Németországban a lakosság területi megoszlásához képest aránytalanul sok "rasszista indíttatású erőszakos bűncselekmény" történt tavaly a volt NDK területén egy kedden ismertetett kormányzati kimutatás szerint.

Irene Mihalic ellenzéki zöldpárti képviselő kérte ki a statisztikát, amely szerint 2014-ben a volt NDK területén követték el a "rasszista indíttatású erőszakos bűncselekmények" 47 százalékát, holott a keleti tartományok lakossága az ország teljes lakosságának csupán 17 százalékát teszi ki. A szövetségi bűnügyi rendőrség adatai szerint tavaly 130 ilyen bűncselekmény történt, ebből 61 az egykori NDK területén. A hat új tartományt tekintve az esetek száma 40 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A "szélsőjobboldali indíttatású erőszakos bűncselekmények" valamennyi típusát együttvéve hasonló aránytalanság mutatkozik; országszerte 1029 ilyen esetet regisztráltak tavaly, ebből 410-et a keleti tartományokban.

A jelenség egyebek mellett arra vezethető vissza, hogy az ország keleti részén eleve hevesebben tiltakoznak a menedékkérőket befogadó otthonok létrehozása ellen, mint nyugaton, és a közhangulat elmérgesedéséhez hozzájárult az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű drezdai központú iszlám-, és bevándorlásellenes mozgalom is, és ezért könnyebben elszabadulnak az indulatok - mondta a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak Monika Lazar, a Zöldek egy másik parlamenti képviselője, aki pártjának a volt NDK-ban fekvő Szászország tartományi listájáról jutott be a Bundestagba. Az áldozatok támogatásával foglalkozó civil szervezetek szerint a szövetségi bűnügyi rendőrség kimutatásához képest jóval több, összesen 781 "szélsőjobboldali indíttatású erőszakos bűncselekmény" történt tavaly a keleti tartományokban.

A belügyminisztérium szerint az eltérés egyik oka az lehet, hogy a civil szervezetek gyakran az összes bűncselekményt a nevezett kategóriába sorolnak, amelyekről tudni lehet, hogy elkövetője a szélsőjobboldali szubkultúrába tartozik. Ezek az emberek azonban "nem ritkán eleve bűnözők", és nem minden bűncselekményük következik a politikai nézeteikből. Továbbá a civil szervezetek az áldozatok szubjektív értékelése alapján is besorolnak eseteket a "szélsőjobboldali indíttatású erőszakos bűncselekmények közé".

Irene Mihalic szerint viszont az eltérés oka inkább az lehet, hogy a rendőrség még mindig nem elemzi kellő alapossággal a bűncselekményeket, annak ellenére, hogy a Bundestag a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű "neonáci terrorista csoport" ügyével összefüggésben már rávilágított egy sor hiányosságra. A hatóságok nem megfelelő munkájára utal, hogy a "gyűlöletből fakadó bűncselekményekkel" kapcsolatban nincsenek statisztikai adatok a muzulmán vallásúak, a "szintik és romák", a homokosok, a hajléktalanok és a fogyatékkal élők elleni bűncselekményekről - nyilatkozott a Zöldek politikusa.

(MTI nyomán)