emmanuel Macron köztársasági elnök pártja tarolhat.
A saját "centrummozgalmát" vezető Macron elnökválasztási győzelme után egy hónappal várhatóan a parlamenti alsóházban is az egy éve alakult elnöki párt, a Köztársaság lendületben (LREM) kerül jelentős többségbe, és felhatalmazást kap a kormányzásra a következő öt évre.
Emmanuel Macron és nála 24 évvel idősebb felesége - egyben egykori tanárnője
Több felmérés is azt jelzi előre, hogy az 577 fős alsóházban 440-470 képviselője lehet az államfő mozgalmának és politikai szövetségesének, a Francois Bayrou vezette Modemnek. Az abszolút többséghez 289 képviselő szükséges. Az V. köztársaság 1958-as alapítása óta az LREM-nek lehet a legjelentősebb parlamenti frakciója. Az áljobboldalnak lehet a második legnagyobb csoportja 50-110 képviselővel, de ez csak feleannyi, mint amennyivel eddig rendelkezett.
Az egyértelmű és frontális ellenzék vezető szerepéért két mozgalom verseng: a kommunisták és az egykor radikális jobboldal.
Az Odoxa közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése szerint a franciák 53 százaléka biztos abban, hogy nem megy el voksolni.
Frissítés: Rekordalacsony részvételi arány
A 12 órás adatok alapján megdöbbentően kevesen, a választásra jogosultak csupán 17,75 százaléka adta le szavazatát a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Amióta mérik, 1958 óta nem volt olyan alacsony délben a részvételi arány, mint most. Az eddigi rekord pedig éppen két héttel ezelőtt, az első fordulóban volt. Akkor 12 óráig az emberek 19 százaléka ment el szavazni.
2. frissítés: Elsöprő győzelemre, 75-80 százalékos többségre számítanak
A felmérések szerint az egy hónappal ezelőtt államfővé választott Emmanuel Macron A Köztársaság lendületben (LREM) nevű mozgalmának az első fordulóban elért nagyarányú győzelme után a második forduló egyetlen kérdése, hogy milyen arányú lesz az elnöki többség az alsóházban. Az alacsony részvétel az elnök pártját segíti, amelynek az 577 fős alsóházban 440-470 képviselője, azaz 75-80 százalékos többsége lehet.
Az elmúlt hat hétben negyedik alkalommal választanak a franciák, de a választási kampány a hagyományos pártoknak az elnökválasztást megelőző előválasztásai miatt egy évvel ezelőtt megkezdődött, s a francia választók láthatóan "elfáradtak". A távolmaradásban az is szerepet játszhat, hogy a felmérések szerint a franciák az államfő pártjának nagyarányú győzelmét megváltozhatatlan tényként kezelik.
Emmanuel Macron francia elnök (b) kezet fog egy választási biztossal az észak-franciaországi Le Touquet egyik szavazóhelyiségében 2017. június 18-án, a kétfordulós francia parlamenti választások második fordulójának napján (MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson)
Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg másfél millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Macron felesége nélkül érkezett
Emmanuel Macron délelőtt szavazott az észak-franciaországi Le Touquet üdülővárosban, a korábbi négy voksolással ellentétben ezúttal egyedül, tanárnője felesége nélkül jelent meg. A délelőtti órákban a volt államfők, Francois Hollande és Nicolas Sarkozy, valamint a pártok vezetői is mind leadták szavazatukat.
Pártja első fordulós győzelme után Emmanuel Macron arra számíthat, hogy a választók megerősítik az egy hónappal ezelőtti elnökválasztás eredményét, aminek köszönhetően az elnök a nemzetgyűlés támogatásával már a nyáron beindíthatja legfőbb reformjait: a munkajog lazítását a "munkanélküliség csökkentése érdekében", a közélet "erkölcsössé tételét" célzó törvényeket és alkotmánymódosítást, valamint a terrorfenyegetettség miatt a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat éjszakáján bevezetett rendkívüli állapot hatodik meghosszabbítását, majd azt követően az új terrorellenes törvényt, amelynek célja, hogy november 1. után véget érjen a rendkívüli állapot.
Frissítés: Le Monde: abszolút többséget szerzett Macron - Le Pen csak a komcsik mögött kullog
Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Köztársaság lendületben abszolút többséget szerzett a francia törvényhozási választások második fordulójában - derül ki a Le Monde által urnazáráskor ismertetett felmérésből.
A Le Monde a France Télévisions és a Radio France számára készült Ipsos-Sopra Steria közvélemény-kutató felmérését idézve azt írja: Macron pártja és a szintén centrista Francois Bayrou Demokrata Mozgalom (MoDem) nevű tömörülése 355 mandátumot szerez az 577 fős Nemzetgyűlésben. A Köztársaságiak vezette jobbközép 125 képviselői helyre számíthat. A Szocialista Párt várhatóan 34 képviselőt juttat a törvényhozásba. Az adatok szerint a Lázadó Franciaország nevű radikális baloldali pártnak 19 képviselője lesz, míg a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 8 helyet szerez a törvényhozásban.
(MTI - Origó nyomán)
Friss: Túlnyomó többségre tett szert Macron álcentrista pártja - minden akadály elhárult az új államfő elől
Kapcsolódó:
- Francia nemzetgyűlési választás: Le Pen pártja csak harmadik lett
- Tovább hömpölyög a Macron-cunami a terrorfenyegetettség árnyékában választó Franciaországban
- De Gaulle sírjáról lerúgták a keresztet
- A zsidó lobbi dönti el, ki lehet parlamenti képviselő az egykori Franciaországban
