A Frontex uniós határőrizeti ügynökség létszámának növelése és a határigazgatás javítása egyedül nem elég az európai menekültválság megoldásához - figyelmeztetett a szervezet vezetője egy szerdai német lapinterjúban.

Fabrice Leggeri ügyvezető igazgató a Die Welt című lapban kifejtette, hogy a Frontex tervezett szervezeti és hatásköri fejlesztése ugyan "jó kezdet", de "természetesen a megnövelt létszám sem lesz elég, hogy igazán úrrá legyünk a válságon", a "jó határigazgatással" pedig "egyébként sem lehet sok mindent elérni". Ezért elsősorban a válságot kiváltó okokkal kell foglalkozni - tette hozzá.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői múlt heti brüsszeli tanácskozásukon eldöntötték, hogy 2016 közepéig kidolgozzák a Frontex fejlesztésének részleteit. Leggeri a tervekkel kapcsolatban elmondta, hogy mindenekelőtt a szervezet műveleti függetlenségét - önálló cselekvésre való képességét - kellene erősíteni, és bővíteni kellene pénzügyi forrásait, hogy fejleszthessék a hatékony határigazgatáshoz szükséges rendszereket. Mindenekelőtt a határ légi megfigyelésére alkalmas eszközökbe kellene beruházni - mondta.

Arra a kérdésre, hogy a határigazgatásnak az adott ország beleegyezése nélküli átvétele nem jelent-e súlyos beavatkozást az adott állam szuvereintásába, felvetette: vajon mit lehet kezdeni ezzel a szuverenitással, ha "20 ezer migráns áll a határon, és a határigazgatási hatóságokra akkora nyomás nehezedik, hogy emberek egész áradata utazhat be az EU területére teljesen ellenőrizetlenül"?

Fabrice Leggeri - aki bírálta a magyarországi ideiglenes műszaki határzár kiépítését - arra a kérdésre, hogy a tervezett új hatáskör révén a Frontex megakadályozhatta volna-e a kerítés felépítését, azt mondta, hogy "talán" el lehetett volna ezt érni, de az akut válsághelyzetekbe való beavatkozásnál sokkal fontosabb a tagállamok támogatása abban, hogy a "menekültkérdésben" időben felismerjék a veszélyes folyamatokat, és közösen cselekedjenek.

A szlovén kormány újabb tíz kilométer hosszú pengés drótkerítést telepített Horvátországgal közös határán Varasdtól északra, a szlovéniai Ormoznál - közölte a horvát közszolgálati televízió. Az országba előző nap 2118 migráns érkezett vonattal a horvátországi Bródból.

Németország hívta őket

Németország a menekültválságban a humanitást a biztonság érdeke fölé helyezte, és olyan jelzést bocsátott ki, amely az Európába irányuló illegális bevándorlásra ösztönzött a Közel-Keleten és Észak-Afrikában - mondta a cseh kormányfő.

Bohuslav Sobotka a Süddeutsche Zeitung című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a "menekültek" támogatása nem vezethet az európai gazdaság és társadalom "veszélyeztetéséhez vagy lerombolásához", ezért Európának első lépésként magához kell ragadnia a migrációs folyamatok fölötti ellenőrzést, "beleértve ebbe a biztonsági kérdéseket".

Kiemelte, hogy a "menekültek" tagállamok közötti elosztásáról szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy "a rendszer nem működik", és nem lehet működtetni a "menekültek akarata és kívánsága ellenében".

Ismeretlenek feltörték Sobotka Twitter-oldalát, és erőszakos, bevándorlásellenes üzeneteket helyeztek el rajta. "A menekültáradat nem más, mint egy hódító hadsereg! A közöttük lévő néhány nő csak jövőbeli terroristák anyja! Nyaktiló alá mindenkivel, aki segíti őket!" - állt a mintegy tíz, cseh és angol nyelvű üzenet egyikében.

Továbbra is a bevándorlás kérdése foglalkoztatja leginkább az európai közvéleményt - derül ki az Eurobarométer őszi összesítéséből. A számok azt mutatják, hogy a nyáron közzétett felmérésekhez képest húsz százalékponttal többen jelölték meg ezt az unió előtt álló legjelentősebb kihívások között, és összesen 58 százalék tartja fontosnak a kérdést.

Az adatok tanúsága szerint az unió lakói különbséget tesznek a belső szabad mozgás és a bevándorlás között. Míg az unió más országaiból érkező bevándorlókhoz a többség pozitívan áll, az unión kívülről érkező bevándorlókkal szemben inkább elutasítóak az emberek. Az unión belüli szabad mozgást minden tagállamban elsöprő többség támogatja.

(MTI nyomán)