Frissítés: Egymillió-kétszázharmincháromezer-két ember mondott igent a csatlakozásra, ami százalékos arányban 96,77 százalékot jelent. A részvételi arány 83,1 százalékos volt a vasárnapi népszavazáson.
A Krími népszavazáson részt vevők 96,77 százaléka támogatta a végleges adatok szerint azt, hogy az autonóm terület csatlakozzon Oroszországhoz - közölte hétfőn Mihajlo Malisev, a helyi parlament referendumot szervező bizottságának elnöke.
A tisztviselő újságíróknak elmondta, egymillió-kétszázharmincháromezer-két ember mondott igent a csatlakozásra, ami százalékos arányban 96,77 százalékot jelent. A részvételi arány 83,1 százalékos (1 millió 274 ezer 96 szavazó) volt. Hozzátette, hogy az adatok nem tartalmazzák a Szevasztopolban leadott voksokat.
Szerhij Akszjonov, az autonóm terület kormányfője korábban a Twitter közösségi portálon azt írta, hogy 96,6 százalék mondott igent a csatlakozásra.
Korábban írtuk: A 95 százalékot is meghaladta azok aránya, akik a Krím félszigeten tartott vasárnapi népszavazáson támogatták, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm terület csatlakozzon Oroszországhoz – derült ki a voksok háromnegyedének megszámlálása után tett hivatalos nyilatkozatokból. A részeredmények megerősítették a szavazóhelyiségek bezárása után közölt közvélemény-kutatási eredményeket, amelyek előrejelezték, hogy az elsöprő többség az orosz csatlakozás mellett voksolt.
A nyugati országok már korábban bejelentették, hogy nem fogadják el a népszavazás eredményeit. Barack Obama amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott telefonbeszélgetésén úgy fogalmazott, hogy Washington soha nem fogja törvényesnek elismerni a népszavazást. Egyúttal újabb szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen. Az új ukrán vezetők is cirkusznak minősítették a referendumot.
Putyin az Obamával folytatott beszélgetésen azt mondta, hogy a népszavazás teljes egészében megfelelt a nemzetközi jogszabályoknak. Az orosz elnök példaként utalt Koszovóra, amelynek Szerbiától való függetlenségét a nyugati világ nagyobb része is támogatta. Szerinte a krímieknek is lehetővé kellett tenni, hogy szabadon kinyilváníthassák akaratukat.
Az Európai Unió is további büntetőintézkedésekre készül Oroszország ellen.
A nyugati nézőpont szerint a népszavazás növeli a megosztottságot Ukrajnában, így az erőszak kockázatát is. Moszkva szerint viszont az orosz nyelvű lakók biztonságát a mostani ukrán vezetők nem tudják garantálni.
A hétfő hajnali közlés szerint a népszavazáson részt vevők 95,7 százaléka tette le voksát az Ukrajnától való elszakadás mellett, míg a maradásra csupán 3,2 százalék szavazott. Valamivel több mint egy százaléknyi szavazat érvénytelen volt.
A részvételi arány meghaladta a 82 százalékot.
Szimferopolban már vasárnap este többezres tömeg ünnepelte a népszavazás eredményét. Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a helyiek kinyilvánították: "haza kívánnak térni". Bejelentette, hogy a Krími Autonóm Köztársaság hétfőn hivatalosan kérvényezni fogja Oroszországhoz való csatlakozását.
A népszavazás nem hivatalos végeredménye hétfőn várható.
A német külügyminiszter "világos és határozott" választ ígér
Az Európai Unió határozott választ ad a krími népszavazásra - mondta a német külügyminiszter vasárnap az ukrajnai félsziget Oroszországhoz csatolásáról döntő szavazás után.
Frank-Walter Steinmeier a Bild című lap online kiadásában közölt nyilatkozatában a nemzetközi joggal ellentétesnek minősítette a népszavazást, és hangsúlyozta, hogy az EU "világos és határozott" válasszal felel a jogsértésre. Ugyanakkor mindent meg kell tenni, hogy ne mélyüljön tovább a "rendkívül veszélyes" helyzetet előidéző válság. Ezért "a következő helyes lépés" egy megfigyelő misszió összeállítása az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében. "Amennyiben Oroszország nem akar még nagyobb kárt okozni, nem akadályozhatja meg egy ilyen küldetés azonnali megindítását" - mondta a német külügyminiszter.
Az EBESZ ukrajnai tevékenységének kiterjesztését javasolta Angela Merkel kancellár is az orosz elnökkel vasárnap telefonon folytatott tárgyalásán. A német álláspont szerint növelni kell az EBESZ-megfigyelők létszámát, és erősíteni kell jelenlétüket a válsággócokban, különösen Ukrajna keleti részén. Minderről már hétfőn dönteni kell az EBESZ Állandó Tanácsa bécsi ülésén - áll a német kormányszóvivő közleményében, amely szerint Vlagyimir Putyin "pozitívan értékelte a kezdeményezést", és "ígéretet tett arra, hogy ennek megfelelő felhatalmazást ad (Szergej) Lavrov külügyminiszternek".
Korábban írtuk: A krími kormányfő a vasárnapi népszavazás lezárultát követően közölte, hogy hétfőn hivatalosan kérvényezik a csatlakozást Oroszországhoz.
A Krími Autonóm Köztársaság hétfőn hivatalosan kérvényezni fogja Oroszországhoz való csatlakozását - jelentette be Szerhij Akszjonov krími kormányfő vasárnap este a Twitteren. A krími parlament hétfőn rendkívüli ülést tart, hogy elfogadja a hivatalos kérvényt az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásra - közölte Akszjonov.
A krími fővárosban, Szimferopolban, illetve Szevasztopolban több ezren tódultak az utcákra vasárnap este, hogy megünnepeljék a népszavazás várható eredményét, amely szerint a szavazók túlnyomó többsége támogatta, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm terület Oroszországhoz csatlakozzon - jelentette a helyszínről az AFP hírügynökség. A két nagyvárosban többen orosz és krími zászlókat lengettek a tömegben. Szevasztopolban hagyományos orosz táncokat adtak elő az utcákon.
Korábban írtuk: Washington máris fenyegetőzik: "Oroszország megfizeti a krími katonai beavatkozás árát" - írta közleményében a Fehér Ház szóvivője.
A Fehér Ház nem fogadja el a krími népszavazást. Washington ismételten leszögezte, hogy "Oroszország megfizeti a krími katonai beavatkozás árát", ami nemcsak az ellene hozott szankciókban nyilvánul majd meg, hanem a bizonytalanság növekedésében is.
"Már rég túlhaladtunk azokon az időkön, amikor a nemzetközi közösség csöndben marad, amíg egy ország erővel elfoglalja egy másik területét" - hangsúlyozta Jay Carney fehér házi szóvivő abban a közleményében, amelyet vasárnap, alig néhány perccel a krími népszavazás befejezése után adott ki.
Korábban írtuk: A Krímben tartott vasárnapi népszavazás résztvevőinek 93 százaléka támogatta, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm terület Oroszországhoz csatlakozzon - derült ki annak az exit poll felmérésnek az eredményéből, amelyet a Kriminform helyi hírügynökség rendelt meg, és amelyet rögtön urnazárás után tettek közé.
A helyi politológiai és szociológiai intézet munkatársai által több mint 200 szavazókörnél végzett felmérés szerint a választók 7 százaléka adta arra a szavazatát, hogy a Krími Autonóm Terület Ukrajna része maradjon.
Helyi idő szerint este 8 órakor zártak a szavazókörök. A választási részvételi arány 80%-os volt.
Korábban írtuk: Kovács Béla: A krími referendum teljesen törvényes - a jobbikos EP-képviselő nemzetközi megfigyelőként érkezett a félszigetre
A krími referendum teljesen törvényes, véli Kovács Béla, magyar EP-képviselő, aki nemzetközi megfigyelőként érkezett a félszigetre.
„Ez a referendum teljesen törvényes. A demokrácia olyan dolog, amikor a népnek joga van meghatározni a jövőjét” – jelentette ki Kovács Béla jobbikos EP-képviselő.
„Mi természetesen elismerjük az emberek önrendelkezési jogát” – jelentette ki Haralambosz Angurakisz görög EP-képviselő.
A támogatását fejezte ki Johan Backman finn megfigyelő, Nenad Popovics, a szerb országgyűlés elnökhelyettese és mások is.
Korábban írtuk: Hétfőn hitelesítik a krími referendum eredményét - a népszavazás weboldalát tömeges kibertámadások érték
Krím Legfelsőbb Tanácsa a népszavazás eredményét hétfőn hitelesíti - jelentette be a krimi kormány vezetője, Szergej Akszenov.
A választók aktivitásáról beszélve a népszavazáson közölte: „A megjelenés jóval meghaladja - kétszer vagy háromszor - a parlamenti választásokon való 2012-es részvételt”.
Ahogy Krím Legfelső Tanácsának népszavazási bizottsága közölte, a lakosság több mint 44%-a részt vett a népszavazáson a helyi idő szerint délig.
A krími népszavazás weboldalát tömeges kibertámadások érték
„A honlapunkat az utolsó generációs számítógépes támadások új hulláma éri. Biztonsági szakértőinknek sikerült kiderítenie ezeknek a támadásoknak a szervezési helyét. Ez a hely az Illinois-i Egyetem, Urbana-Champaign-ben. Éppen erről a helyről történik a szerverek masszív szkennelése a támadás előtt” - közli a „Népszavazás 2014” weboldal, az Oroszország Hangja beszámolója szerint.
Korábban írtuk: A BBC Szimferopolban nem találkozott olyan emberrel, aki ne a félsziget Oroszországhoz csatolására voksolt volna
Magas részvételi arányról számolnak be a megfigyelők és tudósítók a Krím félsziget státusáról rendezett vasárnapi népszavazáson - írta a BBC honlapján.
Az orosz fekete-tengeri hadiflottának helyt adó Szevasztopol városában - a helyi választási bizottság közlése szerint - délig a részvételi arány elérte a 49 százalékot.
Egyes szavazóhelyiségeknél sorok állnak - tudósított a brit hírportál az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva.
A BBC tudósítója a dél-ukrajnai terület fővárosából, Szimferopolból arról számolt be, hogy nem találkozott olyan emberrel, aki ne a félsziget Oroszországhoz csatolására voksolt volna.
A Krímben több mint 1200 szavazóhelyiséget nyitottak meg. Az erős esőzés miatt egyes szavazóhelyeken gondok adódtak a telefonos kapcsolattal és az áramellátással.
A BBC megjegyezte, hogy a krími népszavazást Oroszországon kívül "senki nem ismeri el törvényesnek".
A BBC vasárnap kora délutáni jelentése szerint a krími tatárok többsége - az előzetes várakozásoknak megfelelően - bojkottálja a referendumot.
A BBC idézte Zair Szmedljajevet, a tatárok saját parlamentjének, a kurultájnak a képviselőjét, aki arról számolt be: azokon a területeken, ahol a tatárok tömbben élnek, "a nép abszolút többsége támogatja a medzslisz (a krími tatárok végrehajtó testülete) döntését a referendum bojkottjáról". Ezekben a körzetekben csak egy-egy ember jelenik meg az urnáknál - mondta a tatár politikus.
Korábban írtuk: Az emberek jókedvűen mennek a szavazókörzetekbe
A népszavazás a Krim-félszigeten az Oroszországhoz való csatlakozásról aktívan zajlik, az emberek sokkal korábban megérkeztek már a szavazókörzetekbe, jóval azelőtt, hogy azokat megnyitották volna.
Törvényszegés egyelőre nincs, közölte a megfigyelői misszió vezetője Oroszország Föderációs Tanácsától, Valerij Rjazanszkij.
Rjazanszkij szavai szerint az esős idő ellenére az emberek jókedvűen mennek a szavazókörzetekbe. A becslések szerint már délelőtt szavazott a választók 32%-a.
A helyi média ugyanakkor több szabálytalanságról is beszámolt, szemtanúkra hivatkozva azt állította, hogy helyenként szabálytalanul az utcán gyűjtik a voksokat, és orosz állampolgárok is szavaztak.
A többségében tatárok lakta Bahcsiszaraj körzetében meghiúsult a szavazás. Ilmi Umerov, a bahcsiszaraji járási adminisztráció vezetője közölte, hogy a területen nem volt kikből felállítani a választási bizottságokat. A referendum előtt Umarov felszólította a helybelieket, hogy ne engedjenek a provokációknak és ne vegyenek részt a népszavazáson. A krími tatárok vezetői, szervezetei egyértelműen kinyilvánították, hogy ellenzik a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozását.
Az ukrán haditengerészet krími egységei kijelentették, hogy nem szavaznak a referendumon.
Korábban írtuk: Ma tartják a krími népszavazást: ismét a szemünk előtt rendeződhetnek vissza egy európai állam határai - nincs lehetetlen
Népszavazást tartanak vasárnap a Krímben a dél-ukrajnai félsziget hovatartozásáról. A referendum - amelynek kimenetelét kevesen kétlik, legitimitását viszont annál többen megkérdőjelezik - fordulópontot jelenthet a hónapok óta húzódó ukrán válságban.
A Krími Autonóm Köztársaság parlamentje március 6-án elvi döntést hozott arról, hogy az autonóm köztársaság Oroszország része lesz, miközben egyre több azonosító jelzés nélküli orosz katonai alakulat érkezett a félsziget területére. A döntés megerősítésére népszavazást rendeltek el, amelyet először május 25-re írtak ki, majd ezt a dátumot előrehozták március 30-ra, később pedig március 16-ra.
Vasárnap helyi idő szerint 8 órától 20 óráig várják az urnákhoz a mintegy 1200 szavazókörben a több mint másfél millió szavazásra jogosultat. (A Krím területén Szevasztopolt nem számítva közel 1 millió 535 ezer szavazásra jogosultat regisztráltak, a 340 ezer lakosú Szevasztopol szavazásra jogosultjainak számáról a referendum lebonyolításáért felelős bizottság nem közölt adatokat.)
A referendumon két kérdést tesznek fel. Az első: "Támogatja-e, hogy a Krím az Oroszországi Föderáció jogalanyait megillető jogokkal újból egyesüljön Oroszországgal?" A második: "Támogatja-e a Krími Köztársaság 1992-es alkotmányának helyreállítását és a Krím státusát Ukrajna részeként?"
A népszavazás kimenetele aligha kétséges, hiszen a Hruscsov által 1954-ben Ukrajnának ajándékozott félsziget kétmillió lakosának 60 százaléka vallja orosznak magát. Volodimir Konsztantinov, a krími parlament oroszbarát elnöke hétfőn úgy ítélte meg, a krími lakosság 80 százaléka támogatja az Oroszországhoz való csatlakozást.
Az új kijevi vezetés és a nemzetközi közösség törvénytelennek tartja a referendumot, és nem fogadja el annak eredményét. John Kerry amerikai külügyminiszter csütörtökön közölte: az Egyesült Államok és az Európai Unió "nagyon komoly lépések" sorozatával fog válaszolni Oroszországnak, ha a jelenleg Ukrajnához tartozó Krímben megtartják a félsziget elszakadásáról szóló népszavazást.
(MTI - Oroszország Hangja nyomán)
Kapcsolódó:
- Moszkva egy hónapon belül annektálhatja a Krímet
- Putyin világossá tette: az előzetes tervek szerint megtartják vasárnap a krími népszavazást
- Aki ma magyarként kiáll Ukrajna területi egysége mellett, az Trianont éljenzi