Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke hétfői sajtóértesülések szerint a konzervatív táborban a tranzitzónákról kötött megegyezés után egyelőre nem bírálja tovább a testvérpárt CDU elnöke, Angela Merkel kancellár menekültpolitikáját. Ugyanakkor a CDU/CSU pártszövetséggel szövetségi szinten kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) több befolyásos vezetője elvetette a határok térségében kialakítandó várakozóövezetek gondolatát.
Horst Seehofer hétfőn Münchenben a CSU elnökségi ülésén a dpa hírügynökség értesülése szerint az utóbbi napokban megfogalmazott éles bírálatok után békülékeny hangot ütött meg, azt hangoztatta, hogy a testvérpártoknak ki kell tartaniuk egymás mellett, és óvott a kancellár elleni “túlzó támadásoktól”.
A Spiegel Online hírportál szerint a két pártelnök vasárnap hosszan egyeztetett telefonon, és valószínűleg abban is megállapodtak, hogy Horst Seehofer jelenti be, hogy a két párt közösen fellép a tranzitzónák kialakításáért.
A CSU elnöke az elnökségi értekezlet előtt be is jelentette, hogy a migránsáradat korlátozása és irányítása céljából a bajor kormány pénteki rendkívüli ülésén hozott határozatoknak megfelelően a konzervatív uniópártok mindent megtesznek az övezetek létrehozásáért.
Hétfőn a CDU elnöksége is tanácskozott, a berlini értekezleten résztvevők beszámolói szerint Angela Merkel ugyancsak óvott a konzervatív pártszövetségen belüli vita folytatásától, és kifejtette, hogy szerinte Seehofer sem akarja tovább élezni a menekültkérdés körüli konfliktust.
Nincs garantált felső határ
Ugyanakkor Merkel ismét leszögezte, hogy a CSU követelésével ellentétben nem kívánja megjelölni a befogadandó betolakodók maximális számát, mert nem lehet garantálni, hogy nem lépik túl ezt a felső határt.
“Nem tudok olyasmit megígérni, amit nem tudok betartani” – idézték a kancellárt a Spiegel Online forrásai.
A CDU/CSU elképzelése alapján a tranzitzónák a határ térségében kijelölendő övezetek, amelyekben a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkező embereknek meg kell várniuk, hogy a hatóságok gyorsított eljárással eldöntsék, jogosultak-e ilyen kérelem benyújtására.
A megoldás alapja az úgynevezett repülőtéri eljárás, amelyet a legutóbbi nagy menekülthullám után, 1993-ban vezették be. Főleg akkor alkalmazzák, ha valakinek nincsenek papírjai, vagy nyilvánvalóan nem szorul a német állam védelmére. Ilyen esetekben megtagadható a belépést az országba. Az eljárást 48 órán belül folytatják le, a kérelmezőnek a döntésig a repülőtéren kijelölt helyen kell maradnia.
A vörösöknek nem tetszik
Az SPD részéről többen elvetették a konzervatív javaslatot. Thomas Oppermann parlamenti (Bundestag) frakcióvezető szerint a tranzitzóna a gyakorlatban “menekültek ezreinek bebörtönzését” jelentené, amit nem lehet támogatni. Az SPD-s igazságügyi miniszter, Heiko Maas szerint az elképzelés “gyakorlatilag kivitelezhetetlen”, és a menedékkérők őrizet alá helyezése a határoknál megoldás helyett csak tovább szaporítaná a gondokat.
A menekültkérdést nem lehet megoldani azzal, hogy “körbekerítjük Németországot” – tette hozzá a miniszter.
Sigmar Gabriel pártelnök-alkancellár egyelőre nem nyilatkozott az ügyben. A Spiegel Online szerint Seehofer, Merkel és Gabriel hármasban egyeztet majd a kérdésről.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a CDU/CSU elképzelése szerint a tranzitzónákban pontosan kitől lehetne megtagadni a belépést. Valószínűleg nem azoktól, akiknek esetében a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírások szerint nem Németország az illetékes – azaz lényegében mindenkitől, hiszen a német határhoz gyakorlatilag valamennyi menedékkérő több uniós, a közös menekültpolitikában résztvevő tagországon keresztül érkezik meg -, hanem inkább csupán az úgynevezett biztonságos származási országok állampolgáraitól, és közülük is csak a felnőttektől.
Ebbe a körbe egyelőre három nyugat-balkáni ország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia tartozik, valamint Szenegál és Ghána, novembertől pedig a törvényhozás előtt fekvő menekültügyi reformjavaslatok elfogadása esetén a másik három nyugat-balkáni állam, Albánia, Koszovó és Montenegró kerül.
Az év első felében a nyugat-balkániak tették ki a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, de arányuk az utóbbi hónapokban rohamosan csökkent, vagyis előfordulhat, hogy a tranzitzónák kialakítása nem enyhíti érdemben a Németországra nehezedő migrációs nyomást.
(MTI nyomán)
