A mester és tanítványa. Szaúd Arábia és az Iszlám Állam. A módszereik nem különböznek, elvégre az IÁ a szaúdiak hathatós támogatásával jött létre. Csak hát Szaúd Arábiában található a Föld kőolajkészletének jelentős része, nem mellesleg a Nyugat fő szövetségese, ezért ők "bűnbocsánatot nyernek." A szaúdiak május 21-én a több mint 150 ősi feliratot, többek között a jemeni hegyvidék legrégebbi feliratát őrző Damari Regionális Múzeumot is lerombolták. Most a máribi gát, Sába királynője városának ékköve volt soron.
Egy légitámadás következtében megrongálódott az ókori világ egyik legnagyobb építészeti csodája, a Jemen központi területén fekvő máribi gát, amely a Kr. e. 8. századtól az Kr. u. 5-6. századig biztosította a lakosok vízellátását az ókori Dél-Arábia legnagyobb városában. A pusztításért feltételezhetően a jemeni elnököt támogató erők síita húszi felkelők elleni harcát légi támogatással segítő szaúd-arábiai koalíciós alakulatok tehetők felelőssé.
A máribi gát (fotó: NatGeo)
Márib a gazdag ókori kereskedőállam, a Kr. e. 1. évezredben virágzó Szaba (bibliai nevén Sába) fővárosa volt. A településen található hatalmas gát maradványait Jemen legfontosabb ókori műemlékeként tartják számon. A régészek emellett két, az iszlám megjelenése előtti időszakból származó, valószínűleg a helyi főistennek, Almakahnak szentelt templomot is feltártak, az itt talált több ezer felirat pedig különösen részletes betekintést enged a királyság törvénykezésébe, intézményrendszerébe, valamint az ott élő emberek mindennapjainak életébe.
Az elmúlt hetekben megszaporodtak a síita húszi felkelők és az Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű, Szaúd-Arábia által is támogatott erők összecsapásai az ország legfontosabb olaj- és elektromos létesítményeit tömörítő, az ókori romoktól mindössze néhány kilométerre fekvő Márib térségében, aminek következtében az ókori város felbecsülhetetlen értékű gátja is megrongálódott.
A hír vasárnap jelent meg az online közösségi médiumokban, de a jemeni kommunikációs hálózat zavarai miatt a nemzetközi régészközösség még nem tudta az állítást egyértelműen megerősíteni. A Német Régészeti Intézet Szanaa Csoportjának vezetője, a máribi gát romjainak feltárását irányító Iris Gerlach a város vezetőihez közel álló forrásokból úgy értesült, a légicsapásban a jobb állapotban fennmaradt északi zsilip rongálódott meg.
Marib Dam NE #Yemen dating from 8th century BCE was targeted yest by #Saudi jet Prev Tweet https://t.co/c746huac1P pic.twitter.com/D8nj6yA5M1
— Hussain Albukhaiti (@HussainBukhaiti) 2015. Május 31.
Jemeni tisztviselők állítása szerint a húszik elleni harcot légi agresszióval segítő szaúd-arábiai koalíciós erők felelősek a rongálásért. A jemeni műemlékvédelmi hatóság elítélte a támadást, és jogi lépéseket fontolgat a szaúdi kormánnyal szemben.
A gát a Kr. e. 8. századtól a Kr. u. 5-6. századig biztosította a városlakók létfenntartásához elengedhetetlenül szükséges feltételeket az ókori Dél-Arábia legnagyobb városában. A 15 méter magas, 650 méter hosszú - a Hoover-gátnál közel kétszer hosszabb - fal a szomszédos hegyvidékekről lefolyó vizet két zsilipbe vezette. Az itt tárolt vízzel működtetett összetett öntözőrendszer segítségével akár egy 10 ezer hektáros mezőgazdasági terület megművelése is lehetővé vált.
A gátat többször is újjáépítették (egy felirat szerint a javításokhoz 20 ezer emberre és 14 ezer tevére volt szükség), és a karbantartási munkálatok egyre gyakoribbak lettek, miután a himjariták a Kr. u. 3. században meghódították a királyságot. Valamikor a Kr. u. 6. század és Mohamed próféta 632-ben bekövetkező halála között a gáton egy utolsó, végzetes repedés keletkezett. Az eseményt még a Koránban is megemlítették, és a szabeusok Allah elutasítása miatt kapott, megérdemelt büntetéseként értelmezték.
Ókori felirat a máribi gát egyik zsilipjén
Iris Gerlach jemeni forrásokból értesült arról is, hogy a Máribtól 35 kilométerre nyugatra fekvő, a helyi kormányzó palotájának közelében található Szirváh ókori romjai is jelentősen megrongálódtak. A legfontosabb szirváhi műemlék, a Nagy Karibil király hőstetteiről tudósító hét méter hosszú felirat sorsa egyelőre ismeretlen. Gerlach elmondta, hogy a Német Régészeti Intézet átadott az UNESCO-nak egy listát a Jemenben található legfontosabb régészeti lelőhelyekről annak reményében, hogy a szaúdi kormányhoz eljuttatva megkímélhetik a több ezer éves műemlékeket a légicsapásoktól.
A szaúdiak május 21-én a több mint 150 ősi feliratot, többek között a jemeni hegyvidék legrégebbi feliratát őrző Damari Regionális Múzeumot is lerombolták. A Pisai Egyetem kutatói a jemeni hatóságok együttműködésével képeket készítettek az ország 9 múzeumában tárolt több mint 700 ókori feliratról, köztük a Damarban őrzött felbecsülhetetlen értékű anyagról, amelyet digitalizáltak, majd online elérhetővé tettek. Bár az eredeti cél az lett volna, hogy a kutatók a műemlékek fotóinak digitalizálásának segítségével behatóbb képet nyerjenek a térség iszlám megjelenése előtti történetéről, úgy tűnik, számos műkincs csak ilyen formában marad majd fenn az utókor számára.
(Múlt-kor nyomán)
Kapcsolódó:
- Az amerikai és izraeli példa ragadós: a szaúdi légierő és a tüzérség sem tétlenkedik
- Ókori amfiteátrumban mészároltak a dzsihadisták
- A palmürai múzeumba már betört az Iszlám Állam, követhezhet a világörökségi romváros elpusztítása
- Ismét Nimrúd ókori műkincseit pusztította a mohamedán horda
- Ókori építészeti és képzőművészeti alkotásokat semmisítettek meg az IÁ terroristái Moszul városában
- Hatra romvárosát is feldúlta az Iszlám Állam
- Asszír régészeti parkot dózerol el az Iszlám Állam
- A legfontosabb muzulmán ereklye, a Kába-kő elpusztítására szólított fel az Iszlám Állam
- Jónás sírköve ellen folytatták barbár ámokfutásukat a templomromboló „Iszlám Állam” harcosai
