Sólyom megint egy “nesze semmi, fogd meg jól”-nyilatkozattal örvendeztetett meg bennünket.
Mondanivalójának vannak tagadhatatlanul értelmes megfogalmazásai (pl. az, hogy elég a cociológusok évtizedes süketeléséből, meg hogy a cigányságnak is kellene valamit tennie azért, hogy normális, adófizető, értékteremtő polgárok legyenek). Ugyanakkor a Tarnaboddal és Erkkel kapcsolatos gondolatai “agyonütik” a normálisabb érveit. Hadd utaljunk ugyanis arra, hogy azt még a balliberális, cigányfajvédő oldal egyik vezető orgánuma, a Mozgó Világ is kénytelen elismerni, hogy Tarnabod minden, de nem sikeres. Ami pedig Erket illeti, hát, cigányaink ott sem éppen mintapolgárok… Azt sem igazán kell kommentálnunk, hogy (megint) együttérzést, empátiát követel tőlünk. Mintha mi, a rászízmusunk, kirekesztésünk lenne a mokkák integrációjának kerékkötői. (Érdekes, a svábok, a tótok stb. mind-mind integrálódni tudtak. Vajon nekik miért sikerült?)
Egyszóval: majd akkor lesz érdemes komolyan venni Sólyom szavait, ha egyrészt a tényekkel megismerkedik (Tarnabod és Erk közbiztonsági helyzete és annak okai), másrészt Szent István programjára “hajazó”, a tűzzel-vassal történő asszimilációt példaként állító, a bűnözést sziklakeményen, évtizedes kényszermunkatáborral, Tent City-kkel megtorló, a bűnözőket a társadalomtól gondosan elszeparáló programmal jelentkezik. Úgy, ahogy azt a Jobbik teszi.
Ahogy az elmúlt 600 év világtörténelméből kiderült, a kérlelés, a józan ítélőképességre való apellálás ezen népcsoport kapcsán egyszerűen nem járható út. Soha, sehol nem tudták őket szép szóval integrálni, a társadalom számára hasznos taggá tenni, bármennyi pénzt és erőfeszítést is pumpáltak beléjük (lásd pl. a finn példát).
Az MNO cikke:
A cigányok „agyon vannak kutatva”, új utakra van szükség
A köztársasági elnök bírálta az eddig javasolt, szerinte túl általánosan megfogalmazott elképzeléseket a romák integrációjára. Sólyom László egy budapesti konferencián arról is beszélt, hogy a cigányoknak értelmes munkára van szükségük. Megszólalt Vladimir Spidla európai esélyegyenlőségi biztos is.
A többség együttérzése és értelmes munka is kell a romák integrációjához – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök hétfőn Az EU-alapok szerepe a roma integráció elősegítésében című budapesti konferencián, amelyen felszólalt Vladimir Spidla, az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa is. Az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága szervezésében zajló konferencia megnyitó beszédét tartó Sólyom László köztársasági elnök azt mondta, hogy „a gyerekek puszta összeültetése egy osztályba nem old meg semmit”. A szegregáció pozitív példájaként, sikeres intézményként említette a pécsi Gandhi Gimnáziumot. A cigány és nem cigány tanulók együtt-tanulására pedig Magyarmecskét említette meg sikeres példaként. Hozzátette: az esetlegességen túl kell lépni, hogy ne egy-egy karizmatikus személyiségen múljon a siker.
A köztársasági elnök bírálta az eddig javasolt, szerinte túl általánosan megfogalmazott elképzeléseket a romák integrációjára. Személyes tapasztalatát idézve elmondta, hogy a romák „...agyon vannak kutatva. Voltam olyan cigány településen, amelyet több mint egy évtizede megszálltak a szociológusok.” A roma integrációhoz a többségi társadalom részéről empátiára, együttérzésre van szükség a kisebbség sorsa és nehézségei iránt. „A kisebbségnek viszont követnie kell az ország jogi és erkölcsi normáit” – mondta Sólyom László, hozzátéve, hogy a cigányság számára az integráció egyben a modern társadalomba való belépés is.
Az integráció pozitív példájaként említette az államfő Tarnabodot, amely a Máltai Szeretetszolgálat segítségével befogadófaluvá vált, valamint Erket, ahol szintén a máltaiak segítségét kérték. Szerinte a sikeres kezdeményezésekhez szükséges a pályázati rendszerek átalakítása, hogy a kistelepülések arra pályázhassanak, amire valóban szükségük van, ne csak arra, amit központilag kiírnak. Javaslata szerint az Európai Unió és a magyar állam is elősegíthetné, hogy a munkalehetőségek megteremtésében „a szociális gazdaság szempontjai domináljanak”. Az állam például „dönthetne úgy, hogy a teljes állami szektor elektronikai hulladékát nonprofit, szociális üzemeken keresztül hasznosítja” – mondta.
Sólyom László végül arról beszélt, hogy „az értelmes munkán és rendezett életen keresztül vezet az út” a roma integrációhoz.
Vladimir Spidla európai esélyegyenlőségi biztos arról beszélt a konferencián, hogy az Európai Bizottság azért választotta Magyarországot a tanácskozás helyszínéül, mert itt már hosszú idő óta próbálnak javítani a roma népesség rossz helyzetén. Tragikus látni gyermekek millióit és fiatalokat, akik gettókban, telepeken nőnek fel, s tönkremennek a terveik – „mindezek a kirekesztettséget támasztják alá” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez az emberi erőforrások veszni hagyását jelenti. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság uniós platformot javasolt az integrációra, és ennek érdekében tíz alapelvet is megfogalmazott, de „az unió egyedül nem oldhatja meg azokat a problémákat, melyek a romákat sérülékennyé teszik”. A megoldásokhoz közösen kell, uniós, országos, regionális és helyi szinten is tárgyalni, így sikerülhet túllépni a rossz körülményeken és az előítéletek „bűvös körén”, hogy meg lehessen teremteni az esélyegyenlőséget. Mindehhez az unió politikai vezetést, koordinációt és jogi alapokat teremthet – mondta.
Vladimir Spidla felhívta a figyelmet az uniós strukturális és szociális, valamint a vidékfejlesztési és mezőgazdasági alapok által nyújtott nagy lehetőségekre. Példaként említette, hogy egy javaslat szerint lehetőség nyílna arra, hogy a regionális fejlesztési alapokból finanszírozható legyen a társadalom peremén élők – nem csak romák – felzárkóztatása. Elsődleges területnek az oktatást és a szakképzést, valamint a munkaerőpiacot nevezte meg, mondván: ezek révén meg lehet teremteni annak a lehetőségét, hogy a romák önállóan tudjanak talpra állni. Mivel az Európai Unióban „öregedő társadalomban élünk”, a romák integrálása az egész társadalom hasznára válik, vagyis a roma integráció nemcsak költségeket jelent, hanem arról is szól, hogy „lesz valamilyen hozama” – hangsúlyozta a foglalkoztatási, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztos.