Rózsa "Rosenbaum"<br />András, a Teva<br />vezérigazgatója
A Kuruc.info elsőként számolt be az izraeli Teva gyógyszercég fideszes támogatást is élvező milliárdos nagyságrendû közpénz- kórház- és gyógyszerigyárlopásairól. Éppen ezért nem véletlen, hogy a Teva magyarországi leányvállalata is szerepel azon a listán, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok által különleges eszközökkel védett cégeket, intézményeket sorolja fel. A listán szereplő szinte összes cég stratégiai feladatot lát el, ott a Mol, a minisztériumi épületek, a Parlament, a honvédelmi tárca cégei. Tehát a hazaáruló "Nemzetbiztonság" a megfigyelt magyarok - többek között hírportálunk munkatársainak - adójából végzi a magyar érdekek ellen fellépő Teva bûnszövetkezet "védelmét". A cég zsírfejû zsidó vezérigazgatója annyit közölt levélben: "a Teva Magyarország Zrt. az Ön által felvetett kérdésekben nem kíván nyilatkozni".
A Teva kakukktojás: profilja az utángyártott gyógyszerek készítése. Se a cég, se a titkosszolgálatokat felügyelő iroda nem árult el semmit arról, miért szerepel az izraeli tulajdonú cég a listán. Arra sem reagáltak érdemben, hogy a cég és a magyar állam között van-e érvényben valamilyen stratégiai szerződés. A gyógyszereket gyártó cég 2006-ban került fel a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) által védett intézmények közé. Az erről szóló döntést maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök írta alá.
Az NBH által védett intézmények listája azt követően vált nyilvánossá, hogy Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter április végén feloldotta az erről szóló kormányhatározat titkosítását. A Fidesz ugyanis azt állította: a kormány azért akarja nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonni az önkormányzatokat, hogy a megszerzett információkkal politikusokat zsarolhasson meg. A kormány a határozat titkosságának feloldásával próbálta cáfolni az ellenzék állítását.
A 12 oldalas dokumentumból az derült ki, hogy először a Horn-kormány idején állították össze azoknak az intézmények a listáját, amelyekre a titkosszolgálatok vigyáznak, illetve vigyázhatnak, ha azok kérik. Később ezt 2003-ban Medgyessy Péter kormányfő, majd Gyurcsány Ferenc módosítatta kétszer. A listán állami hivatalok - Országgyûlés, Magyar Nemzeti Bank, minisztériumok épületei -, illetve stratégiai szerepet betöltő vállalatok - Mol, Malév, MÁV, Dunaferr, Rába, Fég-Army, Fővárosi Vízmûvek - szerepelnek.
A kormányhatározatban szereplő szinte valamennyi intézménynél egyértelmû a védelem oka, ez alól egyetlen kivétel van, ez pedig a Teva. A listán az izraeli gyógyszergyártó magyar leányvállalata szerepel. A cég különleges eszközzel történő őrzése azért érdekes, mert nem új gyógyszereket állít elő, fő profilja a szabadalmi jogoktól mentes utángyártott - úgynevezett generikus - készítmények előállítása.
A céget hétfőn kereste meg az Origo, arra volt kíváncsi, mi indokolja a nemzetbiztonsági védelmet. A Teva többször közölte, válaszolnak, szerda délután végül a cég vezérigazgatója annyit közölt levélben: "a Teva Magyarország Zrt. az Ön által felvetett kérdésekben nem kíván nyilatkozni".
Az Origo megkereste a titkosszolgálatokat felügyelő minisztériumot is. Szilvásy György titkársága mindössze annyit közölt, hogy az NBH kockázatelemzés alapján dönti el, mely intézmény őrzésében vesz részt. A miniszter titkársága arra nem volt hajlandó válaszolni, hogy a Teva esetén miért van erre szükség. Nem árulták el azt sem, hogy a gyógyszercég fordult-e a kormányhoz, vagy a titkosszolgálatok maguktól rendelték-e el a védelmet.
A kérdéseket feltették a kormányszóvivői irodának is, de itt csak annyit mondtak: konkrét cégekről nem áll módjukban felvilágosítást adni. És megtehetik.
Az innovatív gyógyszergyártással foglalkozó Richter Gedeon és Sanofi-Aventis/Chinoin azt közölte: érthetetlennek tartják a Teva őrzését. Mindkét cég sajtóosztályán azt állították: ők nem élveznek nemzetbiztonsági védelmet. A gyógyszercégek szerint nem a gyógyszergyártás az oka a Teva védelmének, konkrétumot azonban nem mondtak.
Egy, a nemzetbiztonsági kérdésekben jártas, neve elhallgatását kérő fideszes politikus szerint elképzelhető, hogy a vállalat szerződéses viszonyban áll a kormánnyal. Egy katasztrófa vagy háború esetén ugyanis a kormánynak biztosítania kell a szükséges alapvető gyógyszereket a lakosság számára. (Na majd pont minket mentenek meg a zsidók, nehogy kihaljunk nekik a Kárpát-medencéből, jó vicc - a szerk.) Az Origónak nyilatkozó politikus szerint elképzelhető, hogy a kormány erre szerződött a céggel. A cég elutasító írásos válasza után telefonon arra kérte az Origo a Teva sajtófőnökét, hogy erősítse meg vagy cáfolja ezt az információt, erre azonban nem volt hajlandó, mindössze korábbi válaszukat emlegette.
A Tevának 50 országban van közvetlen képviselete, 25 országban gyártóhelye, 18 országban kutató-fejlesztő központja. A cég terjeszkedésére jellemző, hogy az utóbbi közel 30 évben szinte minden esztendőben megvett egy-egy vállalatot (ld. Peresz kijelentését, miszerint felvásárolják Magyarországot - a szerk.). Magyarországon 16 éve van jelen.
(Gondola / Origo)
Kapcsolódó bûnügyek:
Izrael hazánk termőföldjére és kórházaira pályázik
Orbán újra pofán köpte a jobboldalt
Videó: Zsidó magánhadsereg segíti a kórházlopást a mi zsebünkből
Aviva: héber hiéna az egészségbiztosítók közt, zsideszes támogatással
Kétmilliárd forint az adónkból a héber Tevának - zsideszes kedvezmények mellett
Hogyan nyúlták le az izraeliek a jól menő BIOGAL gyógyszergyárat